A legfrissebb piaci és költségvetési adatok alapján idén mintegy 500 milliárd forintos, jövőre további durván 1100 milliárd forintos tehernövekedés vár a magyar lakosságra a rezsicsökkentés részleges feladása miatt – derül ki a Portfolio számításaiból.
A tegnapi válság kormányülést követően eldőlt: a kormány részben feladja a rezsicsökkentés rendszerét, és részben ráereszti a lakosságra az energia piaci árát. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat, amelyek segíthetnek a rezsiszámlák csökkentésében, az ezt támogató spórolásban, illetve bemutatjuk azokat a kalkulátorokat, amelyek segíthetnek felmérni helyzetünket. Mutatjuk azt is, milyen lehetőségeink vannak akkor, amennyiben nem tudjuk fizetni a rezsiszámlákat, emellett elolvashatja a rezsiszolgáltatások ki- és visszakapcsolásának szabályait.
Az a háztartás, amely havi szinten 144 köbméternél, illetve éves szinten 1729 köbméternél több földgázt fogyaszt, az őszi-téli hónapokban akár 9-11-szer is többet lesz kénytelen fizetni a megszokott számlaértéknél a többletfogyasztásra – derült ki a mai kormányzati bejelentésből és a Portfolio számításaiból. Az áram esetén pedig az, aki havi 210 KWh-nál, illetve éves szinten 2523 KWh-nál többet fogyaszt, annak tíz-tizenháromszoros tehernövekedés néz ki a jelenlegi elképesztően magas áramárak alapján ezen átlagfogyasztás feletti részre. Nyilván a tényleges tehernövekedés rengeteg dologtól függ majd, például attól, hogy pontosan mi jelenik meg a Közlönyben az áram- és gázárak díjtételeinek részleteiről, illetve természetesen a következő hónapok tényleges piaci áralakulásától is, továbbá a forint árfolyamától, ezeket pedig mind jócskán befolyásolja a háború alakulása. Emellett azon is sok múlik, hogy ki mennyire lesz képes mérsékelni a saját fogyasztását a sokkszerű rezsiköltség emelkedés mellett.
A Kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy a kormány módosítja a rezsicsökkentés rendszerét. Az átlagfogyasztás mértékéig jár csak a csökkentett ár a lakosoknak, e felett a piaci árat kell fizetniük.
Amellett, hogy ma elrendelte az energia veszélyhelyzeti kategóriát a kormány, rendkívüli jelentőségű döntést hozott a lakossági rezsicsökkentés kapcsán, ami a lakosság egynegyedének komoly fájdalmat fog jelenteni. Az éves átlagos áram- és gázfogyasztás feletti részt ugyanis a mindenkori piaci ár mellett kell kifizetniük augusztus elseje után.
Az Oroszország és a Nyugat közötti gazdasági háború egyik frontja jól láthatóan a gázpiacon zajlik, olyannyira, hogy mostanra elképesztő magasságokba emelkedett az európai tőzsdei gázár az orosz szállítások visszafogása és egyéb szállítási bizonytalanságok hatására, mindez pedig a téli ellátási aggodalmakkal együtt jókora gazdasági recessziós félelmeket váltott ki Európában (is). Ennek hatására ma közel 20 éves mélypontra esett az euró a dollárral szemben és a negatív piaci hangulatban a forintot is tovább ütötték. Ez részben éppen amiatt történt, mert a nagyon drága gáz az áramárat is felhajtja, aminek harmadát szintén importálja Magyarország a kőolaj döntő többsége mellett, így mindez a külső egyensúlyunk további romlását generálja, az pedig még nagyobb nyomást helyez a forintra. Ennek az öngerjesztő folyamatnak a megfordítására mind a kormánynak, mind a jegybanknak lenne lehetősége hathatós lépésekkel, amelyek lehet, hogy egyúttal fájdalmasak is lennének.
