A kormány hosszú távú elképzeléseit tartalmazó Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) közelmúltban felülvizsgált, frissített verziója szerint a háztartási méretű (HMKE) megújuló kapacitások elterjesztésének új, kiemelten fontos célcsoportját a vállalkozások képezik, melyek ezáltal képesek megtermelni a saját maguk által felhasznált energia egy részét. A stratégiai dokumentum ugyan az ezzel kapcsolatos konkrétumokkal is adós marad, de az energiaválság megmutatta, hogy milyen irányban elindulva lehetne ösztönözni a cégek napelem-telepítéseit.
2022 nyarán az energiapiaci árak rekordokat kezdtek döntögetni és hirtelen mindenki érdeklődni kezdett az energiapiaci vagy energetikai témák iránt Európa-szerte, mi is foglalkoztunk már ezzel a témával. Nézzünk most egy picit a tények mögé, értsük meg közösen az energiapiac működésének mozgatórugóit! Induljunk ki abból, hogy a szó szoros értelmében vett energiaválság jelenleg legfeljebb Ukrajnában van, ahol az energetikai infrastruktúra sérülései miatt nem tudják kiszolgálni a villamosenergia és hőigényeket. De ha nincs energiaválság, akkor mi indokolja az árak rekord magasságát? Erre a kérdésre keresi a választ Feldmájer Benjámin, a Schneider Electric fenntarthatósági vezetője.
Uniós előírás miatt legkésőbb idén év végéig választhatják a háztartási méretű kiserőművek (HMKE), így a háztartási napelemes rendszerek, esetén az új magyarországi felhasználók a jelenleg érvényes szaldó elszámolási rendszert, de egyelőre nem ismert, hogy pontosan milyen új elszámolási rendszerben gondolkodik a szabályozó 2024-től kezdve. A REKK Regionális Energia- és Infrastruktúra-politikai Együttműködésért Alapítvány a szakirodalom és nemzetközi példák alapján megvizsgálta, hogy a jövő évtől milyen elszámolási rendszerek jöhetnek szóba a háztartási naperőművek termelésére vonatkozóan. Az alábbiakban ezeket foglaljuk össze, bemutatva a felmerülő szakmai dilemmákat is.
Olyan reformot tervez a magyar kormány, amely minden lakossági áramfogyasztónak lehetővé teszi majd, hogy dinamikus árképzés szerint vehesse az áramot évi 2523 kWh, azaz a rezsivédett árú éves fogyasztás felett – szúrta ki a Portfolio az uniós helyreállítási terv új anyagában. Ez azt jelenti, hogy miközben erről idehaza még nem tett említést a kormány, az Európai Bizottság felé kidolgozott, most társadalmi egyeztetésre kitett, dokumentumban felfedte a rezsicsökkentési rendszer átalakításának középtávon tervezett irányát. A dinamikus árképzést lehetővé tevő reformhoz gyorsan hozzátette azt a kiegészítést is, hogy ennek „nem a villamosenergia-megtakarítás a fő célja”, hanem az, hogy a rezsivédett tartomány felett az emberek spórolni tudjanak az áramszámlán, mert akkor vesznek majd áramot, amikor az éppen olcsó a piacon, ez pedig a fogyasztói tudatosságot is emelheti. Van még egy másik, szintén nagy jelentőségű terv is a kormány anyagában: kiderült, hogy 224 milliárd forintos keretösszeggel egy új energiahatékonysági pályázatot is tervez a kormány, amellyel legalább 20 ezer ingatlan újulhat meg alapvetően, és a cél az, hogy ezek segítségével évi 171 GWh-val csökkenjen az ország primer energiafogyasztása.
Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSz) elnök-ügyvezető igazgatója nem tud olyan, a nagyfeszültségű hálózathoz csatlakozni tervezett, újonnan fejlesztendő kereskedelmi célú nagy naperőmű-projektről, melynek befektetője a nemrég kézhez kapott hálózati csatlakozási feltételek ismeretében továbbra is meg kívánja valósítani projektjét. A több mint 300 napelemes tagvállalatot tömörítő érdekképviseleti szervezet vezetője ugyan nem zárta ki, hogy akadnak fejlesztők, akik elfogadják a felkínált feltételeket, de valószínűnek tartja, hogy az érintettek nagy többsége, akár mindegyikük visszavonja csatlakozási szándékát, ami lényegében egyenlő a projekt törlésével.
A hőség hatására az idei nyár legmagasabb szintjére emelkedett a héten a hazai áramfogyasztás, a most elért értékek ugyanakkor jelentősen elmaradnak a korábbi évek hasonló adataitól. A jövő hét első felében akár ismét megdőlhet a csúcs az újabb hőhullám megérkezésével.
