Azzal párhuzamosan, hogy Németh Szilárd rezsibiztos bejelentett pár számot a rezsicsökkentési rendszer átalakításáról az InfoRádióban, megjelent a Magyar Közlönyben három rendelet, amelyek a részletszabályokat rögzítik.
Amióta él a rezsicsökkentés, az elmúlt 8 évben havi 12-15 milliárd forint közötti összeget fizettek a magyar lakossági fogyasztók a villamosenergiáért, a nyári hónapokban a sáv alját, a téli hónapokban pedig a sáv tetején volt az összesen kiszámlázott díj - derült ki a Portfolio vizsgálatából. Most az egész ország azt találgatja, hogy ez a rezsicsökkentési rendszer módosítása miatt milyen mértékben fog megemelkedni augusztustól. A válasz információink szerint holnap érkezhet meg, legalábbis szerdára várható a Magyar Közlönyben a rezsicsökkentés módosítását rögzítő kormányrendelet. Frissítés! Cikkünk előző verziójában tévesen azt írtuk, hogy 2723 KWh-nál húznák meg az éves átlagfogyasztási határt, de a pontos szám 2523 KWh.
Az energiaügyi operatív törzsnek vasárnap este volt egy második ülése is, amelyen „számtalan kérdést azonosítottunk, úgyhogy továbbra is megy a finomhangolás és az elemzések, de én azt gondolom, hogy a közeljövőben várható az, hogy a teljes csomag össze fog állni és a kormány meg tudja hozni a szükséges döntéseket” – jelezte a HírTV hétfő esti adásában Steiner Attila.
Jelenleg is folyamatban van a héten ismertetett új rezsicsökkentési szabályok részleteinek kidolgozása. Egy valami azonban már eldőlt: a jövőben biztosan nagyobb szerepet kap az áram és a gáz esetében a piaci ár, valamint a forint árfolyama. Megmutatjuk, hogy jelenleg miért is olyan ijesztő ez az árszint.
Egy új korszakba léptünk február 24-én, amikor megtámadta Oroszország Ukrajnát és emiatt minden megkérdőjeleződött, amihez eddig hozzászoktunk – hangsúlyozta szombat esti Facebook-posztjában Orbán Viktor és a hétpontos energetikai intézkedéscsomag között újra rögzítette a miniszterelnök, hogy „akik az átlagnál több energiát fogyasztanak, a többletre piaci árat kell fizetniük”. Ezzel gyakorlatilag újra azt üzente a szerdai kormányzati bejelentés és a péntek reggeli rádióinterjúja után, hogy az elégedetlenség ellenére kitart a kormány amellett, hogy hozzá kell nyúlni a rezsicsökkentéshez és az átlagnál többet fogyasztókra ki fogja vetni a kormány a piaci árakat.
A beérkező új információk és feltételezések alapján már meg lehet becsülni, hogy a kormány által szerdán bejelentett rezsicsökkentés csökkentése konkrétan milyen hatással jár a lakossági fogyasztókra. Kiderült ugyanis, hogy az államnak sietősen szüksége lesz már idén a plusz pénzekre és megközelítően az is tudható, hogy hány ember lesz érintett az átlag feletti fogyasztással. Leegyszerűsítő számításaink azt mutatják, hogy 2023-ban egy háztartásnál átlagosan éves szinten körülbelül 478 és 785 ezer forint között lehet a plusz teher mértéke, amit az előző év átlagfogyasztása feletti fogyasztása miatt fizet.
A legfrissebb piaci és költségvetési adatok alapján idén mintegy 500 milliárd forintos, jövőre további durván 1100 milliárd forintos tehernövekedés vár a magyar lakosságra a rezsicsökkentés részleges feladása miatt – derül ki a Portfolio számításaiból.
A tegnapi válság kormányülést követően eldőlt: a kormány részben feladja a rezsicsökkentés rendszerét, és részben ráereszti a lakosságra az energia piaci árát. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat, amelyek segíthetnek a rezsiszámlák csökkentésében, az ezt támogató spórolásban, illetve bemutatjuk azokat a kalkulátorokat, amelyek segíthetnek felmérni helyzetünket. Mutatjuk azt is, milyen lehetőségeink vannak akkor, amennyiben nem tudjuk fizetni a rezsiszámlákat, emellett elolvashatja a rezsiszolgáltatások ki- és visszakapcsolásának szabályait.
