Most csütörtökön, december 18-án délután 2 órától kerül sorra a Nemzetgazdasági Minisztériumban az a sajtótájékoztató, amelynek keretében Orbán Gábor, a tárca államtitkára és Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ általános vezérigazgató-helyettese bemutatják a magyar államadósság jövő évi finanszírozási tervét.
A hatalmas nemzetközi pénz- és tőkepiaci turbulencia és a forint gyengülése mellett is egészen nyugodt körülményeket tükröznek a mai 3 hónapos diszkontkincstárjegy (D150325) aukció eredményei, hiszen az Államadósság Kezelő Központ által meghirdetett 20 milliárd forintnyi mennyiséget gond nélkül el tudta adni a bőséges kereslet mellett, ráadásul csaknem történelmi mélypontot jelentő hozamszint mellett.
Ahhoz, hogy túléljünk és megelőzzük az államcsődöt, egy nemzetközi donor konferenciára és a gazdaság talpra állítási tervére van szükség - hangsúlyozta egy mai tájékoztatón Arszenyij Jacenyjuk, nyomást gyakorolva a nemzetközi fejlesztési intézményekre, hogy további támogatást adjanak. Az ukrán kormányfő utalt a tegnapi Financial Times-ban megjelent információra, miszerint az IMF mintegy 15 milliárd dollárnyi finanszírozási "rést" talált az ukrán középtávú makropályában.
Novemberben tovább nőtt a lakosság kezében lévő magyar állampapír-állomány. A 2378 milliárdos összeg a teljes magyar államadósságnak már nagyjából a 10 százalékát teszi ki. Ez alkalommal a 24,2 milliárdos bővülést szinte kizárólag az infláció-indexált Prémium Magyar Államkötvények értékesítésének köszönhettük.
Összesen 97,2 milliárd forintnyi vételi ajánlatot nyújtottak be az elsődleges kereskedők az Államadósság Kezelő Központ által mára meghirdetett 3 államkötvény aukción, így az intézmény végülis csak a meghirdetett 52 milliárd forintnyi mennyiséget adta el. Igaz közben az 5 éves papírból a meghirdetett felett 3 milliárddal értékesített, de a 15 éves papírból ugyanilyen összeggel visszafogta a meghirdetett mennyiséghez képest az értékesítést.
A múlt szerdai 6,8 milliárd forint után ma csak 7,1 milliárd forint összegben vásárolt vissza jövőre, illetve 2016-ben lejáró államkötvényeket az Államadósság Kezelő Központ, így úgy tűnik, hogy a visszavásárlási aukciók segítségével csak korlátozottan tudja apasztani a még mindig magas likvid pénzügyi tartalékait.
Pusztán 20 milliárd forintnyi forrást vont ma be rövid kincstárjegyekből az Államadósság Kezelő Központ, ugyanis éppenséggel az év végi adósságrátát próbálják "optimalizálni". A kereslet a múlt hetinek megfelelő volt, a hozamok viszont érdemben estek.
Manapság azon rugóznak a politikusaink, hogy szerintük csökkeni fog az éppen 25 ezer milliárd forintra rúgó államadósságunk, amire nekünk az első válaszunk az, hogy oké, de mégis mennyivel. A helyzet ugyanis az, hogy a szóban forgó fél százalékos csökkenés nem volna több, mint egy pofon Góliátnak. Mi ezért most kiszámoltuk, hogy mégis milyen pályákon képzelhető el az adóssághegyünk leépítése. Nem is szaporítanánk a szót: még tündérmeseszerű növekedés és a forintgyengülés hazánkból való kitiltása sem lenne elég ahhoz, hogy egy évtizeden belül (ami nagyon gyors!) rendesen átlépjük a 60 százalékos GDP-arányos küszöböt. Sőt, az igazán reális kép valójában az, hogy az elkövetkező 25 évben pusztán 70 százalékig ereszkedhet ez a makacs mutató. Varázslás és unortodoxia ebben a kérdésben biztosan nincsen, tehát ha a kormány kitűzné, hogy az alábbiakban vázoltnál érdemben gyorsabb csökkenést szeretne látni, akkor csak egyetlen fegyvere lenne hozzá: a fájdalmas költségvetési megszorítás.
Töröcskei István, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója eljuttatta lemondását a Nemzetgazdasági Minisztériumba - jelentette be videóinterjújában Orbán Gábor. A Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára azt is elárulta, hogy a következő napokban döntenek a kérdésben. Töröcskei azok után nyújtotta be lemondását, hogy érdekeltségébe tartozó harmadik hitelintézeténél is gondok merültek fel, annál a most becsődölt Széchenyi Banknál, melyben 49%-ban tulajdonos a magyar állam. Mindezek után nem váratlan az ÁKK vezérének lépése, aki egyébként épp három éve vezeti az adósságkezelőt.
Az eleve csökkentett keretéből is csak 20 milliárdnyi ajánlatot fogadott el az Államadósság Kezelő Központ a mai 12 hónapos kincstárjegy-aukcióján. Bár ezt a gyengébb kereslet is indokolhatta, azért az sem zárható ki, hogy így az év végéhez közeledve nem bánják az adósságkezelőnél, ha kevesebbet adnak el, hiszen ezzel segítik az év végi adósságráta mérséklését.
