A tartósan magas gázárak a legjobb esetben is kitartanak 2023 közepéig, de még hosszú távon, 2030-ig sem várható a gázpiaci helyzet jelentős javulása. Így lehet, hogy az árampiaci őrület is elhúzódik addig.
Az elszálló energiaárak lakossági begyűrűzését Európa-szerte igyekeznek adócsökkentésekkel, támogatásokkal megfékezni, tompítani a kormányok, de nagy kérdés, hogy ezek az átmeneti/egyszeri intézkedések mire lesznek elegendőek a sokak szerint tartósan magas árkörnyezetben, másrészt a koronavírus-válság miatti kiköltekezés az országok költségvetési mozgásterét már eleve beszűkítette – rajzolódik ki a Bloomberg körképéből.
Az elszálló piaci gáz- és áramárakat Európa sok országában egyre durvábban megérzik a háztartások is, miközben idehaza 2014 óta fixek a lakossági rezsiköltségek. Ez a kettősség pedig decemberre oda vezetett, hogy egyre kirívóbban olcsóvá váltak a magyar gáz- és áramárak, akármilyen módszerrel is vetjük őket össze Európán belül. A kormány kimutatása szerint a magyar rendszer fenntartásával havonta mintegy 40 ezer forintot spórolnak a magyar háztartások, ami közben egyre nagyobb veszteséget jelent a magyarországi egyetemes szolgáltatóknak.
A magyar gazdaságba számos csatornán keresztül gyűrűznek be az elszálló gáz-, áram- és üzemanyagárak. Ezek közül ötöt már eltömített a kormány az infláció leszorítása, illetve a működés-fogyasztás megvédése érdekében, de sok olyan csatorna maradt még, amelyeken keresztül hat a drágulás, illetve rontja a finanszírozási és beruházási teljesítőképességet.
A Liga készen áll az atomenergiáról szóló népszavazáshoz aláírásgyűjtésbe kezdeni, mert „energia vészhelyzet van Európában” és végre az Európai Bizottság is hajlik afelé, hogy fenntarthatónak minősítse ezt az energiaforrást – kezdte egy erős bejelentéssel az újévet Matteo Salvini, a Liga kormánypárt vezetője.
Az energiaárak elszállása mellett havi 40 ezer, évi csaknem félmillió forintot spórolnak a családok Magyarországon a 2013 óta fixen tartott rezsiárakkal, illetve megfordítva ennyibe kerül a rezsicsökkentés intézményének fenntartása – jelezte a mai Kormányinfón Gulyás Gergely.
Egyik napról a másikra 120 ezer forintra emelkedett a 60 négyzetméteres lakás havi gázszámlája - panaszkodott az egyik ingatlanos fórumon valaki, aki egy olyan bérelt lakásban él, melynek tulajdonosa nem magánszemély, hanem egy vállalat. Míg a lakosság a maximált díjak miatt nem érzi a globálisan elszállt energiaárakat, addig a cégek esetében ez nem feltétlenül van így. De valóban jogos egy ekkora áremelés? Mitől függ, hogy egy vállalat mennyit fizet a gázért? Az alábbiakban ezt jártuk körbe, röviden kitérve az önkormányzatok helyzetére és bemutatva azt is, kell-e félnünk, hogy hiány alakul ki a piacon.
A rezsiárak elszállása és a vállalati áremelések miatti magas infláció két oldalról is alááshatja a lakossági fogyasztás bővülését idén az eurózónában, és az energiaárak elszállása összességében akár 1%-ponttal is ronthatja a gazdasági növekedést – rajzolódik ki a Bloomberg saját gazdasági modelljéből. A jelek szerint az elszálló energiaárak egyik fő mozgatórugója továbbra is megmaradt, ugyanis az oroszok a Jamál-Európa gázvezetéken továbbra is olyan kevés gázt küldenek, hogy sorozatban már 23. napja a normálissal ellentétben kelet felé áramlik a gáz a német-lengyel határon.
Mintegy 710 ezer németországi háztartás számíthat egyszeri érdemi pénzügyi támogatásra amiatt, hogy elszálltak a téli hónapokban a fűtési költségei – derült ki a Reuters birtokába jutott előzetes német kormányzati tervből.
Az évtizedek óta nem látott energiaár-robbanás könnyen lehet, hogy most nem átmeneti lesz, hanem tartós, mert például a klímavédelmi célú nagy zöld átállás tartósan magas energiaárakhoz és így tartósan felfelé mutató inflációs kockázatokhoz is vezethet, így a jegybanki politikának is lehet, hogy másként kell reagálnia, mint eddig gondoltuk – mutatott rá a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank igazgatóságának német tagja a klímavédelemről és a pénzügyi rendszerről rendezett hétvégi panelbeszélgetésen. Isabel Schnabel két forgatókönyvet is felvázolt, amikor lehet, hogy az EKB-nak fel kell adnia azt a stratégiáját, amit eddig folytatott, nevezeten azt, hogy egyelőre még mindig próbál átnézni az inflációs megugráson azon feltételezés miatt, hogy úgyis lecseng az azt fűtő jelenség, az energiaárak ugrása.