Az a háztartás, amely havi szinten 144 köbméternél, illetve éves szinten 1729 köbméternél több földgázt fogyaszt, az őszi-téli hónapokban akár 9-11-szer is többet lesz kénytelen fizetni a megszokott számlaértéknél a többletfogyasztásra – derült ki a mai kormányzati bejelentésből és a Portfolio számításaiból. Az áram esetén pedig az, aki havi 210 KWh-nál, illetve éves szinten 2523 KWh-nál többet fogyaszt, annak tíz-tizenháromszoros tehernövekedés néz ki a jelenlegi elképesztően magas áramárak alapján ezen átlagfogyasztás feletti részre. Nyilván a tényleges tehernövekedés rengeteg dologtól függ majd, például attól, hogy pontosan mi jelenik meg a Közlönyben az áram- és gázárak díjtételeinek részleteiről, illetve természetesen a következő hónapok tényleges piaci áralakulásától is, továbbá a forint árfolyamától, ezeket pedig mind jócskán befolyásolja a háború alakulása. Emellett azon is sok múlik, hogy ki mennyire lesz képes mérsékelni a saját fogyasztását a sokkszerű rezsiköltség emelkedés mellett.
A Kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy a kormány módosítja a rezsicsökkentés rendszerét. Az átlagfogyasztás mértékéig jár csak a csökkentett ár a lakosoknak, e felett a piaci árat kell fizetniük.
Amellett, hogy ma elrendelte az energia veszélyhelyzeti kategóriát a kormány, rendkívüli jelentőségű döntést hozott a lakossági rezsicsökkentés kapcsán, ami a lakosság egynegyedének komoly fájdalmat fog jelenteni. Az éves átlagos áram- és gázfogyasztás feletti részt ugyanis a mindenkori piaci ár mellett kell kifizetniük augusztus elseje után.
Az Oroszország és a Nyugat közötti gazdasági háború egyik frontja jól láthatóan a gázpiacon zajlik, olyannyira, hogy mostanra elképesztő magasságokba emelkedett az európai tőzsdei gázár az orosz szállítások visszafogása és egyéb szállítási bizonytalanságok hatására, mindez pedig a téli ellátási aggodalmakkal együtt jókora gazdasági recessziós félelmeket váltott ki Európában (is). Ennek hatására ma közel 20 éves mélypontra esett az euró a dollárral szemben és a negatív piaci hangulatban a forintot is tovább ütötték. Ez részben éppen amiatt történt, mert a nagyon drága gáz az áramárat is felhajtja, aminek harmadát szintén importálja Magyarország a kőolaj döntő többsége mellett, így mindez a külső egyensúlyunk további romlását generálja, az pedig még nagyobb nyomást helyez a forintra. Ennek az öngerjesztő folyamatnak a megfordítására mind a kormánynak, mind a jegybanknak lenne lehetősége hathatós lépésekkel, amelyek lehet, hogy egyúttal fájdalmasak is lennének.
Az Európai Unió átlagában 4,3%-kal, Magyarországon 6%-kal ugrott 2021-ben éves alapon az áramfelhasználás, de ha a koronavírus előtti 2019-es évhez viszonyítunk, akkor itthon szintén 6%-os volt az áramfogyasztás növekedése, ami a második legnagyobb ütemet jelenti az egész EU-ban a dánok után – derült ki a ma közzétett 2021-es éves árampiaci jelentésből. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által publikált anyagból az is látszik, hogy az elmúlt évek lendületes magyarországi naperőmű-beruházási boomja odáig jutott, hogy 2021-ben már nálunk volt a legmagasabb, 11,1%-os, a naperőművek részaránya az áramtermelésben. Ha viszont az összes megújuló energiás termelés részarányát nézzük: akkor még mindig az európai rangsor végén kullogunk, hiszen máshol jelentős szél- és vízenergiás kapacitások is működnek. Abban is kilógtunk tavaly az uniós mezőnyből, hogy míg az elszabaduló gázárak miatt sok helyen visszafordultak a széntüzelés felé, nálunk ez nem történt meg.
