Új eurós kriptopénzt vezethetnek be
A Circle Internet Financial elindítja népszerű USDC stablecoinjának euró alapú változatát. A USDC egyre nagyobb teret nyer, mivel a legközelebbi riválisa, a Tether fokozott ellenőrzés alá került.
A Circle Internet Financial elindítja népszerű USDC stablecoinjának euró alapú változatát. A USDC egyre nagyobb teret nyer, mivel a legközelebbi riválisa, a Tether fokozott ellenőrzés alá került.
Az Államadósság Kezelő Központ közzétette a mai állampapírpiaci referenciahozamait. A tegnap megállapított értékekhez képest minden lejáraton emelkedtek a hozamok. Ma a rövid lejáraton volt nagyobb az elmozdulás, mivel a jegybank rendkívüli kamatemelése természetesen itt hat a leginkább.
Az utóbbi hetekben a befektetők figyelme az emelkedő inflációról a potenciális recessziós félelmek felé terelődött. Az amerikai Fed (és a legtöbb központi bank a világon) ugyanis két tűz közé került: a kamatemelésekkel leszorítja az inflációt és esetleg recessziót okoz, vagy továbbra is az indokoltnál alacsonyabb kamatokkal támogatja a gazdasági növekedést, aminek viszont hosszabb távon lehetnek súlyosabb következményei. A legtöbb befektető puha landolásban reménykedik, de a piaci árazások, és a legfrissebb amerikai inflációs adat alapján érdemes felkészülni a további turbulenciákra.
Már pénteken is emelkedtek a magyar kötvényhozamok, hétfőn viszont már valósággal felrobbantak. A hosszabb lejáratokon az Államadósság Kezelő Központ referenciahozamai 60 bázispont feletti emelkedést mutatnak.
Utoljára a koronavírus-válság előtt, 2020 februárjában haladta meg a mostani, áprilisi szintet a lakosság állampapír-részesedése – derül ki az MNB friss adataiból. Az, hogy egyre fontosabb szerepet töltenek be a háztartások az államadósság finanszírozásában, több okkal is magyarázható: egyrészről ismét erőre kapott az állampapír-vásárlás, másrészt jelentősen csökkent múlt hónapban a külföldiek állampapír állománya. Mindeközben továbbra is a részvényeket veszik leginkább a magyarok, a befektetési alapok csak szerény pénzeket tudtak gyűjteni áprilisban.
Aukciókat tartott ma az Államadósságkezelő Központ, 3 állampapírt kínált eladásra a befektetőknek.
A digitális pénzek egyre nagyobb aggodalmat keltenek a jegybankok körében, mivel a Fed új kutatása és számos más tanulmány szerint potenciálisan alááshatják a monetáris politikai intézkedések hatékonyságát, és még a legkedvezőbb esetben is megnehezítik a kamatlábak feletti ellenőrzést.
Az ÁKK friss tájékoztatása szerint június 9-től kezdik el értékesíteni az új, az eurózóna inflációját követő Prémium Euró Magyar Állampapírt, de az előzőnél már alacsonyabb kamatprémiummal.
Aukciókat tartott ma az Államadósságkezelő Központ, három állampapírt kínált eladásra a befektetőknek.
Szinte mindenütt a világban tombol az infláció. A koronavírus-járvány utóhatásai, az ellátási láncok problémái, az orosz-ukrán háború következményei és az energiakrízis fűti az árak emelkedését. A jegybankok pedig már reagálnak erre a helyzetre. Egy ilyen helyzetben a befektetők természetes módon keresik az olyan lehetőségeket, amelyek megvédik megtakarításaik értékét. Ezekről lesz szó június 3-i befektetői klubunkon, amely Signature-előfizetőink számára érhető el. Közben a meghívott szakemberek segítségével az aktuális, magyar tőzsdei cégeket is érintő fejleményekre is reagálunk. A kormány legújabb különadó-elképzelései ugyanis jelentősen érintenek pár hazai, tőzsdén jegyzett vállalatot is.
A magyar államadósság-kezelésnek immár több mint 30 éve lényegi eleme a lakossági állampapírprogram. Közvetlen lakossági állampapír-értékesítés nincs minden országban, tipikusan az angolszász országokra jellemzőek a nagyobb programok, és csak kevés kelet-közép-európai országban jött létre. Itthon az elmúlt években az államadósság mintegy 23-25%-át tette ki a lakossági állampapírprogram, amely az éves nettó kibocsátás jelentős hányadát biztosítja. Az ÁKK folyamatosan vizsgálja a lakossági állampapírprogram továbbfejlesztésének lehetőségét, és ennek egyik eszköze a nemzetközi tapasztalatok áttekintése. Azonban nem biztos, hogy ami ott sikeresnek tűnik, hasonló hatásosságú lenne Magyarországon, az itteni intenzívebb program keretében.
