Komoly hullámokat vetett a török és nemzetközi piacokon egyaránt, hogy őrizetbe vették szerda reggel Ekrem Imamoglut, Recep Tayyip Erdogan török elnök legfőbb politikai riválisát. Erre az eseményre kezdett erősödni reggel hirtelen a dollár és gyengülni a forint.
Alábbhagyott az állampapírok iránti kereslet, az Államadósság Kezelő Központ adatai alapján múlt héten csupán bruttó 70,3 milliárd forintért vettek lakossági kötvényeket a befektetők. A visszaesést azonban jó eséllyel újabb felfutás követheti, hiszen a következő napokban ömlik a háztartások nyakába a valaha volt legnagyobb PMÁP-pénzeső.
Februárban a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon 117 milliárd forinttal (0,6%-kal) növekedett. Ez szinte teljes egészében a friss tőke beáramlásának köszönhető, a hozamok gyakorlatilag nem játszottak szerepet a növekedésben. Az egyes kategóriák között azonban találni nagy nyerteseket és veszteseket egyaránt: a kötvényalapok rég nem látott gyomrost kaptak a múlt hónapban, míg a vegyes alapok és az abszolút hozamú alapok rendkívül nagy volumenű új értékesítést produkáltak.
A magyar lakásárak meredek emelkedését elsősorban a befektetők, nem pedig a hitelfelvevők generálják, ami a Magyar Nemzeti Bank szerint kisebb kockázatot jelent a pénzügyi stabilitásra nézve.
Ha azt hittük, már láttuk a nagy pénzesőt a prémium állampapíroknál, tévedtünk: a következő pár napban közel 550 milliárd forint landol a magyarok számláin. Ezzel pedig három PMÁP-sorozat kamata fog visszaesni a mostani 18-19% közötti szintekről 4-5% környékére, és lesz egy nagy tőkelejárat is. Mutatjuk a részleteket és a tudnivalókat.
A javuló gazdasági helyzet, az idén is elérhető állami támogatások, az állampapírhozam-kifizetések mind az otthonteremtési lakásvásárlásra, mind a befektetési célú vételekre pozitív hatást gyakorolhatnak 2025-ben - derül ki az MBH Elemzési Centrum közleményéből, ami szerint a lakásukat bérbe adók 6% körüli hozamra számíthatnak ebben az évben. De vajon jó befektetés marad az ingatlan, ha a lakásépítési boom beindulásával a bérlakáspiacon is intenzívebbé válik az árverseny?
Jelentősen nőttek az utóbbi napokban a magyar állampapír-piaci hozamok, ezáltal az intézményi államkötvényekbe fektető lakossági megtakarítók is magasabb hozamokat csíphetnek el, mint a legtöbb lakossági papírral. A hozamemelkedés hátterében többek között a vártnál magasabb inflációs adat, a Trump által okozott bizonytalanság, illetve a Fed kamatcsökkentésének elodázása is szerepet játszhat.
Meglepő módon 36%-kal csökkentette extraprofitadóját tavaly a bankszektor a maximális 50%-ból, pedig ahogy novemberben írtunk róla, a kedvezmény feltételeként előírt állampapír-állománynövelés szektorszinten nem jött össze a szektornak, 70 milliárddal még csökkent is a kitettsége Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter +1300 milliárdos elvárásával ellentétben. A furcsa jelenség hátterében a hitelintézetek eltérő viselkedése áll: miközben a többség a teher felezése érdekében legalább 820 milliárdnyi állampapírt vásárolhatott, a kisebbség összesen csaknem 900 milliárd forint értékben építhette le állampapír-kitettségét, részben hogy idei adója bázisát leszorítsa. Csakhogy a kormány végül olyan furfangosan fogalmazta meg az idei szabályokat, hogy 2025-re vonatkozóan mégsem tudtak „túljárni az eszén”, mára alaposan be is vásároltak a bankok állampapírból.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy mekkora része landolt állampapírban az idei év első hónapjaiban kifizetett PMÁP-kamatoknak, és általánosságban milyen átrendeződések láthatók az állampapírpiacon. A témával kapcsolatban vendégünk volt Árgyelán Ágnes, a Portfolio pénzügyi elemzője. Az adás második részében Farkas András nyugdíjszakértő volt a vendégünk, akit a Nők40 kedvezményes nyugdíjprogramról kérdeztünk.
Február végéig összesen 130 milliárd forinttal tudott nőni a lakossági állampapírok állománya úgy, hogy mindeközben a Prémium Magyar Állampapíroké mintegy 860 milliárd forinttal csökkent. Utánajártunk, hogy az év első két hónapjában milyen folyamatok zajlottak le a lakossági állampapírok legnagyobb forgalmazójának számító, lényegében kétharmados részesedéssel rendelkező Államkincstárnál. Az adatok azt mutatják, hogy mind az állampapír-eladások, mind a -vételek területén aktívabbak a kincstári ügyfelek másoknál.
