Az energiaválságra adható, az Európai Bizottság által javasolt válaszlépésekre kísértetiesen hasonlító törvénycsomagot fogadott el a minap a román parlament mindkét háza és Klaus Johannis államfő ki is hirdette a jogszabályt, így november 1-től jövő március 31-ig életbe lépett az áram és a gáz árára az 5%-os áfa, illetve egy széleskörű árkompenzációs mechanizmus is elindult a lakosság és a versenyszféra széles köre számára.
A nap végi esés miatt összességében 13%-os gázár-esés alakult ki csütörtökön Európa vezető gáztőzsdéjén és a mozgás pénteken is folytatódott: késő délutánra 14%-os mínuszba zuhant az ár, így három nap alatt már nagyon látványos a változás a grafikonon, hiszen már mintegy 25%-os gázár-szakadásról beszélhetünk. Ezzel együtt továbbra is nagyon magas árakról beszélhetünk és a határidős jegyzések alapján továbbra is az a kilátás, hogy ez a helyzet egész télen kitart majd.
Jelentős viták vannak a tagállamok között abban, hogy az uniós karbonkvóta árának emelkedése mekkora hatást gyakorolt a gáz- és azon keresztül az áram árának elszállására, de jelenleg nincs erős bizonyíték arra, hogy az ETS-rendszer lenne a fő felelős, sokkal inkább világpiaci fundamentális okokról beszélhetünk, így nem szabad rohanni az uniós szintű lépésekkel, be kell várni a következő hónapok elemzéseit – hangsúlyozta az energiaügyi miniszterek mai rendkívüli luxemburgi tanácsülésén Kadri Simson a nyilvános rész videója szerint.
Rendkívüli energiaügyi miniszteri uniós tanácsülést tartanak ma Luxemburgban, amely előttre úgy tűnik, hogy három főbb táborra szakadtak a tagállamok az elszálló áram- és gázárak láttán. Éppen ezért egyelőre tövid távú egyhangú megoldásra sem lehet számítani, így az árak valószínűleg legalább tavaszig megemelkedett szinteken maradhatnak.
Az energiaválság rövid távú negatív hatásainak kezelésére azokhoz az intézkedésekhez nyúljanak a tagállamok, amelyeket a minap közzétett az Európai Bizottság, magyarul egyhangúan eldöntötték az uniós állam- és kormányfők, hogy mindenki egyedül oldja meg otthon a bajokat az étlapról választható lépések segítségével – gyakorlatilag erről szól a csütörtökön kezdődött EU-csúcs első napjának zárónyilatkozata energiás ügyekben. Különösen beszédes, hogy Angela Merkel leköszönő német kancellár arra figyelmeztetett: ne keverjék össze az állam- és kormányfők az energiaválság témáját a nyáron megjelent „Irány az 55%! nevű klímavédelmi csomaggal, mert ez két külön téma és a csomagnak alig van hatása az energiaárakra. Az is beszédes, hogy míg a tegnapi EU-csúcs előtt ezt a csomagot erősen bírálta Orbán Viktor kormányfő és a teljes újragondolását szorgalmazta, sőt a vétót is belengette azért, hogy az ETS rendszer közlekedésre és ingatlanokra kiterjesztését megakadályozza, addig a csúcstalálkozó termében csak egy hatáselemzés elkészítését szorgalmazta a Politico információi szerint. Az is lényeges persze, hogy végül a zárónyilatkozatba nem került bele az ETS-rendszer kiterjesztésének témája, sőt maga az "Irány az 55%!" csomagra utalás sem, és a hathatós V4-összefogás mellett a cseh kormányfő érte el azt, hogy végül ki kell vizsgálni a karbonkvóta-kereskedelem terén az ügyletkötési gyakorlatot. Jövő kedden az energiaügyekért felelős miniszterek tovább tárgyalnak a lehetséges lépésekről.
Az Európai Unióban Magyarországon a legolcsóbb a lakosság által fizetett áram- és gáz ára, több nyugat-európai országban a többszörösét fizetik az itthoni díjaknak, ami a 2014 óta érvényes rezsicsökkentés eredménye, így ezt meg kell védeni a mai EU-csúcson az elszálló piaci energiaárak mellett is – hallhattuk az elmúlt napokban többször is a kormány érvelését. Ahhoz azonban, hogy almát az almával hasonlítsunk össze, érdemes inkább az ár- és bérszínvonallal együtt nézni, hogy hol mennyit kell fizetnie az embereknek. Éppen ezt tette meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a csütörtöki közleményében, amelyben már az idén szeptemberi rezsidíjak is benne vannak ezekkel az összevethető adatokkal. Az ábrákból kiderül, hogy az árszínvonalat figyelembe véve a gáz csak a második legolcsóbb nálunk, az áram lakossági ára pedig már inkább a középmezőny aljához tartozik. Ha pedig a nettó béreket vesszük figyelembe, akkor egy kétkeresős átlagos budapesti háztartás szintén a középmezőny alját jelentő részt fizet az együttes áram- és gázszámlára és többet fizet, mint a párizsi, berlini, brüsszeli, vagy bécsi háztartások.