A magas tényezőárak és az alacsony német szélerőművi termelés miatt 2021. novemberében rekordmagasságba ugrottak az európai és magyar másnapi villamosenergia-piaci árak, de emellett is 4,1%-kal nőtt a 28 európai ország, illetve benne 0,6%-kal Magyarország aggregált nettó áramfogyasztása – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal havi piacmonitoring jelentésében. Mivel a hónap során folytatódott a paksi II. blokk éves karbantartása, így kevesebb nukleáris energiát tudott termelni a létesítmény, ami a kevés naperőművi termelés mellett oda vezetett, hogy az importarány 32,6%-ra ugrott a hónap során a villamosenergiában.
„A rezsicsökkentés marad”, de egyúttal valódi rezsicsökkentésre, hatékonyabb energiafelhasználásra van szükség, továbbá szociális elemeket lenne célszerű belevinni a lakossági energiaellátásba – többek között ezeket mondta a Népszavának adott interjúban az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje. Márki-Zay Péter hangsúlyozta, hogy több százezer lakás korszerűsítését szeretnék támogatni és erre az Európai Unió is adna jelentős összeget a helyreállítási programból. A Paksi Atomerőműnél megvizsgálná az üzemidő-hosszabbítás kérdését, a Paks II. szerződést pedig felülvizsgálná, de szükségét látja a megépítésének.
Jelentősen, közel 20 százalékkal emelkedett az európai gázár kedden kora délután a hétfői záróértékéhez képest, miután már 15. napja fordított irányba, nyugatról kelet felé tart a gáz továbbítása a Jamal-Európa gázvezetéken, és a meteorológusok előrejelzése szerint ismét téliesre fordul az időjárás Európa jelentős részén.
Egyre nagyobb számok jelennek meg arról, hogy a lakosság mellett a kkv-k számára is lehetővé tett rezsicsökkentett áramár mennyi céget is érint, ugyanis az Agrárminisztérium pénteki közleménye már 110 ezer mezőgazdasági és élelmiszer-feldolgozó vállalkozásnak szóló lehetőséget említ.
Januártól 55%-kal drágul az áram és 41,8%-kal a gáz ára az átlagos olasz háztartásoknál – jelentette be a rengeteg családnak lesújtó hírt december 30-án este az olasz ARERA energiapiaci szabályozó hatóság.
Ki gondolta volna, hogy a 2021 elején még csak 20 euró körül mozgó gázár őszre 160 euró fölé, azaz nyolcszorosára drágul és még az év végén is 100 euró körül hullámzik? És azt ki gondolta volna, hogy a német zsinór áramár az év eleji 40-50 euró körülről csaknem a tízszeresére drágul karácsony körülre? Egészen extrém mértékű áremelkedések tarkították tehát a mögöttünk hagyott évet és ez bizonyára rengeteg kormányzati és vállalati döntéshozó idegeit is borzolta. De az év lezárásával ezeknek a problémáknak bizonyára nincs vége: rengeteg iparágba begyűrűzik mindez 2022-ben és végső soron a még a rezsicsökkentéssel védett magyar lakosság is meg fogja ezt érezni legalább az infláción keresztül.
Az energiaárak rendkívüli drágulása alapjaiban rengetheti meg a hazai acélipart, ezért központi beavatkozást sürgetnek a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés tagvállalatai. A legnagyobb hazai szereplő, a Dunaferr, már bejelentette azokat a kényszerintézkedéseket, amelyekre a kontroll nélküli energiaár-robbanás hatásai miatt van szükség.
A jövő egyértelműen abba az irányba mutat, hogy az elektromos autók átveszik a vezető szerepet a járműpiacon, azonban az áramár emelkedése olyan költségoldali tényezőt jelent, ami sokak számára elrettentő lehet. Ha feltételezzük, hogy a mostani árszintek tartósnak bizonyulnak, vagy a jövőben tovább növekednek, akkor nagy valószínűséggel az elektromos autózás minden lesz, csak nem olcsó.
A napokban hozta nyilvánosságra az európai Bizottság az új uniós gázpiaci javaslat-csomagját és erről, illetve az európai áramtőzsdék közötti együttműködés jövőjéről tárgyaltak az európai szabályozó hatóságok vezetői az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségének (ACER) év végi ülésén. Ezen a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt (MEKH) Ságvári Pál elnökhelyettes képviselte és a szerdai közlemény azt hangsúlyozza, hogy hazánknak érdeke a fokozatos áramtőzsdei integráció.
Nincs egyelőre tolongás az olcsóbb, egyetemes szolgáltatás keretében történő áramvásárlási lehetőség iránt se az E.ON-nál, se az MVM-nél – rajzolódik ki a Népszava cikkéből azután, hogy január 1-től június végéig él a kkv-k elvileg 33 ezer fős körét megcélzó lehetőség.
Nagyon jó a hangulat a tőkepiacokon.
Megjelentek a hosszabbítás részletei.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
