Kifejezetten erős kereslettel szembesült az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a ma délelőtti államkötvény-aukcióján. A 3, 5 és 10 éves papírokból is több mint háromszor annyit akartak venni, mint amennyit az adósságkezelő meghirdetett, aki ezért aztán a tervei felett vont be forrást. A legnépszerűbb kötvény ez alkalommal a 10 éves volt, a hozamok pedig minden lejárat esetében estek.
További 30 milliárd forinttal nőtt a lakossági állampapírok állománya októberben. Ez alkalommal a közhasznú szervezetek vásárlásai is igen jelentősek voltak, a növekedés motorját pedig a Prémium Magyar Államkötvények adták. A teljes állomány ezzel 2354 milliárdra nőtt.
Ami aranybánya lehet az állampapírpiaci szereplőknek, az a legféltettebb titkok kiadása miatt rémálom lehet a minisztérium, a kincstár és az adósságkezelő dolgozóinak - röviden így lehetne összefoglalni azt a minapi fejleményt, hogy közérdekű adatigénylés keretében a Nemzetgazdasági Minisztérium a jövő évi költségvetési törvényt megalapozó anyagok között rendkívüli fontosságú háttértáblázatokat is nyilvánosságra hozott. Ezek egyikéből kiderül, hogy havi alapon mekkora jövő évi állampapírpiaci forrásbevonást tervez a tárca, egy másikból pedig az a lényegében titkos adat is, hogy hogyan alakul majd havi szinten az állam likvid pénzügyi tartaléka a következő bő egy évben. Egy másik összevetésből kiderül, hogy az államadósság nominálisan közel 1000 milliárd forinttal nő majd, igaz a GDP lendületesebb bővülése miatt az adósságráta kissé csökkenhet. Az egyik táblázatból most azt is megtudtuk, hogy a magyar államot az ún. mérnökügyből eredően közel 44 milliárd forintos bírságtétel sújtotta.
Nincs további emelkedés a hozamgörbénk rövid oldalán - erre következtethetünk a mai három hónapos diszkontkincstárjegyek aukciós eredményeit szemlélve. Az átlagos hozamszint ugyanis 1,71 százalék lett, ami nemcsak a múlt heti aukciónál, de a tegnapi másodpiaci referenciánál is alacsonyabb.
A 2008 őszén az Európai Bizottsággal kötött hitel-megállapodásban meghatározott törlesztőrészletet, két milliárd eurót 2014. október végén Magyarország átutalta az Európai Központi Bank számlájára, a technikai elszámolás után a mai naptól csökken az államadósság - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A legutóbbi alkalommal nem sikerült 12 hónapos diszkontkincstárjegyeket értékesítenie a magyar adósságkezelőnek, de azóta a kereslet-kínálat árrendező anomáliája megszűnt, a rövid hozamok pedig sokat emelkedtek. Így a mai napon már sikerült a terveknek megfelelő mennyiséget bevonni a 12 hónapos kincstárjegyből, míg a szintén most értékesített 3 éves változó kamatozású kötvényből másfélszeres mennyiséget - ezért a papírért ugyanis még mindig rajonganak a befektetők.
A Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) a program tavalyi elindulása óta összesen 2200 letelepedési értékpapírt értékesített Kínában, ebből 2014-ben 1800-at, ezzel eddig közel 500 millió euró közvetlen tőkebefektetést értek el Magyarországnak - mondta Lian Wang, a magyar letelepedési kötvényeket Kínában és Vietnamban forgalmazó cég vezérigazgatója kedden sajtóbeszélgetésen Budapesten.
Augusztusban láttunk utoljára olyan erős vételi érdeklődést a 3 hónapos diszkontkincstárjegyek aukciós sorozatában, mint a mai kibocsátásnál, ami nem meglepő annak tükrében, hogy az utóbbi hetekben jókora hozamemelkedés alakult ki. A rövid papírok emiatt már sokkal vonzóbbá váltak a befektetők számára, de a közel négyszeres túljegyzés mellett sem "csábult el" az adósságkezelő, hiszen (a pénzügyi tartalékainak év végi leapasztási terve miatt) csak az eredetileg meghirdetett mennyiséget fogadta el.
A délelőtti kötvényaukciót követő nem kompetitív tenderen további 14,4 milliárd forintnyi forrást vontunk be a 3, 5 és 15 éves kötvények értékesítéséből. Ezzel pedig összesen majdnem 80 milliárdnyi kötvényt tudott eladni ma az Államdósság Kezelő Központ (ÁKK), méghozzá a korábbi aukcióknál alacsonyabb hozamok mellett.
A jövőre lejáró 2,5 milliárd eurós összegű devizaadósságunkat elsődlegesen forintalapon fogjuk újrafinanszírozni - derült ki a ma benyújtott 2015-ös költségvetési törvényjavaslatból.
Intenzív vételi érdeklődés és emiatt a meghirdetettnél érdemben magasabb értékesítés jellemezte a ma megtartott három magyar állampapír aukciót. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy a tegnapi, rendkívüli visszavásárlási aukciók arra voltak jók, hogy általuk likviditást gyűjtöttek egyes szereplők, hogy a mai aukciókon több papírt tudjanak venni. Így tehát a magyar adósságfinanszírozás szempontjából kedvezőbb forgatókönyv valósult meg a tegnap általunk vázolt kétféle értelmezés közül.