Bár a gáz- és áramárak nagyot estek az elmúlt hónapokban, a német vegyipar még az energiaintenzív ágazatok közül is igencsak kilóg lefelé a hanyatló teljesítményével és rendelésállományával, ami átfogó nehézségekre utal, és egyúttal az egész német gazdaságot magával ránthatja a lejtőn idén – mutat rá friss elemzésében a Commerzbank. Ralph Solveen vezető elemző emiatt azt vázolja, hogy a német gazdaság az idei második félévben újra recesszióba kerülhet, miután éppen csak kezdett kimászni a gödörből.
A Magyarországon robbanásszerűen terjedő naperőművek komoly áramkínálathoz vezetnek, és ha ezzel nem tart lépést az áramkereslet, akkor könnyen elképzelhető olyan forgatókönyv akár 3-5 éves időtávon is, hogy „masszívan negatív árak alakulnak ki, vagy nagyon olcsó lesz a villamos energia, körülbelül délelőtt kilenctől délután négyig, tavasztól őszig, amikor süt a nap” – fejtette ki meglátását Batta Gergő, az InfoRádió Energiavilág című műsorában. A rendszerirányító MAVIR ZRt. operatív vezérigazgató-helyettese úgy látja, hogy ha ez a forgatókönyv bekövetkezik, akkor nyilván ennek is lesznek majd hatásai mind a szereplők viselkedésére, mind az infrastruktúrára. Erről a témáról részletesen szó lesz a Portfolio október 5-i Energy Investment Forum konferenciáján, további részletek itt érhetők el.
Románia történelmének eddigi legnagyobb részvényjegyzése fejeződött be ma, amikor a Bukaresti Értéktőzsdén (BVB) lezárult a nyilvános ajánlattétel a Hidroelectrica energiavállalat részvényeire - közölte a Mediafax hírügynökség. A Hidroelectrica Románia villamosenergia-termelésének mintegy negyedét biztosítja, mindezt 99 százalékban vízerőművek üzemeltetésével teszi.
A kormány július elsejétől érvényes intézkedése összesen 40 milliárd forinttal csökkenti majd a korábban magas szinten rögzített árú szerződéseik miatt hátrányt szenvedő vállalkozások rezsiterheit. A feldolgozóiparban működő, szálláshely-szolgáltatással vagy raktározással foglalkozó mintegy ötezer cég 2023 második felében így olcsóbban juthat villamos energiához - közölte az Energiaügyi Minisztérium.
Összességében jelentősen nőtt az általunk megvizsgált hazai napenergia termelő társaságok árbevétele és nyeresége 2022-ben, vagyis az energiaár-krízis bedurvulásának évében az előző évhez képest - derül ki az Igazságügyi Minisztérium honlapján közzétett online beszámolókból, de az összehasonlítást és messzebb mutató következtetések levonását több tényező nehezíti. Az összevetésben elsősorban a nagyobb naperőműveket igyekeztük szerepeltetni, de az 50 MW körüli mérettartományba tartozó egységek jó része még nem kezdte meg a termelést 2022 elejéig.
A fix, vagy fixált áras áramszerződésben a nettó 200 euró feletti díjrészt 5 ezer vállalkozás helyett az állam téríti meg az energiakereskedőknek, automatikus lesz a változás az idei második félévben, és a többségi állami, vagy önkormányzati tulajdonú vállalkozásokra nem érvényes a kormányzati megsegítés – derült ki a hétfői Kormányinfón bejelentett intézkedés kormányrendeletéből. A gazdaságvédelmi akcióterv újabb lépéséről két minisztérium is kiadott közleményt, amelyeket egybeolvasva nem teljesen egyértelmű, hogy a megsegített cégeknek mit is kell kezdeniük az értékesítési áraikkal.
Sokkal szűkebb céges kört érint a kormány új támogatási programja, mint amekkora körben komoly bajt okoz a drága áramszerződésekbe való beragadás, ez pedig jól mutatja, hogy mennyire nincs pénz a magyar költségvetésben – ez a rövid mérlege a mai Kormányinfón elhangzott bejelentésnek.
