Ma megpróbálják áthidalni a tagállami energiaügyi miniszterek a nézeteltéréseiket abban az alapvető fontosságú kérdésben, hogy mennyire legyen jelentős az EU villamosenergia-piaci reformja. Két nagy táborra szakadtak a tagállamok az ügyben, és nemcsak a beavatkozás mélységében, hanem annak időzítésében és a lépésekben is van szembenállás, ami az uniós költségalapú versenyképesség súlyos kérdését is felvető kérdést folyamatosan napirenden tartja.
A kiszámíthatóbb rezsikiadások érdekében kedd éjféli határidővel kérhetik a jelenlegi szerződésük szerinti változók helyett a fixált villamos energia árakat az állami, önkormányzati, egyházi intézmények és alapítványi fenntartású egyetemek - írja közleményében az Energiaügyi Minisztérium. A gázszolgáltatásban bevált gyakorlat mintájára azonos intézményi kör térhet át a rögzített áramtarifákra április elejétől 2023 végéig. A lehetőséggel kizárólag azok a jogosultak élhetnek, akik ezt a február 28-i jogvesztő határidőig a kereskedőjüknek megküldött nyilatkozatban igénylik.
Számos ipari folyamatnál rendkívül nagy a fosszilis energiahordozóknak való kitettség, amelyek ára a továbbiakban is erősen ingadozhat, és "éppen ezért kellene elkezdeni azon gondolkozniuk a hazai cégeknek is, hogyan tudnak minél gyorsabban átállni az elektromos energia használatára, ami egy sokkal optimálisabb, kiszámíthatóbb működést eredményezhet" – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Hajós Balázs. A Schneider Electric értékesítési igazgatója több konkrét lépést is felvázolt, amelyeken keresztül az elektrifikáció felé el lehet mozdulni; emellett elárulta, hogy vannak olyan energiahatékonysági projektjeik is, amelyeknél egy év alatti megtérülést tudnak garantálni. Rámutatott: a lehetőségek feltárásában fontosak az okos megoldások, illetve a digitalizáció, amelyek segítségével megalkotható például az üzemi hálózat digitális másolata, az ún. digitális iker, és a rajta futtatott szimulációk nyomán "sokkal célzottabb beavatkozásokat tudunk megvalósítani az ipari hálózaton, amelyektől lényegesen nagyobb energiamegtakarításokat várhatunk". Hajós Balázs arról is beszélt, hogy milyen konkrét lépéseket tesz a Schneider Electric a zöld átállás felé, így például arról, hogy „a nyár közepéig a járműflottánk 25 százaléka elektromos lesz és ezt a flottát saját okostöltőinkkel tudjuk tölteni”.
Számos egyéb önkormányzati feladat állami bekebelezése után Orbán Viktor miniszterelnök egy közelmúltbeli egyeztetésen az önkormányzati közvilágítás állami átvételét „választotta” – írja a Népszava Szita Károly jelzésére hivatkozva, aki Kaposvár polgármestereként és a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnökeként a minap személyesen egyeztetett a kormányfővel.
Azokban az északi országokban adták el messze a legtöbb hőszivattyút 2022-ben, amelyekben a hőmérséklet elvileg nem a legideálisabb ehhez a technológiához – hívta fel az érdekes összefüggésre a figyelmet a Porfolio keddi Property Warm Up konferenciáján Hauk Viktor. Az Európai Bizottság energiapiaci elemzője megjegyezte, hogy ebben az eredményben fontos szerepe lehet többek között annak, hogy ezekben az országokban kedvező a lakossági áram ára a gáz árához képest, miközben ez az arány Magyarországon a legmagasabb. Az adatok arra utalnak, hogy azokban az országokban terjed rohamosan a gázról való leválásban fontos technológiai megoldás, amelyekben az áram ára kedvező ehhez, és a készülődő uniós taxonómia rendelet módosítás ezt az átállást tovább segítheti.
