A BGH bevezetésére a vállalati hitelpiac kiszáradása miatt volt szükség
2022 végén a gazdasági várakozásokkal kapcsolatos bizonytalanság és a kedvezőtlen kamatkörnyezet következtében a vállalati hitelek piaca aggasztó képet mutatott Magyarországon. A kiszáradt piac fellendítéséhez állami beavatkozásra volt szükség, ezért a kormány beruházásokat ösztönző intézkedésekkel támogatta a gazdaság növekedését, amelyben az EXIM Baross Gábor Hitelprogramja meghatározó szerepet játszott.
A BGH keretein belül a vállalatok államilag támogatott, alacsony kamatozású forgóeszköz- és beruházási hiteleket, valamint lízingkonstrukciókat vehettek igénybe. A program hatalmas érdeklődést váltott ki, így az eredeti 700 milliárd forintos keretösszeget először 1 000 milliárd forintra, később 1 200 milliárd forintra emelte a kormány. A program hiányában a hitelpiacon credit crunch alakult volna ki: a BGH-n kívül 2023. márciusától 2024. júniusáig (vagyis a program indulása és lezárulta között) nominálisan alig több mint 3 700 milliárd forint értékben történt szerződéskötés, amely 31%-kal (több mint 1 700 milliárd forinttal) volt alacsonyabb a hitelprogramot megelőző 16 hónapos időszakhoz képest. Ez a visszaesés reálértéken 39%-os mérséklődést jelentett volna. A BGH a hitelpiaci kiszáradást ugyanakkor jelentősen mérsékelni tudta, hiszen indulása óta az új vállalati hitelszerződések közel 23%-a a hitelprogram keretein belül valósult meg.
A Baross Gábor Hitelprogram kedvező kamatainak köszönhetően a vállalatok jelentős mértékű kamatmegtakarítást érhettek el
A Baross Gábor Hitelprogram a piacinál kedvezőbb finanszírozási konstrukcióként kamatmegtakarítást tett lehetővé a résztvevő vállalatok részére. A vállalati kamatmegtakarítás kiszámításához két kérdés megválaszolása szükséges:
- Mekkora kamatteherrel szembesültek a vállalatok a Baross Gábor Hitelprogram kereteiben?
- Mekkora kamatterhet jelentett volna, ha ugyanilyen feltételek mellett piaci hitelt vettek volna fel?
E két becsült érték különbsége adja meg a vállalatok kamatmegtakarításának mértékét. Ahogy a második ábra is szemlélteti, 2023 elején a vállalati hitelkamatok szintjében jelentős mérséklődés volt megfigyelhető, mely a BGH-szerződések felfutásából adódott. Míg 2023 márciusában a BGH hatásától szűrt, szerződéses összeggel súlyozott piaci kamatok a 17%-ot is elérték, addig a vállalatok a BGH keretein belül 6%-on juthattak forinthitelhez.
A Baross Gábor Hitelprogramban résztvevő vállalatok összesen mintegy 206 milliárd forint kamatmegtakarítást érhettek el. A Baross Gábor Hitelprogram keretein belül 3 684 darab hitelszerződés jött létre, mellyel a hitelprogram teljes, 1 200 milliárd forintos kerete lefedésre került. Ügyletszintű adatokon számítva, a szerződött BGH-hitelek a vállalatoknak 173 milliárd forint kamatfizetési kötelezettséget jelentenek a teljes futamidő alatt. Amennyiben ezek az ügyletek piaci kamatszinteken jöttek volna létre, úgy több mint kétszer ekkora, nagyságrendileg 380 milliárd forint értékű kamatteherrel szembesültek volna a hitelfelvevők.
A Baross Gábor Hitelprogrammal létrejött kamatmegtakarítás több mint fele a kkv-szektorhoz és nagyságrendileg kétharmada a forintalapú hitelekhez köthető. Az eredmények alapján 1 millió forint BGH-hitelen a forinthitelek esetén átlagosan 220 ezer forint kamatmegtakarítás lett elérhető, míg 1 millió forintnak megfelelő euróhitelen 90 ezer forint értékű kamatmegtakarítás realizálható. A becslések alapján a Baross Gábor Hitelprogram forgóeszközhitelei után összesen 119,7 milliárd forinttal, a beruházási hitelek után pedig 86,2 milliárd forinttal csökkent a vállalatok kamatterhe, melyet ezáltal a finanszírozás helyett a működésükre fordíthattak, ezzel is hozzájárulva a gazdaság újraindításához.
A Baross Gábor Hitelprogram forgóeszközhitel-folyósításainak töredéke járulhatott hozzá a vállalatok tartós megtakarítás vásárlásaihoz
A Baross Gábor Hitelprogram kapcsán felmerült, hogy a vállalatok mekkora részben bővíthették tartós megtakarításaikat a kedvezményes források hatására. A BGH forint- és euróhitelei számottevően alacsonyabbak voltak a tartós megtakarítási formákon realizálható hozamoknál; a kamatkülönbözet akár a 4,5 százalékpontot is elérhette, ami akár arbitrázsként is értelmezhető lehet. A BGH-hitelek ilyen jellegű hatása kizárólag a forgóeszközhitelek esetén merülhetett fel, hiszen a beruházási hitelek kötött hitelcél mentén valósulhattak meg.
A tartós megtakarítások bővülésének meghatározására az EXIM tényadatokon alapuló visszamérést készített. Az elemzés 769 vállalatra terjedt ki, melyek 2023 végéig BGH-forgóeszközhitelt vettek igénybe. A hitelfelvevők 2023. évi számviteli beszámolóiban a tartós megtakarítás jellegű állománybővülést, azaz az államkötvények, a diszkontkincstárjegyek, az ezeket tartalmazó befektetési jegyek, valamint a tartós betétlekötések növekvő állományát kerestük. Az elemzés az állománybővülés elsődleges okaként a BGH-hitelfolyósításnak köszönhetően felszabadult egyéb vállalati forrást feltételezi, ami felső becslésnek tekinthető, hiszen a mérlegadatok alapján nem igazolható a BGH-hitelfolyósítások ilyen jellegű hatása.
A Baross Gábor Hitelprogram forgóeszközhitel-folyósításaira vetítve nagyságrendileg 5%-ban feltételezhető a kedvezményes forrásokkal párhuzamosan a tartós megtakarítások bővülése. A sokaságból mindössze 96 vállalat, vagyis a vizsgált cégek közel 12%-a esetén volt megfigyelhető a tartós megtakarításbővülés 2022 és 2023 vége között, nagyságrendileg 30 milliárd forint értékben. Ezen vállalatok esetén feltételezhető tehát, hogy a forgóeszközhitel-folyósítást követően részben, vagy egészben a megtakarítások növelésére használták fel egyéb forrásaikat. Tehát a folyósított Baross Gábor Hitelprogram forgóeszközhiteleinek 95%-a elsősorban a vállalatok fejlesztési vagy működési céljait szolgálta.
Összefoglalva, a magyar vállalati hitelpiac kiszáradása a piacinál kedvezőbb finanszírozási feltételeket biztosító Baross Gábor Hitelprogram létrejöttét indokolta. A becslések alapján megközelítőleg 206 milliárd forint kamatmegtakarítást érhettek el a szerződött vállalatok a BGH-nak köszönhetően. A tényadatokon való visszamérés a hitelprogram sikerét igazolja: a 2023-ban kifolyósított forgóeszközhitelek közel 95%-a valós fejlesztési célokat szolgált, azaz a Baross Gábor Hitelprogram érdemben hozzá tudott járulni a gazdaság újraindításához.
Címlapkép forrása: Shutterstock