Több tízezer magyar vállalkozás van veszélyzónában amiatt, hogy tavaly év végén kényszerből rendkívül magas árak mellett kellett új fix áras áramszerződést kötnie, így egész évre beragadt ezekbe a konstrukciókba, ez pedig az ipari termelést láthatóan visszafogja, és akadályozza az infláció leszorítását is, így kormányzati beavatkozásra van szükség – rajzolódik ki a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara illetékeseinek mai közös cikkéből. A jelek afelé mutatnak, hogy legalább húszezer cég van a készülő megsegítés célkeresztjében, akik 320 euró/MWh feletti áron kötöttek szerződést, miközben most 100 euró körüliek a piaci árak, illetve az energiaköltségek működési arányához kötnék a kormányzati beavatkozást. Jövő héten kormányzati bejelentés várható, ahogy azt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tegnap már megüzente, és könnyen lehet, hogy ez a döntés lesz az Orbán Viktor kormányfő által ma belengetett új gazdaságvédelmi akcióterv egyik fontos eleme.
Miután a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a magas áron fixált céges áramszerződésekbe való kormányzati beavatkozást sürgette a napokban, erős üzenetet küldött egy csütörtöki jogász konferencia keretében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, jövő heti kormányzati bejelentéseket vázolva.
Furcsa kettősség rajzolódik ki a ma közzétett részletes magyar inflációs adatokból, mert míg a vezetékes gáz egy köbméterének ára rendületlenül esik amiatt, hogy egyre több család fér be a rezsivédett fogyasztási határ alá, addig a PB-gázpalackok cseredíja rendületlenül emelkedik kétéves mélypontra szakadó tőzsdei gázárak mellett is. Éppen ezért, az egyre csak dráguló gázpalack cseredíj miatt, kellett a minap elengednie a kormánynak ezt a típusú rezsicsökkentést. A magyar infláció havi 0,4%-os csökkenéséből egyébként a vezetékes gáz átlagárának esése számításaink szerint 0,15%-nyi részt megmagyaráz, tehát a meglepően kedvező inflációs adat lényeges részét valójában egy technikai hatás okozta.
Elkészítette a Navigátor web alkalmazást az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt., amely megkönnyíti és felgyorsítja a felhasználók rezsiügyintézését, tájékozódását, így a lakossági ügyfelek nagyon rövid időn belül javaslatot találnak arra, hogy gáz- és áramügyeiket hol intézhetik el leggyorsabban – közölte a szolgáltató.
Miután a május közepén beköszöntött esős, hűvösebb időben sok háztartásban még fűtöttek, a hónap második felében érkező nyárias kánikula miatt szinte egyik napról a másikra megjelent a hűtési igény is, ezzel lényegében elindítva a 2023-as klímaszezont. A légkondicionálókat egyelőre vélhetően még csak azok kapcsolják be, akik az átlagnál rosszabbul viselik a meleget, de a nyár folyamán biztosan lesznek olyan időszakok, amikor a klímaberendezések tömegesen állnak majd termelésbe itthon és Európában is. Ez pedig magasabb villanyszámlákat és az áramárak emelkedését is eredményezheti.
2030-ig legfeljebb 6 eurócentért kapnák a német energiaintenzív kkv-k, jórészt nehézipari szereplők, az áramot a fogyasztásuk 80%-ára, és cserébe vállalniuk kellene, hogy 2045-ig karbonmentes működésre váltanak – jelentette be (újra) hétfőn a nagy német áramár támogatási programot Robert Habeck német gazdasági miniszter. Ugyanígy hétfőn ennek az ellenkezőjét üzente meg Olaf Scholz német kancellár, miszerint nem lehetséges tartósan költségvetési forrásból ártámogatást fizetni ipari szereplőknek, a német pénzügyi tárca pedig hetek óta azt hangoztatja, hogy egyszerűen nincs pénz egy ilyen programra, amely a friss becslések szerint évi 4 milliárd euróba kerülne. A nyilvánosság előtt zajló német kormányzati vitát egész Európa, illetve a brüsszeli Európai Bizottság is figyeli, mert kiemelt jelentősége van, hogy mi sül ki belőle, illetve milyen piactorzító, termelési lokációt befolyásoló hatásai lesznek.
A megújuló energiatermelési módok, például a geotermikus energia, fokozása fontosabb az áramárak leszorításához, mint az ártámogatás – üzent Kenyából otthonra Olaf Scholz német kancellár, így a jelek szerint nem támogatja azt a koalíciós partnere, a zöldek gazdasági minisztere, által minap bejelentett tervet, hogy 2030-ig 6 eurócentes ártámogatást adnának az energiaigényes ipar áramtermelési költségeinek leszorításához. Nemcsak a kancellár fogadta hűvösen a tervet, hanem a pénzügyminisztérium is, amely megüzente, hogy nincs pénz a büdzsében erre a célra, ami becslések szerint 25-30 milliárd eurót elvinne.