Az energiakereskedő JAS Zrt. céges ügyfeleinek egy része hétfőn, közvetlenül azelőtt került vissza a JAS-hoz, hogy az ideiglenesen áramot szolgáltató cégek kikapcsolták volna őket a rendszerből – tudta meg a G7, amely a szövevényes ügy megfejtését is megírta. Ez arra utal, hogy durva sztorik zajlanak mostanában enregiakereskedői és reálgazdasági termelő cégek körében amiatt, hogy elszálltak a tőzsdei áram- és gázárak, és a fedezetlen energiakereskedői piaci pozíciókat egy feltételezett jogi kiskapu segítségével igyekeznek bezárni. Ezzel ők várhatóan elkerülik a csődöt, de nem lehet kizárni, hogy lesznek, akik mégis bedőlnek, az viszont egyre biztosabb, hogy a masszív áremelkedés reálgazdasági termelő-szolgáltató cégekre áthárítása szintén tovagyűrűző hatásokat okoz még.
A szén határidős jegyzése Kínában újabb rekordot döntött, és a korábban elképzelhetetlen 2000 jüanos tonnánkénti árszintet is meghaladta, mivel a hidegfront tovább súlyosbítja az ország energiaválságát.
A brit pénzügyminiszter azt mérlegeli, hogy a lakossági rezsiszámlákban megjelenő 5%-os áfakulcsot csökkentik, hogy ezzel igyekezzenek javítani a népszerűségen, illetve segíteni a fogyasztóknak az elszálló energiaárak mellett, másrészt megpróbálják eladni, hogy ez is a Brexit „nagy” hozadéka, hiszen az EU-ban nem engedték az ennél alacsonyabb áfakulcsot – tudta meg a Financial Times. Közben a Politico egy friss felmérésre hivatkozva azt érzékelteti, hogy nagyot esett a kormány és Boris Johnson népszerűsége az elszabaduló energiaárak miatt, illetve a legtöbben a kormányt látják hibásnak emiatt.
Azzal, hogy a kormány friss döntése miatt közel ötödével mérsékli a stratégiai gázkészlet mértékét, arányaiban csökken az ipari fogyasztók áramdíjában a gázkészletezés díja is, de ezen felül is megvizsgálja a kormány, hogy mi a mozgástere a magánszektor által fizetett tarifaelemek terén – mondta el a Portfolio kérdésére Steiner Attila egy pénteki sajtóbeszélgetésen. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár a tájékoztatón hangsúlyosan beszélt arról, hogy a jelentős piaci áremelkedés mellett is fenntartott lakossági rezsicsökkentés havonta átlagosan 32 ezer forintnyi megtakarítást jelent a családoknak és további havi 4-12 ezer forintnyi kiadás megtakarítását tudná elérni a kormány akkor, ha az ETS-rendszer Brüsszelben tervezett kibővítését meg tudja akadályozni a V4-ek együttműködésével. Az eseményen elhangzott, hogy hétfőn jelenti be a tárca a családok tízezrei által várt lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázat végső szabályrendszerét. Erről bővebben külön cikkünkben írtunk.
Jelentősen, 43%-kal 6,5 eurócentről mintegy 3,7 eurócentre levágja a német állam azt a fogyasztók által fizetendő tételt, amit a megújuló energiás megoldások elterjedésének támogatására épített be az áramdíjba – tudta meg a Reuters a pénteken bejelentendő kormányzati döntés lényegét. A lakosság csak keveset fog megérezni a kormányzati döntésből, a fogyasztók felé levágott díjat pedig az állam „saját zsebből” pótolja.
Ma is meredeken emelkedett az európai földgázár, annak ellenére, hogy Vlagyimir Putyin tegnap egy moszkvai konferencián arról beszélt: ha az európaiak több gáz szállítást kérnek, akkor a nehézségek ellenére az oroszok ezt teljesíteni is fogják. A téma annyira akut, hogy az október 21-22-i EU-csúcson is domináns téma lesz, majd rá néhány napra rendkívüli miniszteri tanácsi ülést is tartanak az energiaárak elszabadulásáról. Itthon közben arról érkezett hír, hogy az árampiacon elkezdték felmondani egyes kereskedők a szerződéseket, így a nagy elosztói engedélyesek léptek be az ellátás biztosítására. Folyamatosan frissülő cikkünkben foglaljuk össze az energiapiac aktualitásait és az energiaárak árfolyamának alakulását.
