A szlovén parlament kedden megszavazta az energiaár-emelkedés háztartásokra gyakorolt negatív hatásának enyhítését célzó intézkedéscsomagot - közölte a szlovén közszolgálati televízió (RTV).
Komoly meglepetést okozott Virág Barnabás azzal, hogy az infláció további emelkedésére figyelmeztetett, elmondása szerint a februári áremelkedés „meghaladhatja a 8%-ot, de akár a 8,5%-ot is megközelítheti”. Korábban senki nem számított erre, így az elemzők pályáját is átírhatja a bejelentés.
2022. januárban a fogyasztói árak átlagosan 7,9%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Utoljára 2007. augusztusban volt ennél nagyobb az infláció. A nyugdíjas fogyasztóiár-index 7,4%-os volt januárban, miközben a januári nyugdíjemelés 5%-os volt. A friss KSH-adatok tükrében a nyugdíjas társadalom máris megkezdte az állam hitelezését, hiszen a nyugdíjemelés mértékének másfélszerese az őket érintő infláció.
Az egyre súlyosabb munkaerőhiány, a nagyot emelkedő bérek, a durván emelkedő nyersanyag- és energiaköltségek egyaránt sújtják a vendéglátást. A Portfolio által megkérdezett vállalkozók abban egyetértenek, hogy a talpon maradt éttermek szempontjából kulcsfontosságú volt az a kormányzati döntés, hogy a koronavírus-járvány negyedik és ötödik hullámában nem kellett bezárniuk. Most az a kérdés, hogy az előttünk álló időszakban hogyan tudnak úgy működni, hogy ne legyenek veszteségesek. Egyes piaci szereplők szerint 15-20%-os áremelkedés várható, de van olyan várakozás is, amely szerint 30-50%-kal drágulhatnak a vendéglátóhelyek.
Szinte naponta kell átírnunk a 2022-es inflációs pályát, hiszen az adatok folyamatosan kellemetlen meglepetést okoznak. A pénteken közölt januári 7,9%-os áremelkedés után az elemzők is vakarhatták a fejüket, ennek apropóján pedig rögtön meg is kérdeztük őket, mit gondolnak jelenleg. Az eredmény: néhány nap alatt több mint 0,5 százalékponttal emelkedett az év végi várakozások mediánja. Emiatt pedig egyre többen gondolják úgy, hogy a jegybanknak is a gázra kell lépnie és nem fogja tudni 5-5,5%-on lezárni a kamatemeléseket.
Januárban ismét hidegzuhanyként érte az elemzőket, hogy tovább emelkedett az infláció, a 7,9 százalékos érték 2007 nyara óta a legmagasabb volt. A tavaly még átmenetinek tekintett drágulás mostanra szinte minden termékbe begyűrűzött, vagyis nem túlzás azt mondani, hogy az emberek nap, mint nap a bevásárlás során a bővükön érzik a magasabb árakat.
Jelentősen meghaladta az előzetes várakozásokat a januári 7,9%-os infláció, az első elemzői reakciók alapján az eddig gondoltnál nagyobb kamatemelésre lehet szüksége az MNB-nek, hogy megfékezze a drágulást. Vagyis könnyen lehet, hogy a várt 5,5%-nál is magasabban tetőzik majd az irányadó kamat.
A kormány február elsejétől léptetett életbe árstopot hét alapvető élelmiszer esetében, azóta a kereskedőknek legfeljebb a tavaly októberi áron lehet értékesíteni azokat. A pénteken megjelent januári adatok alapján a kereskedők az év elején még valóban jelentősen megemelték az érintett termékek árait, erre reagált a kormány a befagyasztással.
Az előzetesen várt 7,45%-kal szemben 7,9% volt az infláció januárban – közölte a KSH péntek reggel. Ezzel 2007 augusztusa óta nem látott szintre emelkedett az áremelkedési ütem Magyarországon.
Januárban tovább nőtt az infláció az Egyesült Államokban, 7,5% volt az éves áremelkedés mértéke a decemberi 7% után. Az infláció magasabb volt, mint amit az elemzők vártak.
Sokan már tavaly őszre várták az infláció tetőzését Magyarországon, azonban november után decemberben is 7,4%-os áremelkedést mért a statisztikai hivatal. Most pedig az elemzők szerint elképzelhető, hogy még innen is további emelkedés jött januárban az év eleji átárazások miatt, így talán ez lehet a csúcs. Főleg úgy, hogy februártól már az élelmiszerek árstopja is hatással lesz, ez elkezdheti lefelé szorítani az inflációt.
