Márciusban 8,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon – közölte a KSH péntek reggel. Ezzel 2007 nyara óta nem látott áremelkedést regisztrált a statisztikai hivatal, bár az adat kissé elmarad az előzetes várakozásoktól.
A Portfolio által megkérdezett elemzők kivétel nélkül azt gondolják, hogy tíz százalék felett lesz az infláció csúcsa 2022-ben, és az év végi előrejelzések is jelentősen emelkedtek egy hónap alatt. Vagyis egyelőre inkább csak álom az infláció kordában tartása, még arról is korai beszélni, mikor tetőzhet az áremelkedés, sok múlik azon is, meddig tartja fenn a kormány a mesterséges árbefagyasztásokat.
Egynapos országos sztrájkot tartanak Görögországban szerdán az áremelkedések és a befagyasztott bérek miatt, a nap folyamán várhatóan tüntetést is tartanak Athén központjában. A tiltakozás miatt a közlekedés szinte teljesen leállt, az iskolákban nincs tanítás, és a kórházak is csökkentett üzemmódban működnek.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) tagszervezeteit és az építőipar további jelentős szereplőit, 400 céget megkeresve felmérte, hogy 2021-ben milyen változásokat hoztak a piaci körülmények, illetve a cégek milyen várakozásokkal tekintenek a 2022. évre a háborús konfliktus árnyékában. Az építőanyagok árát tekintve az alábbi eredmények születtek.
A februári 5,9%-ról 7,5%-ra gyorsult az eurózóna inflációja. Az áremelkedés jelentős részét az energiaárak emelkedése okozta.
A Publicus Intézet a március 25. – március 29. között 800 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét az árak emelkedésével kapcsolatban. Tízből közel hat megkérdezett mondta azt, hogy a magas árak miatt valamilyen termékről már le kellett mondaniuk az utóbbi hónapokban. Tízből nyolc válaszadó szerint a bérek növekedése kisebb mértékű volt, mint az árak növekedésének üteme. A válaszadók a hivatalos 8 százalék körülinél jóval magasabb, 24 százalékos inflációs rátát érzékelnek.
Egyre több étterem szenvedi az orosz-ukrán háború által okozott olajválságot, amely miatt a vendéglátóhelyek egy része Németországban a sült krumplit már le is vette az étlapról - derült ki a Roadster cikkéből, amely szerint Belgiumban se jobb a helyzet, így közeljövőben várhatóan egyre többen követik a német vendéglátósok példáját.
Átlagosan 138 napot kell várni szakemberre Magyarországon, öt nappal többet, mint egy évvel korábban, mégsem ez a legnagyobb gond ma: az építkezők és felújítók 33 százaléka döntött úgy, hogy bizonyos mértékig változtat a tervein az áremelkedések hatására – derül ki a Mapei Kft. kutatásából.
Az energia drágulásának ellensúlyozását szolgáló újabb intézkedési csomagról állapodtak meg a német kormánypártok csütörtökön.
Már februárban 2,2 százalékponttal mérsékelték az inflációt a különböző kormányzati árbefagyasztások – mutatta ki az MNB. Ez pedig azt jelenti, hogy a KSH által közölt 8,3%-os infláció ezek nélkül az intézkedések nélkül már 10 százalék felett lenne. Ráadásul márciusban ez a hatás még erősebb lehet az üzemanyagárak elszállása miatt.
A vártnál is nagyobb mértékben drágultak az építőanyagok, az építkezések átlagos anyagköltsége január óta összességében mintegy 20 százalékkal nőtt, de egyes kategóriáknál az áremelkedés hamarosan eléri a 30 százalékot is - közölte a Világgazdaság.
