Az Európai Unió országainak szerdai újabb találkozóján az a kérdés fog dominálni, hogy hogyan, mikor, és hogy kell-e a gázárakat korlátozni, mivel a tagállamok magas gázárak letörését célzó közös tervre törekednek - ez a kompromisszum hetek óta nem sikerült.
A lengyel kormány megawattóránkénti 785 zloty (69 ezer forintnak megfelelő) árkorlátot tervez bevezetni a kisvállalatok, a helyi önkormányzatok, valamint az érzékenynek minősülő intézmények által fizetendő energiaárakra - jelentette be keddi sajtóértekezletén Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.
Évi 2000 kilowattóráig jár a rezsicsökkentett áramár a lengyel lakosságnak, felette piaci árat kell fizetni és külön támogatást kapnak a villannyal fűtők, illetve aki nagyon spórol, díjcsökkentést érhet el – ezek azok a főbb elemek, amelyek a lengyel szejm által ma megszavazott árampiaci rezsicsökkentés kereteit szabályozzák majd és így részben hasonlítanak a magyar rendszerre.
Az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfői felszólították az Európai Bizottságot, hogy mihamarabb dolgozzon ki tervet az energiaárak csökkentésére - közölte Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az EU-tagállamok vezetőinek prágai informális csúcstalálkozója után pénteken Prágában.
Az elmúlt időszakban szinte minden megváltozott a földgáz- és árampiacokon, a korábban elképzelhetetlen árak megjelenése alapvetően írta át az energiakereskedői és –beszerzési stratégiákat. Ma még nem lehet megmondani, hogy az új helyzetnek mi lesz a kifutása, de a problémák ellenére nincs ellenérdekeltség a fogyasztók és a kereskedők között, és közösen kell megoldást keresni a helyzetre azért, hogy mindkét fél nyerő módon jöjjön ki belőle – hangzott el a Portfolio Energy Investment Forum panelbeszélgetésén.
Magyarország az elmúlt években ugyan az energetika több területén előrelépést ért el, de további jelentős intézkedéseket kell tennie az energiabiztonság, a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentése és az elérhető energiaárak biztosítása érdekében - áll az OECD keretein belül létrejött Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) Magyarországról szóló jelentésében.
Idén legalább 3-4 ezer milliárd forinttal ugrik meg a magyar állam energiaügyi kiadása – ismerte el a brutálisan magas számtartományt a mai Kormányinfón Gulyás Gergely.
„A kormány fegyelmezett, takarékos gazdálkodást rendelt el a költségvetési szerveknél” – jelezte egy szerda esti közleményben a Pénzügyminisztérium. Ezzel lényegében elismerte a napközben már kiszivárgott, kifizetési stoppal kapcsolatos, kormányhatározat tartalmát.
„A magyar kormány nem támogatja a gázársapka bevezetését” az európai importra, mert az a gázhiányt és így az árakat is növelné – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Steiner Attila. A Technológiai és Ipari Minisztérium energiaügyekért felelős államtitkára a holland TTF gáztőzsdei árakra húzott esetleges ársapkáról – ami a magyar-orosz gázszerződés keretében vett gázra is ársapkát húzna – azt mondta, hogy elsődlegesen az ellátásbiztonsági szempontokat kell mérlegelni. Az, hogy hogyan alakul a TTF tőzsdei gázár a következő időszakban, egyrészt azért nem mindegy, mert a januártól érvényes lakossági nem-rezsicsökkentett tarifa kapcsán kijelentette: „a piaci ár függvénye lesz majd, hogy mennyi lesz a gázár”, másrészt a távhőtermelésben 70%-os a gáz súlya. A most induló fűtési szezon kapcsán viszont ezzel együtt is leszögezte, hogy „a távhő árak a lakossági fogyasztók számára nem fognak változni”, a geotermia alapú fűtést pedig egyre több városban el akarják terjeszteni. Elárulta, hogy a jelenlegi energiapiaci helyzetben a szélenergia felé történő kormányzati fordulat kérdése „megfontolás tárgyát képezi”. Az interjúban szó volt még például a magyar gáztárolók feltöltésének kedvező alakulásáról, az áram- és gázspórolásról, a KÁT-kasszából való kilépés megállításáról, illetve az orosz gázról való teljes leválás időigényéről is, amit a reális forgatókönyvek alapján csak 2030 utánra tett az államtitkár.
A Volkswagen vizsgálja, hogyan tudná biztosítani termelését az Oroszországból érkező földgáz jelentős mértékű hiánya esetén – írta meg a Bloomberg. Európa legnagyobb autógyártója számol a globális gyártóhálózatán belüli átcsoportosítással is, mint lehetséges megoldással. Egy ilyen forgatókönyv akár negatív hatással is lehet a Kelet-Európában található gyárak működésére középtávon, amennyiben a gázhiány az idei télnél tovább tart majd.