Már tavaly nyáron is vakarhatta a fejét, aki nyaralni készült Magyarországon. És amikor eljött a várva várt pihenés, akkor az étteremben ráncolhatta a szemöldökét a számlára pillantva. Nos, a rossz hír az, hogy idén ennél is kellemetlenebb lesz a helyzet. A Covid ugyanis a csőd szélére küldte a turisztikai szektort, rengeteg szálláshely szűnt meg, ami visszavetette a versenyt, miközben a cégek költségei elszálltak. Az erős kereslet és a visszaeső kínálat miatt pedig most éppen az történik, mint a tankönyvekben: a piaci egyensúly magasabb áron áll helyre.
A durva áremelkedés ellenére is töretlen a budapesti agglomeráció népszerűsége, a telkek sorra fogynak, az új építésű házak iránt pedig akkora a kereslet, hogy pár hónap alatt is több millióval megdrágulhat ugyanaz a kiviteli terv, ugyanannál az építtetőnél, egy házszámmal arébb. A legfelkapottabb településeken a 100 milliós telkeárak sem ritkák, de aki az új építés helyett használt családi házra vágyik, annak is sokkal mélyebbre kell nyúlnia a zsebébe. A KSH adatai alapján 2021 harmadik negyedévében a budapesti agglomerációban 49,5 millió forintra nőtt az átlagos lakásár, ami egy év alatt a legnagyobb áremelkedésnek számít régiós összehasonlításban.
Egészen hihetetlen áremelkedés zajlik a magyar szálláshelyeken az idei év elején: átlagban 70%-os drágulást lát az egyik nagy szállásközvetítő egy év alatt, de a járvány előtti utolsó békeévhez, 2019-hez képest is 60%-os az emelkedés. A két számjegyű áremelkedés minden szálláshelyen garantált, amit a hotelek a többszörösére emelkedő energiaköltségekkel és a növekvő bérkiadásaikkal indokolnak. A magánszállásadók pedig a takarítási szolgáltatások drágulását és az újra megjelenő adózási kötelezettségeiket sorolják.
A moldovai energiaár-szabályozó hatóság (ANRE) pénteken 38 százalékkal, 11,01 lejről 15,18 lejre (1 dollár=17,9 lej) emelte köbméterenként a lakossági gáz árát. A január 1-jétől érvényes ár már tartalmazza a 8 százalékos áfát.
Elérte a lakáspiaci forgalom a járvány előtti szintet 2021 I–III. negyedévében és ezzel együtt tovább folytatódott az országos áremelkedés. A tavalyi évi gyors áremelkedés hatására a III. negyedévben a használt lakások ára 15, az újaké 13%-kal meghaladta az előző év azonos időszaki szintet - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatokat tartalmazó kiadványából.
Oroszországban tavaly 28,5 százalékkal, 2004 óta a legnagyobb mértékben emelkedtek a termelői árak a 2020. évi 3,6 százalékos növekedés után. A fogyasztói árak 8,4%-kal nőttek 2021-ben.
Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója szerint a koronavírus-járvány felgyorsította a világban zajló folyamatokat, amire nagyon nehéz reagálni. Úgy véli, az ellátási láncok problémái még jó ideig velünk maradhatnak, az alapanyagok hiányával és drágulásával idén is meg kell küzdeni. A vállalatok igyekezhetnek, hogy tovább csökkentsék az ellátási láncok bizonytalanságait és hosszúságát. Ez az év különösen nehéz lehet az eladósodott, kisebb vállalatoknak, akiket a hitelek mellett az áremelkedés súlya is nyom.
Az IMF októberi jelentése szerint jelentős kockázatokkal kell számolnunk a fejlett országok lakáspiacain, amelyek ha materializálódnak, akkor a lakásárak akár 14%-kal is visszaeshetnek. Több tényező is van, amelyek tényleg afelé mutatnak, hogy idén akár véget is érhet az őrület a világ lakáspiacain - ilyen a mindenhol emelkedő kamatkörnyezet és a fiskális szigorítás is. Mindezek ellenére azonban mi nem fogadnánk nagy téttel arra, hogy esésnek indulnának a lakásárak, sem Magyarországon, sem a nagyvilágban. Hogy miért is lehetséges ez, arra a The Economist segít nekünk választ találni.
Az éves magyar infláció 7,4% volt decemberben, de Magyarország ezzel is csak ötödik az inflációs rangsorban az Európai Unióban. A dobogóról történő "lemaradásunk" alighanem a rögzített lakossági energiaáraknak köszönhető. Két ország is volt, ahol 10% feletti áremelkedést mértek. Az eurózóna inflációja 5% volt a hónapban, és ennek az áremelkedésnek a felét az energia drágulása tette ki.
Az exit pollok alapján.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Emellett kiemelte, hogy országa nem a fegyverek tesztpályája.
Izrael még októberben hajtott végre széleskörű támadást az ország ellen.
A stájerországi tartományi választásokon.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