A múlt heti akadozó, illetve a tegnapi gyenge diszkontkincstárjegy aukció után ma rendkívül nagy összegű visszavásárlási aukciókra került sor, azaz olyan tranzakciókra, amelyek keretében a befektetők lejárat előtt tudnak megszabadulni a magyar államkötvényekben meglévő kitettségüktől. Utoljára májusban, a Templeton hatalmas lépése miatt volt ennél nagyobb volumenű visszavásárlási aukció Magyarországon, igaz akkor utólag egyértelművé is vált, hogy nem a kitettség leépítéséről, hanem annak más papírokba való átforgatásáról van szó.
Elkezdődött a régóta várt korrekció az állampapírpiacunk rövid szegmensében. A tegnapi hathetes likviditási kincstrájegy-aukción látott átlaghozam volt az első jel, ma pedig a három hónapos papírok esetén látunk meredek hozamemelkedést. A kereslet még mindig igen gyenge volt a papírok iránt, de az adósságkezelő tervei teljesültek így is.
Sikeres volt a hathetes diszkontkincstárjegyek aukciója, ugyanakkor a kereslet most sem volt igazán nagy. Az Államadósság Kezelő Központ a terveinél kevesebb forrást tudott csak bevonni, méghozzá 1,82 százalékos átlaghozam mellett, ami még a 12 hónapos papírok legutóbbi referenciahozamánál is érdemben magasabb.
A piaci szereplők abnormálisnak tartják, hogy 1,5-1,6 százalékos hozamon forognak a magyar kincstárjegyek, miközben a Magyar Nemzeti Bankról már tudják, hogy nem csökkenti tovább az irányadó kamatát 2,1 százaléknál. Mostanra végre megtalálhatták a módját annak, hogy mást tegyenek a portfóliójukba - mondta el Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese a Portfolio kérdésére. Véleménye szerint a piac nem tulajdonít majd különösebb jelentőséget a befuccsolt aukciónak, a visszaeső kereslet árakban való lecsapódása pedig előbb-utóbb megtörténhet és akkor visszatérünk a normális kerékvágásba. A jövő heti három hónapos papírokból mindenesetre már csak 30 milliárdot próbálnak majd eladni.
Az Államadósság Kezelő Központ annyira kevés ajánlattal szembesült a 12 hónapos diszkontkincstárjegyek aukcióján, hogy végül semennyi forrást nem vont be. Ilyen helyzetbe nagyon ritkán kerül a magyar állam: a globális pénzügyi válság legmélyebb szakaszában (2008 ősz és 2009 tavasz) sem volt ilyen. Egyedül a 2011-es végtörlesztés bejelentését követően láttunk hasonló esetet a 12 hónapos diszkontkincstárjegyek esetében. A forint piacán eddig nem láttunk reakciót a kudarcos eseményre.
Túlságosan alacsonyra süllyedhetett a hozamszint, ami már visszafogja a vételi hajlandóságot - értett egyet két, általunk megkérdezett, névtelenséget kérő állampapírpiaci szakértő abban, hogy mi lehetett az egyik fontos technikai ok a mai 3 hónapos diszkontkincstárjegy aukción történt gyenge kereslet hátterében.
Meglepően alacsony vételi érdeklődés mutatkozott a szokásos keddi 3 hónapos diszkontkincstárjegy aukció mai eseményén: a meghirdetett 40 milliárd forintnyi mennyiségre mindössze 32,6 milliárd forintnyi vételi ajánlat érkezett, amelyet látva az adósságkezelő szintén rendkívüli lépést tett: csupán 20 milliárd forintnyit fogadott el. A 3 hónapos aukciók történetében 2000 óta csak egyetlen egyszer fordult elő a mainál (0,82) alacsonyabb aukciós lefedettség (2003 decemberében csupán 0,14-es), és még a válság legintenzívebb: 2008-2009 fordulója körüli időszakban is ennél kissé magasabb volt minden egyes keddi napon az aktuális kereslet az éppen meghirdetett mennyiséghez képest.
Az Európai Központi Bank decemberben arról dönthet, hogy vállalati kötvényeket is vásárol majd az eszközvásárlási programjának keretében - jelentette a Reuters anonim jegybanki forrásokra hivatkozva. Az EKB hétfőn kezdett fedezett kötvényeket vásárolni a francia piacon, de ezen hírek szerint a kockázatosabb eszközöktől sem ódzkodna a jegybank, hogy segítsen az eurózóna helyzetén. Az EKB döntéseire rálátó források szerint már 2015 első negyedévében belekezdhetnének ebbe az újabb akcióba. Az EKB a hírek megjelenését követően tagadta, hogy ilyen döntés született volna.
A lakossági kezében lévő állampapírok 265 milliárd forinttal emelkedtek 8 hónap alatt. A hozamok esése és a banki értékesítési csatorna átalakulása miatt visszafogott bővüléssel lehet számolni, bár a felárak csökkenésétől már nem kell tartani. Üdvözítő fejlemény, hogy a lakosság elkezdett hosszabb futamidők felé elmozdulni, a friss pénzek kétharmada már éven túli papírokba áramlik. A befektetők akkor teszik jól, ha az állampapírokat és a befektetési jegyeket egymás kiegészítőjeként veszik számításba, viszont rövidtávon az emelkedő hozamkörnyezet előbbi termékeket értékelheti fel. A Portfolio-nak adott interjújában dr. Borbély László András, az ÁKK általános vezérigazgató-helyettese azt is elmondta, hogy mit vár a babakötvénytől.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