A földgázellátásban bevált gyakorlat mintájára a villamos energiát is fix árakon kaphatják az állami, önkormányzati, egyházi intézmények és alapítványi fenntartású egyetemek. A kiszámíthatóbb rezsikiadások érdekében a jelenlegi szerződésük szerint változó tarifákért vételezők térhetnek át rögzített árakra április elejétől az idei év végéig. A lehetőséggel csak azok a jogosultak élhetnek, akik ezt a 2023. február 28-i jogvesztő határidőig a kereskedőjüknek megküldött nyilatkozatban igénylik - derül ki az Energiaügyi Minisztérium közleményéből.
Hollandiában úgy sikerült megoldani, hogy legyen elég utcai elektromosautó-töltő, hogy a szolgáltatókat érdekelté tették abban, egységesítsék hálózataikat és az emberek egy tokenne férjenek hozzá mindhez. Ettől pedig még a verseny sem sérült, mert minden szolgáltató megtalálta a maga erősségét - derül ki abból az interjúból, amelyet Baerte de Brey, holland e-mobilitási guru adott a villannyautósok.hu-nak.
Egész évben nem fog emelkedni se az áram, se a gáz, se a távhő rezsicsökkentett lakossági ára, és a rendszerhasználati díj se emelkedik idén – jelentette be az MVM energetikai konferenciájának nyitó előadásában Lantos Csaba. Az energiaügyi miniszter hozzátette: az átlagfogyasztási korlát feletti lakossági piaci ár egyelőre április 30-ig változatlan marad. A miniszter az előadásában megerősítette azt a minapi jelzést, hogy három CCGT gázerőművet fog megépíteni a kormány 2028-ig, egyet a Mátrai Erőmű mellett, kettőt pedig Tiszaújvárosban. A rezsiárakkal kapcsolatos kormányzati bejelentés éppen azután hangzott el, hogy egy friss tanulmány alapján meglepő adatokat írtunk meg a rezsicsökkentési rendszer kapcsán.
A magyar háztartások 21%-a mind a gáz-, mind az áramfogyasztás terén túllépte az átlagfogyasztásként meghúzott határt a rezsiemelés előtti egy évben, további 6,8%-a csak a gázból, 33,6%-a pedig csak az áramból lógott túl azon, így elméletileg akár a háztartások 61,5%-át is kedvezőtlenül érintették volna a tavaly nyáron bevezetett új rezsiszabályok – derült ki a KSH legfrissebb Statisztikai Szemléjében megjelent tanulmányból. A valóság azonban ettől kedvezőbb lett, igaz ez inkább az időjárásnak, mint a spórolásnak köszönhető. Éppen ez, illetve a lakások állaga és a vezetékes gáz magas elterjedtsége okozhat fejtörést a döntéshozóknak. Az is fontos, hogy az átlagfogyasztási határ 120%-ánál többet fogyasztó háztartások aránya az ország rengeteg településén akár egyharmados is lehet, és közülük 271 ezer olyan háztartás van, amelyekben csak 60 éves vagy annál idősebb személy él. Különösen érdekes az is, hogy Budapest agglomerációjában, illetve Tatabánya, Győr és Miskolc környékén látványosan magas az egy főre jutó lakossági gázfogyasztás, így a szerzők azt javasolják a döntéshozóknak, hogy nem lehet országosan egységes rezsiszabályokat hozni, illetve a fogyasztáscsökkentést célzó beavatkozásokat tenni, hanem térben koncentrált lépésekre, és az energiatudatosság erősítésére lenne szükség.
Átfogó, mélyreható és sebtében átvitt reformok helyett inkább célzott beavatkozásokra van szükség az uniós árampiaci modellben, amely nem öli le „az aranytojást tojó tyúkot”, azaz például nem riasztja el a megújuló energiatermelési kapacitásokat létrehozó befektetőket a piacról – derül ki hét uniós tagállam leveléből, amelyet az Európai Bizottságnak címeztek. Ezt éppen aznapra időzítették, amikor lejár a Bizottság által elindított háromhetes nyilvános konzultáció az árampiaci átalakítások terveiről, így ez arra utal, hogy az északi tagállamok egyfajta eseti koalíciót kötöttek ezen a téren.
Pletser Tamás, az Erste gáz-és olajipari szakértője nemrég az Erste blogján értekezett arról, hogy Európán belül hol olcsó és hol drága a nagykereskedelmi áramár, az eltérések okait is boncolgatta az elemző.