Az elszálló gáz- és áramárak miatt több magyar energiakereskedő cég is bajba kerülhetett már és emiatt elkezdte felmondani az ellátott cégek felé fennálló szolgáltatási szerződését, így például az árampiacon a nagy elosztói engedélyes cégeknek kell közbelépnie és átmenetileg ellátnia a cégeket. Frissítés! Egy péntek délutáni sajtóeseményen az ITM államtitkára azt jelezte a Portfolio-nak, hogy megvizsgálják annak a lehetőségeit, hogy mit tudnak tenni az ipari fogyasztók által fizetendő áram- és gáztarifák terén a helyzet enyhítésére.
A napokban már kiszivárgott rövid és középtávú intézkedéscsomagot jelentette be szerdán a tagállamok felé az Európai Bizottság azért, hogy a rendkívüli mértékben megemelkedett gáz- és áramárak hatásait minél inkább enyhíteni lehessen a következő hónapokban a sérülékeny lakossági fogyasztói és kkv-körben. Az intézkedéscsomagból jól látszik, hogy egyáltalán nem akar visszafordulni az Európai Bizottság a 2050-es klímacél érdekében nyáron javasolt Fit for 55 csomagból és a karbonárak rendszerének tervezett kiterjesztéséből, mint ahogy azt Orbán Viktor kormányfő javasolta, mert a brüsszeli testület úgy látja, hogy csak előre lehet menni, nem pedig visszafelé, illetve az áram- és gázárak mostani elszabadulásában az ETS-rendszernek csak kis szerepe volt, sokkal inkább a kereslet-kínálat felborulása a fő ok.
Szerdán azt jelentette be a legnagyobb csehországi földgázszolgáltató, az innogy Energie (a német REWE utódja), hogy november 20-tól 10,6 százalékkal emeli a gázárakat. A lépést az innogy Energie is a világpiaci gázárak emelkedésével indokolja, amire hivatkozva váratlanul tevékenysége megszüntetését jelentette be szintén szerdán a legnagyobb cseh alternatív energiacég.
Megszünteti tevékenységét a Bohemia Energy csoport, amely a legnagyobb csehországi alternatív energiaszolgáltató vállalat - jelentette be a cég szerdai közleményében.
Az alacsony tárolói készletek, a túl közeledte és a korlátozott kínálat miatt a vezető európai gázpiacokon 6-10%-os ugrás látszik hétfőn a pénteki záróárakhoz képest, amely az olajpiacon is felfelé hajtja az árakat az átpártoló kereslet és korlátozott kínálat miatt. Ezért az Európában irányadó Brent típusú kőolaj ára 3, az Egyesült Államokban irányadó 7 éves csúcsra ugrott hétfőn. Mindezt idehaza is megérzik az autósok, mert a kutakon újabb áremelés várható szerdától és ebben a gyenge forintnak is van szerepe. Közben Kínában több száz bányát kellett bezárni súlyos áradások miatt, így az ottani szénhiány fokozódik, amely az LNG szállítmányok egy részét továbbra is elszívhatja Európa felől, a már eddig is ötszöröző gázárak miatt pedig a brit ipar extrém nehéz helyzetbe került. Friss híreink az energiaválságról hétfőn az alábbi hírfolyamunkban.
A napokban rengeteg hír szólt az energiaárakról, hiszen az olaj, a szén, a földgáz és többek között az áram ára is látványosan elszállt a korábbi években megszokott szintekhez képest. Mindezt persze nem csak aggódva lehet figyelni, hanem könnyen ki is lehet használni, és a befektetők nagyon úgy tűnik, hogy az elmúlt hónapkban meg is találták azokat a részvényeket, amelyek jelentős kitettséggel rendelkeznek az energiapiaci folyamatoknak. Az olaj- és gázipari cégek például kifejezetten jól teljesítettek az elmúlt bő három hónapban, de az energetikai vállalatok között is akadt több jó választás, sőt, a magyar tőzsde energia-kapcsolt részvényeire sem lehetett panasz.
A gázárak a rezsicsökkentés miatt nem fognak emelkedni a lakosság számára Magyarországon, a földgázellátás biztonságát szavatolja a gáztározók töltöttségi szintje, valamint a frissen megkötött, hosszútávú gázszerződés - jelentette ki pénteken Brüsszelben az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) villamosenergia piacmonitoring jelentése szerint augusztusban tovább folytatódott az áram árának emelkedése az európai és a hazai piacokon.