Korábban nem tapasztalt rendkívüli körülmények között kell termelniük a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar szereplőinek – hangsúlyozza Portfolionak adott interjújában Nagy István agrárminiszter. A koronavírus-járvány, az időjárás, a világpiaci áremelkedés és az energiadrágulás kiélezett helyzetet teremt, amelyet az orosz-ukrán háború most tovább súlyosbít. Az agrárminiszter szerint biztosra vehető, hogy a magas árak jó ideig velünk maradnak, ezért a kormány az agrárgazdasági versenyképesség javítását és a belföldi élelmiszerellátás biztosítását prioritásként kezeli. A tárcavezető a magyar agráriumot válságállónak tartja, így az ágazat a gazdasági-társadalmi stabilitásban továbbra is stratégiai szerepet tölthet be.
Farkas András nyugdíjszakértő szerint mindenképpen szükség lesz évközi korrekciós nyugdíjemelésre az elszálló infláció miatt.
A februári, kifejezetten magas magyar inflációs mutató megjelenése után a közgazdászok megemelték az idei évre vonatkozó előrejelzésüket. Éves átlagban 7,5-9%-os áremelkedés is lehetséges a szakértők szerint. Az MNB-nek érdemben tovább kell szigorítania a monetáris politikát.
Februárban 8,3%-ra emelkedett az infláció Magyarországon, ennél magasabb áremelkedési ütemre 2007 nyara óta nem volt példa – közölte a KSH szerda reggel. Ráadásul ezzel még biztosan nincs vége a gyorsulásnak, hiszen az orosz-ukrán háború hatásai majd csak most jönnek, akár 10 százalék feletti áremelkedést is hozhatnak.
Folyamatosan írja felül a korábbi inflációs előrejelzéseket az orosz-ukrán háború, az egyébként is megállíthatatlanul erősödő áremelkedési nyomásnak egy újabb csapást jelent a nyersanyagok árának emelkedése és a forint gyengülése. Ma már abszolút reális forgatókönyv az, hogy az év közben valamikor látunk majd 10 százalék feletti inflációt, amire több mint húsz éve nem volt példa. Most már azt is nagyon nehéz megjósolni, mikor tetőzhet az inflációs ráta, de az biztos, hogy az egész éves pálya borulhat, amire könnyen lehet, hogy a jegybanknak is reagálnia kell majd.
Több tényező miatt is drágulhat a következő években a kávé ára, az első drágulási hullámot már idén megérezhetjük, amellyel azonban nem lesz vége az áremelkedésnek – véli a Dallmayr ügyvezetője. A 300 éves múltra visszatekintő cégnél úgy látják: a klímaváltozás, az ebből fakadó félelem és az árupiaci spekuláció egyaránt felfelé hajtja a naponta több milliárd ember által fogyasztott ital árát. Már 2022-ben borítékolható az átlag 20 százalékos áremelkedés, a drága kávé pedig várhatóan a mindennapok része lesz még évekig.
Idén átlagosan 9% lehet a magyar infláció, és ez 2023-ban is csak 7%-ra csökken – jósolják friss elemzésükben a Raiffeisen Bank szakemberei. Ez az előrejelzés sokkoló lehet, hiszen még néhány hete is 6-7 százalékra várták az elemzők az átlagos áremelkedési ütemet. Így pedig megvalósulhat az is, amitől eddig csak féltünk: két számjegyű inflációs ráta is jöhet az év során.
Németországban közzétették a februári inflációs adatot, és nincs minek örülni: az áremelkedés meghaladta az elemzői várakozásokat, és jelentős gyorsulást mutatott januárhoz. Hasonlóan alakult az olasz és a spanyol infláció is.
Közeledik a ritka sikertörténetek évtizede – fejtette ki véleményét Matolcsy György az MNB Facebook-oldalán. A jegybank elnöke többek között arra figyelmeztet, hogy tartós infláció jöhet a világban.
Az exit pollok alapján.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Emellett kiemelte, hogy országa nem a fegyverek tesztpályája.
Izrael még októberben hajtott végre széleskörű támadást az ország ellen.
A stájerországi tartományi választásokon.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