Az Európai Unió átlagában 4,3%-kal, Magyarországon 6%-kal ugrott 2021-ben éves alapon az áramfelhasználás, de ha a koronavírus előtti 2019-es évhez viszonyítunk, akkor itthon szintén 6%-os volt az áramfogyasztás növekedése, ami a második legnagyobb ütemet jelenti az egész EU-ban a dánok után – derült ki a ma közzétett 2021-es éves árampiaci jelentésből. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által publikált anyagból az is látszik, hogy az elmúlt évek lendületes magyarországi naperőmű-beruházási boomja odáig jutott, hogy 2021-ben már nálunk volt a legmagasabb, 11,1%-os, a naperőművek részaránya az áramtermelésben. Ha viszont az összes megújuló energiás termelés részarányát nézzük: akkor még mindig az európai rangsor végén kullogunk, hiszen máshol jelentős szél- és vízenergiás kapacitások is működnek. Abban is kilógtunk tavaly az uniós mezőnyből, hogy míg az elszabaduló gázárak miatt sok helyen visszafordultak a széntüzelés felé, nálunk ez nem történt meg.
Azok a kis- és középvállalatok, amelyek egy friss kormányrendelet alapján 2022. augusztus 1-jélől nem jogosultak egyetemes szolgáltatásra, 2022. július 1-jéig saját érdekükben nyilatkozni kötelesek az E.ON Áramszolgáltató Kft. felé az érintett felhasználási helyeik megjelölésével annak érdekében, hogy az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. – mint végső villamosenergia-menedékes – végső menedékes jogintézmény keretében folytatólagosan biztosíthassa számukra az áramszolgáltatást – hívja fel közleményében a figyelmet az E.ON Áramszolgáltató Kft. Enélkül ugyanis fennáll a veszélye annak, hogy lekapcsolják az áram- és gázszolgáltatást azon cég felé, amely nem jogosult a továbbiakban a rezsicsökkentett áron hozzájutni az energiához.
Az a kis- és középvállalkozás, amelynek vezetője nem nyilatkozik haladéktalanul, de legkésőbb július 1-ig arról, hogy a továbbiakban már nem jogosult a rezsicsökkentett áron venni az áramot és a gázt, súlyos retorziókkal néz szembe, mert lekapcsolhatják mindkét szolgáltatásról és még komoly pénzügyi büntetést is fizethet – derül ki az MVM Next hétfői közleményéből. Ez azután született, hogy a minap megjelent kormányrendelet jelentősen szűkítette a rezsicsökkentésre jogosult cégek körét és amint szombati cikkünkben külön kiemeltük: haladéktalanul lépniük kell a rezsicsökkentésből kieső cégeknek a súlyos következmények elkerülése érdekében. Sőt, egy másik céges körnek is nyilatkoznia kell, hogy újonnan jogosult lehessen a kedvezményes áram- és gázárra.
Egy hete várja rengeteg érintett vállalkozás, hogy milyen áron kapják a jövőben az energiát, illetve milyen feltételek mellett maradhatnak benne a rezsicsökkentési rendszerben. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a pénteki Kormányinfón árult el fontos részletet.
A Gazprom európai ügyfeleinek többsége áttért arra, hogy a gázért rubelben fizessen - jelentette ki Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes csütörtökön a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon.
A rezsicsökkentésről és a különadó-terhek áthárítását tervező cégek szankcionálásáról beszélt az M1 szerda reggeli műsorában Németh Szilárd rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos.
A következő fűtési szezon végéig nyugodtan folytatható a gázpiaci rezsicsökkentés például a lakosság és az ipar számára, illetve az árampiacon a kkv-k számára – derült ki az Európai Bizottság szerdai új javaslatcsomagjából, amelyet az orosz fosszilis energiahordozókról való leválás és egyéb célok érdekében meghirdetett REPowerEU programmal párhuzamosan jelentett be. A friss brüsszeli gáz-, és árampiaci javaslatok alapján nagyon úgy tűnik, hogy szabályozási szempontból idehaza lényegében gond nélkül folytatható a lakossági rezsicsökkentés, amelynek folytatására egyébként is vállalást tett hétfői parlamenti beiktatási beszédében Orbán Viktor kormányfő.
Májustól már nem kapják meg a megújuló energiaforrások elterjedését korábban finanszírozó hazai vállalatok azt a kompenzációt, amely eddig azért járt nekik, mert a piaci villamosenergia-árak emelkedése miatt az utóbbi hónapokban a zöldáram termelésének támogatását szolgáló rendszerek - KÁT és Prémium pénzeszközök - fenntartásának költségei negatívvá váltak. A kompenzáció visszatartásával összességében havi több tízmilliárd forintos összegtől esnek el a magas energiaáraktól szenvedő vállalatok, amelyek nehezen élik meg a visszatérítés eltörlését.