Azok a kis- és középvállalatok, amelyek egy friss kormányrendelet alapján 2022. augusztus 1-jélől nem jogosultak egyetemes szolgáltatásra, 2022. július 1-jéig saját érdekükben nyilatkozni kötelesek az E.ON Áramszolgáltató Kft. felé az érintett felhasználási helyeik megjelölésével annak érdekében, hogy az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. – mint végső villamosenergia-menedékes – végső menedékes jogintézmény keretében folytatólagosan biztosíthassa számukra az áramszolgáltatást – hívja fel közleményében a figyelmet az E.ON Áramszolgáltató Kft. Enélkül ugyanis fennáll a veszélye annak, hogy lekapcsolják az áram- és gázszolgáltatást azon cég felé, amely nem jogosult a továbbiakban a rezsicsökkentett áron hozzájutni az energiához.
Az a kis- és középvállalkozás, amelynek vezetője nem nyilatkozik haladéktalanul, de legkésőbb július 1-ig arról, hogy a továbbiakban már nem jogosult a rezsicsökkentett áron venni az áramot és a gázt, súlyos retorziókkal néz szembe, mert lekapcsolhatják mindkét szolgáltatásról és még komoly pénzügyi büntetést is fizethet – derül ki az MVM Next hétfői közleményéből. Ez azután született, hogy a minap megjelent kormányrendelet jelentősen szűkítette a rezsicsökkentésre jogosult cégek körét és amint szombati cikkünkben külön kiemeltük: haladéktalanul lépniük kell a rezsicsökkentésből kieső cégeknek a súlyos következmények elkerülése érdekében. Sőt, egy másik céges körnek is nyilatkoznia kell, hogy újonnan jogosult lehessen a kedvezményes áram- és gázárra.
Egy hete várja rengeteg érintett vállalkozás, hogy milyen áron kapják a jövőben az energiát, illetve milyen feltételek mellett maradhatnak benne a rezsicsökkentési rendszerben. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a pénteki Kormányinfón árult el fontos részletet.
A Gazprom európai ügyfeleinek többsége áttért arra, hogy a gázért rubelben fizessen - jelentette ki Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes csütörtökön a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon.
A rezsicsökkentésről és a különadó-terhek áthárítását tervező cégek szankcionálásáról beszélt az M1 szerda reggeli műsorában Németh Szilárd rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos.
A következő fűtési szezon végéig nyugodtan folytatható a gázpiaci rezsicsökkentés például a lakosság és az ipar számára, illetve az árampiacon a kkv-k számára – derült ki az Európai Bizottság szerdai új javaslatcsomagjából, amelyet az orosz fosszilis energiahordozókról való leválás és egyéb célok érdekében meghirdetett REPowerEU programmal párhuzamosan jelentett be. A friss brüsszeli gáz-, és árampiaci javaslatok alapján nagyon úgy tűnik, hogy szabályozási szempontból idehaza lényegében gond nélkül folytatható a lakossági rezsicsökkentés, amelynek folytatására egyébként is vállalást tett hétfői parlamenti beiktatási beszédében Orbán Viktor kormányfő.
Májustól már nem kapják meg a megújuló energiaforrások elterjedését korábban finanszírozó hazai vállalatok azt a kompenzációt, amely eddig azért járt nekik, mert a piaci villamosenergia-árak emelkedése miatt az utóbbi hónapokban a zöldáram termelésének támogatását szolgáló rendszerek - KÁT és Prémium pénzeszközök - fenntartásának költségei negatívvá váltak. A kompenzáció visszatartásával összességében havi több tízmilliárd forintos összegtől esnek el a magas energiaáraktól szenvedő vállalatok, amelyek nehezen élik meg a visszatérítés eltörlését.
Beszámolt az Oresnyik képességeiről az ukrán HUR vezetője.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Rögtön fel is mondták a szerződést az eddigi takarítócéggel Hajdúböszörményben.
Sokórás késésekkel kell számolni egyes vonalakon.
Matt Gaetz rájött, hogy elég volt neki nyolc év kongresszusi munka.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
