Oroszország tengeri olajtermék-exportja jelentősen, összesen 113,7 millió tonnára esett vissza 2024-ben, ami
9,1%-os csökkenést jelent a 2023-as exporthoz képest.
A 2012 óta nem látott mélypontra zuhant olajexportot számos tényező idézte elő: többek között az ukrán dróntámadások által megrongált, stratégiai fontosságú finomítók, a bevezetett exporttilalom, a csökkenő világpiaci árak és a megugró termelési költségek. Bár 2024 decemberében a tengeri olajtermékek kivitele 10,8%-kal bővült, ami a kedvezőtlen folyamat esetleges megfordulását jelezhette volna, de az
amerikai szankciók hatása nagy valószínűséggel megakasztja a kilábalás folyamatát.
A Egyesült Államok 2025 januárjában szigorú szankciókat vezetett be az orosz olajiparral szemben. Ezek a szankciók a nagy olajvállalatok, valamint az orosz olajexportban részt vevő több mint 180 tankhajó ellen irányultak. A cél az volt, hogy megzavarják Oroszország olajexportját az Ukrajnával fennálló konfliktus közepette.
A piac azonnal lereagálta a bejelentést, ami a globális olajár hirtelen megugrását eredményezte. Míg előtte egy hordó WTI nyersolaj határidős ára 74 dollár körül mozgott, nemrégiben volt már olyan időpillanat, amikor már átlépte a 80 dolláros küszöböt is.
Noha korábban is hoztak olyan intézkedéseket, amelyek az orosz termelőket és tartályhajókat vették célba, ezek mégsem hoztak áttörést, mivel Oroszország a nyugati szankciókat megkerülve, úgynevezett árnyékflotta révén szállított olajat Indiába és Kínába. Ezúttal azonban úgy fogalmazták meg az új korlátozásokat, hogy
az importáló országoknak is komolyan mérlegelniük kell, befogadnak-e orosz olajszállítmányokat a kikötőikbe.
Az Egyesült Államok ugyanis szankciókkal sújthatja azokat az országokat is, amelyek továbbra is kereskednek orosz olajjal, így jelentősen növekszik az ebből fakadó kockázat. Ezt jól érzékelteti, hogy az orosz nyersolaj eddigi egyik legnagyobb vásárlója, India már bejelentette, hogy nem fogad be több szállítmányt és közel-keleti olajok felé fordul.
Címlapkép forrása: Shutterstock