Európa országait súlyos energiaválság sújtja, elsősorban az orosz-ukrán háború és annak különböző vonzatai - mint például az orosz gázszállítások masszív csökkenése - miatt. Bár azt túlzás lenne állítani, hogy az energiaárak emelkedését a háború kirobbanása indította el, az mindenképp világosan látszik, hogy az emelkedés jelentősen felgyorsult február óta. Az energiaárak emelkedése sajnos nem csak közvetett inflatórikus hatása miatt helyezi nyomás alá a háztartások büdzséjét, hanem közvetlen hatásokról is beszélhetünk például a rekordközeli benzinár vagy a bő egy év alatt kilencszeresére emelkedő gázár miatt. Az elmúlt hetekben azonban jelentősen estek az energiaárak, aminek több oka is van, és még ezzel együtt is jóval magasabban állnak, mint egy évvel ezelőtt.
Már csak néhány nap és elkezdődik október 4-én a Portfolio Energy Investment Forum konferenciája, amelyet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szakmai támogatásával szervezünk és négy szekcióban beszéljük át az elszálló energiaárak, az orosz fosszilis energiahordozókról való leválás, a klímacélok és a megújuló energiák terjedésének sokféle kihívását és egyúttal a kínálkozó megoldási lehetőségeit is. A konferenciára regisztrálni itt lehet, az összes releváns részlet itt érhető el.
Az energiaválság miatt a szlovén kormány megduplázza a vállalkozásoknak nyújtott támogatásokat, hogy azok ellensúlyozni tudják a megugró rezsikiadásokat - közölte csütörtökön a kormány ülését követően Dejan Zidan, a gazdasági minisztérium államtitkára.
Az áram után a földgáz árát is korlátozhatják Németországban, a pénzügyminisztérium külön munkacsoportot alakított a szabályozás előkészítésére - jelentették csütörtökön német hírportálok.
Nem fordulhat elő, hogy a románokat fűtés nélkül hagyják, vagy leoltsák a villanyt, az viszont "természetes, nagyon helyes, etikus és szolidaritást kifejező magatartás", hogy mindenki észszerű módon takarékoskodjon az energiával, ahol csak tud – hangsúlyozta Klaus Johannis román államfő New Yorkban az ENSZ közgyűlése keretében tartott sajtótájékoztatón a Hotnews.ro hírportál tudósítása szerint.
Az Európai Bizottság (EB) rendkívüli intézkedéseket javasol a villamosenergia-kereslet mérséklésére, melyek révén csökkenhetnek a fogyasztókra háruló energiaköltségek. Ezenfelül javaslatot tesz arra vonatkozóan is, hogy miképpen lehetne az energiaágazat többletbevételeit a végső fogyasztók javára felhasználni – olvasható az EB honlapjára szerda este felkerült sajtóközleményben.
Szeptember 30-ra, tehát az új gázév előtti utolsó napra hívta össze a cseh soros elnökség a következő rendkívüli uniós energiaügyi miniszteri tanácsülést, ami jól mutatja, hogy nem lesz azonnali megoldása az uniós energiaválságnak, illetve a gáz- és áramárak leszorításának. Ráadásul az állam- és kormányfők októbert 7-i prágai informális csúcstalálkozóján is szóba kerül majd a gázár sapka kérdése, így tehát még legalább két-három hétig kérdéses, hogy mi lesz ezen a téren.
A magyar háztartások energia kiadásai közel 55%-kal nőhettek augusztusban az új rezsiszabályok miatt – mutat rá elemzésében a GKI Gazdaságkutató. Ebből és az új szabályokból kiindulva úgy kalkulálnak, hogy egy magyar háztartás éves átlagos gáz- és áramszámlája a tavalyi 281 ezer forintról idén 333 ezer forintra, jövőre pedig 436 ezer forintra ugorhat, feltéve, hogy a most ismert áram- és gázárak lesznek érvényesek jövőre is az átlagfogyasztás feletti részre.
Jövő kedden előállhat az Európai Bizottság az orosz vezetékes gázszállításokra vonatkozó ársapka javaslatával, egy átfogó gázár sapka rendszer részeként, amely arra is figyel majd, hogy ne kerüljön veszélybe az orosz gáztól erősen függő országok gázellátása – ez rajzolódik ki a pénteken lezajlott rendkívüli brüsszeli energiaügyi miniszteri találkozó alapján. Az egyre biztosabbnak tűnik, hogy árbevételi korlátot kapnak a nyakukba a nem fosszilis energiahordozóból áramot előállítók, szolidaritási hozzájárulást kell fizetnie az olaj- és gázipari szereplőknek a profitjukból, önkéntes áramfogyasztás csökkentési intézkedések is várhatók és az energiaszolgáltatók likviditási jellegű megsegítése jönni fog.
A finn villamosenergia-hálózatot üzemeltető Fingrid vállalatnak csütörtökön két tartalék erőművet kellett beindítania az ország villamosenergia-rendszerének kiegyensúlyozása és az áramkimaradások megelőzése érdekében. Az erőművek elindítására azért volt szükség, mert javításokat kellett végezni egy olyan reaktoron, amelynek a reggel folyamán kellett volna bekapcsolódnia az energiatermelésbe - írta meg a Reuters.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