A Magyar Nemzeti Bank közzétette a Fenntartható egyensúly és felzárkózás 144 pontja nevet viselő programjavaslatát, amelyben többek között a lakossági állampapírok piacának megújítására is javaslatot tesz. A jegybank szerint új lakossági állampapír stratégiára van szükség az állomány növelése érdekében, ehhez több ötletet is felvázolnak a szerzők.
Mostanában az árupiaci termékek a legkeresettebbek, főként a búza és az olaj, de megnőtt a hazai piacon befektetni kívánók aránya – árulta el a prémium banki ügyfelek preferenciáit Szabó Sándor, az SPB Befektetési Zrt. prémium banking igazgatója és igazgatósági tagja. A Portfolio-nak adott interjúban a szakember beszélt arról is, milyen devizában érdemes megtakarítani, mely eszközök adhatják a legnagyobb védelmet az infláció ellen, és melyek azok a szegmensek az árupiacokon, ahol lehet még pénzt keresni.
Amikor infláció elleni védelemről van szó, a legtöbbször a Prémium Magyar Állampapír jut eszünkbe a lakossági állampapírok között, pedig van két másik konstrukció is a piacon, amelynek szintén inflációkövető kamatozása van. Mostani cikkünkben megnézzük, melyik ez a kettő és azt is, mikor érdemes ezeket választani megtakarításainknak.
Múlt héten számoltunk be arról, hogy a Magyar Államkincstár is beállt a banki forgalmazók sorába azzal, hogy a korábbi 99,75% helyett 99,5%-on váltja vissza idő előtt a Magyar Állampapír Pluszt. Felmerül a kérdés: azzal, hogy a kincstárnál is drágább lett a MÁP+-ból való kiszállás, megéri-e így is eladni a papírt és inkább a Prémium Magyar Állampapírt választani? Alábbi cikkünkben erre keressük a választ. Sőt, egy másik lehetőséget is felvillantunk.
Érdekes számokat hozott a március is a magyarok megtakarításaiban, az állampapírok állománya jelentősen esett, miközben közel hasonló állománybővülést lehetett látni a részvényeknél. Az első negyedévben összességében az állampapírokban és a befektetési alapokban lévő lakossági vagyon is csökkent, a részvényektől viszont még az orosz-ukrán háború sem tudta elijeszteni a magyarokat.
A japán jegybanki döntéshozók többsége továbbra is kitart az extrém laza monetáris politika mellett, és az emelkedő infláció ellenére továbbra is az alacsony infláció kockázatait hangsúlyozzák - derül ki az áprilisi ülés jegyzőkönyvéből. Bőven kisebbségben vannak azok, akik az inflációs kockázatokra figyelmeztetnek.
Óriási várakozás övezi az áprilisi amerikai inflációs adatot: az elemzők várakozása szerint a tetőzés már megvolt márciusban. Ha ez valóban igaz, akkor az azt jelenti, hogy a jegybank kevésbé lehet szigorú a következő üléseken (a 75 bázispontos emelést például biztosan elfelejthetjük), és ezt felismerve a részvénypiacok is kilőhetnek, a dollár is gyengülésbe kezdhet - a befektetők ugyanis kifejezetten ingerlékenyek, látva a múlt szerdai Fed-ülést. Ellenkezőleg, ha az infláció tovább nőtt márciushoz képest, akkor a piacok folytathatják idei lejtmenetüket, és az euródollár-jegyzésben is közelebb kerülünk a paritáshoz. Hatalmas várakozás övezi tehát a szerdai inflációs adatot, a piacokat most ugyanis a Fed inflációra adott reakciója mozgatja. Messze ez a legfontosabb adatközlés tehát a héten, de azért lesznek még fontos események.
Szerkesztőségünk egyre több podcasttel jelentkezik hetente, így összefoglaltuk, melyek voltak a hét legérdekesebb, leghallgatottabb podcastjei a Portfolio-n.
Tbiliszi számos ellenséges vádat is tett Amerikával szemben.
Az ipar, a kiskereskedelem és a külkereskedelem sem alakult szépen.
Vezetéstechnikai szakértőt kérdeztünk.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
