A kelet-spanyolországi Valencia régióban pusztító áradások következtében legalább 64 ember vesztette életét. A keddi özönvízszerű esőzések után utcák és városok kerültek víz alá, a mentőszolgálatok pedig még mindig küzdenek a legsúlyosabban érintett területek elérésével. A katasztrófa Spanyolország legsúlyosabb árvízzel kapcsolatos tragédiája 1996 óta.
Az éghajlatváltozás jelentős szerepet játszott a 2022-es európai hőhullám halálos áldozatainak számában - derül ki egy új tanulmányból. A kutatás szerint az akkori forró nyár során bekövetkezett 68 000 hőség okozta halál több mint fele az ember okozta klímaváltozásnak tulajdonítható - jelentette a The Guardian.
A NATO arra figyelmeztetett, hogy Oroszország visszatartja azokat a kulcsfontosságú adatokat, amelyek nélkülözhetetlenek az Északi-sarkvidék éghajlatváltozásának modellezéséhez – írja a Financial Times.
Az európai otthonokban található gáztűzhelyek használata évente közel 40 000 korai halálozással hozható összefüggésbe egy új tanulmány szerint. A spanyolországi Jaume I. Egyetem kutatói által készített elemzés rávilágít a beltéri gázfőzés egészségügyi kockázataira, és felhívja a figyelmet a probléma súlyosságára - közölte a Bloomberg.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatban általában szinte kizárólag az hangzik el, hogy mekkora terhet jelentenek a bolygóra nézve, milyen közvetlen hatással vannak a földi hőmérsékletre. Arról azonban ritkán beszélünk, hogy a földi ökoszisztémák természetes adottságaikból fakadóan képesek lehetnek ezen gázok, különösen a legnagyobb környezeti terhet jelentő szén-dioxid semlegesítésére. Kutatások alapján ez az évezredek óta harmonikusan működő rendszer hatékonyan tartotta körforgásban a földi élőlények által kibocsátott szén-dioxidot. Viszont a friss tanulmányok arról árulkodnak, hogy az elmúlt évek kiugróan magas hőmérséklete veszélybe sodorta a Föld ezen természetes védekező mechanizmusait.
Már most is évi 1,5 millió forintnak megfelelő összeget fizet lakásbiztosításra egy átlagos biztosított floridai háztartás, az USA dél-keleti partjainál most lecsapó Milton hurrikán viszont a helyzet további romlásával fenyeget: a biztosítási fedezetek tovább csökkenhetnek, az árak emelkedhetnek a Reuters szerint. Elemzői becslések alapján a valaha volt egyik legnagyobb vihar 60-100 milliárd dollárnyi biztosított kárt okozhat az USA-ban.
Szükséghelyzetben az egész társadalom jobban odafigyel az éppen aktuális problémákra, nem volt ez másként az árvízi védekezéskor sem. Kérdés, hogy az ilyenkor összpontosuló figyelmet, sikerül-e tovább vinni és a megelőzés kérdéseire is érdemi párbeszédet generálni. A kanyargó folyók nemcsak az árvízre, de az aszályra is megoldást jelenthetnek.
Harminchárom éve nem volt olyan alacsony a világ folyóinak vízállása, mint tavaly - derül ki az ENSZ meteorológiai szolgálata álatal vasárnap közzétett globális jelentésből.
Az emberi társadalom az innovációnak és globalizációnak köszönhetően korábban képes volt felszabadítani magát a klíma uralma alól, de mára új függőség alakult ki az ember által létrehozott éghajlati rendszerrel szemben. Az elmúlt évtizedekben a fosszilis energiatermelés növekvő mértéke hozzájárult az üvegházhatás fokozódásához, ami jelentős hőmérséklet-emelkedést és időjárási szélsőségeket eredményezett. A fogyasztás mérséklése és a globális energiatermelés dekarbonizálása elengedhetetlen a jövő katasztrófáinak elkerüléséhez. A célok eléréséhez progresszív adózási rendszerek és nemzetközi együttműködés szükséges, különös tekintettel a megújuló energiaforrásokra történő átállásra. Enélkül az emberiség a közeljövőben pusztító ökológiai válságokkal nézhet szembe.
Az Antarktisz egyes részein a növényzet terjedése sokkal gyorsabb ütemű, mint azt korábban a tudósok feltételezték. A klímaváltozás hatása a régióban megdöbbentette a kutatókat, akik szerint a kontinens legészakibb részén, az Antarktiszi-félszigeten a növényzettel borított terület tízszeresére nőtt az elmúlt négy évtizedben - írja a Sky News.