Ha a jelenlegi magas energiaárak fennmaradnak év végéig, ami valószínű, akkor a rezsicsökkentés fenntartása 1300 milliárd forintba is belekerülhet idén és a kormány most ennek az összegnek az ismeretében mérlegeli a rendszer fenntarthatóságát, ha pedig dönt a kérdésben, akkor annak a finanszírozási oldalát is nyilvánosságra hozza – gyakorlatilag ezt mondta el a Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Mindez jóval nagyobb összeg, mint amiről eddig nyilvánosan beszélt a kormány és azt is érzékeltette a tárcavezető, hogy emiatt nagy döntés előtt állnak.
Amszterdamban 77%-kal, Madridban 20%-kal ugrott januárról márciusra a lakossági villamosenergia ár és a holland főváros gázára is 41%-kal magasabb már, mint januárban, miközben Magyarországon lényegében évek óta változatanok ezek a végfelhasználói lakossági árak, így a nemzetközi mezőnyben egyre kirívóbb a rezsicsökkentés hatása. Ma már ott tartunk, hogy a magyar háztartások 60%-kal fizetnek kevesebbet az áramért, mint az uniós átlag, a gázár pedig csak negyede (!) annak, így egy kétkeresős magyar család a nettó jövedelméből nagyjából csak feleannyit költ áram- és gázszámlára (2,6%-ot), mint az EU-átlag. Miközben ez kedvező a magyar családoknak és az infláció elleni küzdelmet is segíti, a másik oldalon valójában a magyar családok is megfizetik ennek a terheit, például az adóforintokból nyújtott állami tőkeemelések formájában.
A délelőtti NATO-csúcs és a délutáni G7-csúcs után késéssel kezdődött az EU-csúcs Brüsszelben, amelyen az ukrán helyzet mellet az európai energetikai kérdések lesznek a központi témák sok egyéb mellett. Az alábbiakban röviden ezeket vázoljuk.
Egekben az energia ára, aminek erőteljes következményei lehetnek a magyar gazdaságra. A drága energia nemcsak az inflációba gyűrűzik ugyanis be, de nyomás alá helyezi a forint árfolyamát, kiszívja a megtermelt jövedelmet a gazdaságból és még a növekedési kilátásainkat is beárnyékolja. Mi várható tehát a forint árfolyamától, mekkora jövedelmet szív ki a drága energia a gazdaságból a különböző forgatókönyvek esetén, és hogyan tudnának segíteni az akadozó EU-pénzek ennek a feszült helyzetnek az enyhítésében? – Ezekről és sok más izgalmas gazdasági kérdésről beszélgetett Orosz Márton, a Portfolio Heti Podcastjének házigazdája Madár Istvánnal, a Portfolio makrogazdasági rovatának vezető elemzőjével és Weinhardt Attilával, a makro rovat elemzőjével.
A legfrissebb adatok arra utalnak, hogy sok cég nem tudott élni az idén januártól elérhető, rezsicsökkentett áramvásárlás lehetőségével, azaz benne ragadhatott a versenypiaci szolgáltatási szerződésében, és így jóval magasabb áron volt kénytelen áramot vételezni. Az adatok azt is mutatják, hogy januárban is csaknem 200 milliárd forintos volt a versenyszektor villanyszámlája, több, mint duplája az egy évvel korábbinak.
Egy közös javaslatban arra tettek javaslatot az illetékes spanyol és portugál miniszterek, hogy 180 euró legyen a nagykereskedelmi áramárak plafonja az Európai Unióban, hogy ezzel megtörjék az egekbe emelkedő gázárak miatt szintén egekbe emelkedő áramárak káros gazdasági hatásait. A két ország azt mondja, hogy ha a jövő heti EU-csúcson nem lesz erről egységes döntés, ők akkor is meglépik ezt, azaz újra bevezetik azt az árplafont, amit 2019-ben brüsszeli nyomásra töröltek el.
Sok magyar utas került bajba ezek miatt.
Nagyon jó a hangulat a tőkepiacokon.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