Szeptemberben a 101 milliárdos teljes állománynövekményből 68 milliárdot, októberben a 30 milliárdból 11 milliárd forintot tett ki a közhasznú szervezetek, így például az alapítványok lakossági állampapír vásárlása, ami a Matolcsy György MNB-elnök szorgalmazására létrejött öt jegybanki alapítványhoz köthető - hívja fel a figyelmet friss cikkében a 444.hu. Az alapítványok abból a jegybanki nyereségből kapják tőkéjüket, amely a devizatartalék átértékelődési hatásából ered és igen jelentős lehet, többek között a devizahitelek forintosításához adott jegybanki tartalékok elszámolásával. A bonyolult tranzakciók hátterét, a jegybanki nyereség képződését és annak potenciális mértékét korábban több elemzésünkben is körbejártuk. A jelentős alapítványi állampapír elvileg arra is jó, hogy év végén trükközni lehessen a kimutatott államadóssággal. Lehet, hogy ezt most nem a MOL, hanem az MNB alapítványai teszik majd meg.
A hétfői 50 milliárd forintos 6 hetes kincstárjegy értékesítés után ma szintén a meghirdetett mennyiségben tudott eladni rövid futamidejű (3 hónapos) diszkontkincstárjegyet az Államadósság Kezelő Központ. Ahogy a tegnapi, úgy a mai aukcióra is elmondható azonban, hogy nincs igazán tolongás a magyar rövid papírokért, ami a továbbra is rendkívül mélyen lévő kamatszintek mellett nem is meglepő.
Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese szerint tartható az államadósság csökkenése. Borbély László András az InfoRádió Aréna című műsorában azt is kiemelte, hogy nincs számszerű cél meghatározva arra, hogy mennyi állampapír legyen a lakosság birtokában.
A nemrég látványos népszerűségvesztést elszenvedett kormánypárt szinte kizárt, hogy támadási felületet hagyna majd magán az igen kényes államadósság kapcsán. Nagyon meglepődnénk, ha nem tennének meg mindent, hogy legalább valamicske csökkenést mutassanak ki most az év végével. Szerencséjükre a jelenlegi magyar makropálya mellett nem lesz különösebben nehéz ezt éppen elérniük, de az általuk újabban hangoztatott célt - mínusz 1,7 százalékpontot ígérnek -, már nem biztos, hogy sikerül teljesíteniük. Számításaink szerint ehhez a kincstári egységes számlának a trükkösen betervezett apasztása mellett még további enyhe forinterősödésre is szükség lenne. Márpedig tavaly decemberrel ellentétben ez most egy nagyon érzékeny pont volna, hiszen a lakosságra erőltetett forintosítás 309-es árfolyam mellett történik.
A mai kötvényaukciót követő délutáni nem kompetitív tenderen további 10,2 milliárd forintnyi forrást vontunk be 3, 5 és 10 éves papírok értékesítéséből.
A mai kötvényaukción összesen 61 milliárd forintnyi forrást tudott bevonni az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), ami azt jelenti, hogy még mindig nagyon kelendőek a magyar papírok. A hosszú hozamok továbbra is csökkenő tendenciát mutatnak a kötvénypiacon, a mai aukciós eredményeken látott szint pedig a tegnapi másodpiacihoz volt hasonlítható.
Ismét beragadni látszanak a hozamok az állampapírpiacunk rövid szegmensében. A mai három hónapos papírok aukciós hozama semmit nem változott a múlt hetihez képest, miközben tegnap ennél magasabb hozam mellett értékesítettünk hathetes papírokat.
A mai napra likviditási diszkontkincstárjegy-aukciót hirdetett az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), amin kétszeres túljelentkezéssel szembesült. Az 50 milliárd forintnyi forrásunk "legjobb tulajdonsága" jelen esetben az volt, hogy még éppen lejár az év vége előtt, vagyis a december 31-én megállapított adósságmutatónkat nem befolyásolja.
Csütörtökön Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beterjesztette a 2015-ös költségvetést megalapozó törvényjavaslatot. Úgy nyújtotta be a kormány a tervezetet, hogy a központi költségvetésről szóló törvénnyel legalább egyidejűleg hatályba lépjen. A javaslatban szerepel többek között, hogy megszűnik a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap, a 100 millió forint körüli vagyont az ÁKK a költségvetésbe utalja át. Emellett a tervezetből kiderül, hogy a kormány hogyan újítja meg a rászorulók támogatási rendszerét. Például megszűnik a rendszeres szociális segély.
A mai 12 hónapos diszkontkincstárjegyek aukciós eredményei kapcsán az egyedüli szembeötlő tény, hogy a hozamok ismét süllyedésbe kezdtek, miközben a kereslet csak stagnált. Az adósságkezelő 30 milliárd forintot adott el a kincstárjegyekből, míg az ötéves változó kamatozású kötvényekből 15 milliárdot.