Decemberben a gázfogyasztás éves alapon 24%-kal zuhant, a hőmérséklettel korrigált fogyasztás pedig 20%-kal volt alacsonyabb az egy évvel ezelőttinél – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. Ezzel párhuzamosan az áramfelhasználási adatok 8,2%-os volt az éves szintű esést mutattak a háztartási méretű napelemekkel együtt. A decemberi adatok alapján meg vannak az éves fogyasztási adatok is, és a Portfolio kalkulációi szerint a gáz esetén az országos felhasználás 15%-kal esett 2022-ben, az áram esetén pedig 2,5%-kal.
A novemberi 242 forintról decemberben 212 forintra, aztán januárban 202 forintra csökkent tovább egy köbméter lakossági vezetékes gáz átlagos ára a KSH friss kalkulációi szerint, ami picit megint lehúzta a januári inflációs adatot - derült ki a ma közzétett statisztikákból. Ez azonban nem a rezsiszabályok változásából ered, hanem abból, hogy az enyhébb idő és a tudatos spórolás miatt több háztartás maradt az átlagfogyasztási korlát alatt, így a háztartások körében becsült átlagos bekerülési ár lejjebb csúszott. Ugyanígy az általános és a vezérelt áram kimutatott ára is csökkent picit decemberről januárra a változatlan rezsiszabályok mellett is, miközben kellemetlen fejleményként a tűzifa ára és a gázpalack csere díja még tovább emelkedett országos átlagban.
Jelentősen emelkedtek januártól a hazai megújulóenergia-erőművek által termelt villamos energiára vonatkozó kötelező átvételi árak, miután az átvételi ár évente az előző évi inflációtól függően módosul. Az érintett megújulóenergia-termelők bevételei nőnek, de a fogyasztók nem sokat fognak érzékelni a változásból, noha a piaci áramár és a kötelező átvételi tarifa különbözetének csökkenése azt is jelenti, hogy ebből az irányból kevesebb forrás folyhat be a rezsicsökkentés fenntartására.
Januárban érheti el csúcspontját idehaza az infláció Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter várakozása szerint. Ezt követően drasztikus csökkenésre számít a tárcavezető, aki a Mandinernek adott interjút.
Súlyos helyzet rajzolódik ki a 2-10 MWh éves áramfogyasztással rendelkező kis- és középvállalati körben a 24.hu körképe alapján, mert számos cégnek vagy nincs még az idei évre érvényes áramvásárlási szerződése és így fenyegeti a február 15-i kikapcsolási határidő, vagy beleragadt egy magas áron akár több évre kényszerből megkötött fix áras szerződésbe, ami így komoly versenyhátrányba löki a rugalmas szerződéssel rendelkező hazai és külföldi cégekhez képest. A témáról a Portfolio jövő keddi energiapiaci szakmai rendezvényén is szó lesz, további részletek itt érhetők el.
A tavalyi gázválság a felszínre hozta az uniós árampiaci modell gyengeségeit, a gázár komoly befolyását az áramár kialakulására, ezért hónapokig tartó ígéret után az Európai Bizottság ma a nyilvánosság felé is látható módon megkezdte ennek a reformnak az előkészítését: három hétig tartó konzultációt hirdetett meg, amely során bárki hozzászólhat a tervezett reform konkrét kivitelezésének módjához.
Az előző évekhez képest az idei télen Európa-szerte magasabbak a villamosenergia-ellátás biztonságát fenyegető kockázatok a kontinens átvitelirendszer-üzemeltetői által alapított ENTSO-E szerint. A magyar villamosenergia-rendszer várhatóan biztonságosan üzemel majd, súlyos ellátási nehézségek kizárólag extrém időjárási körülmények között léphetnek fel, vagy abban az esetben, ha az Oroszországból érkező gázszállításban hosszan tartó, teljes leállás következne be - áll a szervezet szezonális kilátásokról szóló jelentésében.
Tervezhetőbbé váltak a vontatási energiaárak a vasúti árufuvarozók számára - közölte a MÁV Zrt. szerdán az MTI-vel, miután tájékoztatta a vele szerződésben álló vasúti árufuvarozókat a 2023 első negyedévére érvényes vontatási villamos energia áráról.