Egy új kutatás magyarázatot találhatott a szibériai Jamal-félszigeten a tíz éve felfedezett rejtélyes kráterek keletkezésének okára. A tudósok szerint a régió egyedi geológiai adottságai és az éghajlatváltozás hatásai együttesen vezettek a hatalmas, akár 50 méter mély lyukak kialakulásához - számolt be az IFLScience.
A Balaton vizének sótartalma fokozatosan növekszik, és ha a trend nem változik, a jövőben akár teljesen átalakulhat a tó ökoszisztémája - hívja fel a figyelmet a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet.
"A klímatudomány 10 üzenete az élhető jövőért" címmel jelent meg egy nyilatkozat 11 tudóstól azzal a céllal, a nyilvánosság egyenes és világos üzeneteket kapjon a tudomány képviselői részéről a klímaváltozással kapcsolatos problémákról és a lehetséges megoldásokról, a szükséges és előremutató intézkedésekről.
A Földközi-tenger térségében rekordszámú tengeri teknősfészket regisztráltak az elmúlt években, ami a természetvédelmi erőfeszítések sikerét jelzi. A szakértők szerint ez a pozitív fordulat a több évtizedes kitartó munka eredménye - írta meg a The Guardian.
A klímatudomány 10 üzenete az élhető jövőért kezdeményezés keretében 11 meghatározó hazai tudós kongatja a harangot egy nyilatkozatban a klímaváltozás és annak következményei miatt. Többek között azt hangoztatják: káros és elfogadhatatlan, ha egy környezetet erősen szennyező áru vagy szolgáltatás olcsóbb, mint a környezetet kevésbé terhelő alternatívája.
Az éghajlatváltozás miatt kétszer nagyobb valószínűséggel fordulnak elő olyan felhőszakadások, mint amilyenek ebben a hónapban pusztító árvizeket okoztak Közép-Európában - áll egy szerdán közzétett jelentésben. A tanulmány szerzői arra szólították fel a politikai döntéshozókat, hogy tegyenek lépéseket a globális felmelegedés megállítására. Ugyanis ha tovább melegedik az éghajlat, még nagyobb bajban leszünk.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) kedden közzétett jelentése szerint a megújuló energiaforrások 2030-ig történő megháromszorozására és a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának csökkentésére irányuló cél elérhető, de jelentős erőfeszítésekre lesz szükség.
A nyári hőség végével jelentős lehűléssel és rendkívül csapadékos időjárással indult a szeptember Közép-Európában. A múlt hét elején a meteorológiai modellezések már előrejelezték, hogy az óceáni és a mediterrán térségben tapasztalható rendhagyó légköri jelenségek jelentős áradásokat is okozhatnak Európában. A tartós esőzés rekordközeli árvízhelyzethez vezetett Közép-Európában, ahol már több emberéletet is követelt az árhullám. A Budapesten várhatóan szombaton tetőző árvíz az előrejelzések szerint megközelítheti a fővárosban az eddigi legmagasabb vízállást eredményező, 2013-as dunai áradást is. Megnéztük, a szakemberek szerint milyen meteorológiai folyamatok vezettek a jelenlegi árhullámhoz, valamint, hogy az elmúlt évtizedek tendenciáit elnézve mi várhat Európára az árvizek szempontjából. A globális felmelegedés miatt egyre gyakoribbá váló extrém időjárás világszerte egyre több helyen vezet természeti katasztrófákhoz, és a szakemberek szerint a jövőben egyre nagyobb kihívás elé állítják majd az ennek kitett régiókban élőket.
Egy globális közvélemény-kutatás szerint a válaszadók 88%-a aggódik a környezet romlása miatt. Emellett a 22 ezer válaszadók kevesebb, mint 40%-a gondolja úgy, hogy a probléma orvosolható lehet technológia fejlesztésekkel - számolt be az Ars Technica.
A világszerte tapasztalható hőmérséklet-emelkedés az idei nyáron számos rekordot megdöntött már, a hőhullámok pedig sok helyen az emberek egészségét is nagy próba elé állítják. Az egyre erősödő felmelegedés azonban nem csak a szervezetünket, hanem a bolygó természeti kincseit is veszélyezteti. Egyes földrajzi látványosságokat az elsivatagosodás, vagy éppen a tengerszint drasztikus emelkedése sodorta az eltűnés szélére. Cikkünkben drámai fotókkal illusztrálva mutatunk be öt olyan helyet a Földön, amelyet a klímaváltozás teljesen megváltoztatott.