A Portfolio most először rendezi meg ezt a különleges, nem sajtónyilvános eseményt. A Professional Investment Day 2025 a vagyonkezelők, privátbankok, prémium bankok és befektetési szolgáltatók vezetőinek kínál exkluzív platformot a szakmai párbeszédre és kapcsolatépítésre. A délutáni rendezvény középpontjában a vagyonkezelési piac aktuális kihívásai, az ügyfélkiszolgálás új dimenziói és a technológiai átalakulás állnak. Neves külföldi és hazai szakértők osztják meg gondolataikat a 2025-ös befektetési, vagyonkezelési és megtakarítási trendekről. A limitált férőhelyek garantálják az exkluzivitást és a minőségi networking lehetőségét. Várólistán még lehet jelentkezni a rendezvényre, kattintson ide a regisztrációhoz, és legyen részese a jövő befektetési trendjeinek alakításában!
A befektetési célú életbiztosításban gondolkodók 57%-a takarítana meg külföldi devizában – derül ki a 21 Kutatóközpont és a Portfolio reprezentatív felméréséből. Magyarországon 46% rendelkezik életbiztosítással, a legtöbbek szerint egy ilyen biztosítás arra való, hogy halál esetén gondoskodjon a család anyagi biztonságáról, míg a második legnépszerűbb célnak a nyugdíj-előtakarékosság bizonyult.
130 milliárd forinttal több lakossági állampapírjuk volt a magyaroknak február végén, mint december végén, pedig azóta több PMÁP-sorozat is alacsonyabb kamatozásra váltott. Ez a névértékes növekmény az eddigi 670 milliárd forintnyi kamatfizetés 20%-át jelenti, ami nem jelenti azt, hogy a kifizetett kamatok 80%-a elhagyta az állampapírpiacot: úgy tűnik, ennek egy része az intézményi papírokban landolt. Az év első két hónapjában kamatot fizető, de nem lejáró prémium állampapírok állománya összesen 700 milliárd forinttal csökkent, ennek két nagy nyertese a FixMÁP és a BMÁP volt.
Az állampapírok kamatkifizetései és lejáró befektetései több száz milliárd forintot szabadítottak fel 2025 első hónapjaiban, amelynek jelentős része az ingatlanpiacon landolhat. A támogatott hitelkonstrukciók, az újlakásvásárlást ösztönző programok és a csökkenő infláció mellett ez tovább élénkítheti a lakásvásárlási kedvet. Az új építésű lakások iránti kereslet kiemelkedően nőhet, miközben az ingatlanárak további emelkedése várható, akár 10-17%-os mértékben - tudta meg a Portfolio a Biggeorge Property-től.
A több mint kétszeres hitelpiaci bővülés és a növekvő tranzakciószám folytán történelmi rekordokat dönt az ingatlanpiac, a megfizethetőség azonban nehezíti a lakáshoz jutást – hangzott el az OC Summit 2025 kerekasztal-beszélgetésén, amelyen Nagygyörgy Tibor, Becsei András és Kosztolánczy György elemezte az ingatlanpiac jelenét és jövőjét.
A korábbi hetekhez képest jócskán visszaesett a lakossági állampapírok értékesítése az Államadósság Kezelő Központ adatai alapján, múlt héten 142 milliárd forintért vásároltak lakossági papírokat a megtakarítók. Úgy tűnik, a történelmi léptékű kamatfizetések révén kiáramló összegek nagyrészt megtalálták a helyüket, legközelebb jövő héttől kezdődően lehet időszerű egy igazán nagy állampapír-vásárlási hajrá.
Csak az állampapírok kamataira idén 1700 milliárd forintot fizet ki az állam, de a Portfolio felmérése szerint a nem lejáró 6500 milliárd forintnyi Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) tulajdonosainak egy jelentős része is megválna értékpapírjaitól a csökkenő kamatok miatt, hogy jövedelmezőbb befektetést keressen. A pénzpiaci és kötvényalapok lehetséges alternatívát jelenthetnek az állampapírokkal szemben, az ingatlanpiacra is jelentős forrásokat várnak a szakértők, azonban egy terület kevesebb figyelmet kap, miközben az elmúlt években jelentős hozamokat produkált: a magyar tőzsde a Covid utáni mélyponthoz képest több mint két és félszeresére nőtt az elmúlt években, és „kistestvére”, az Xtend is jelentős hozamot produkált 2024-ben. A BÉT Legek különdíját idén elnyerő Széchenyi Alapok elnök-vezérigazgatója, Deme Géza szerint az utóbbi idők egyik legnagyobb lehetősége előtt áll a magyar parkett.
Új csúcsot döntött a bankok állampapír-állománya, egyetlen hónap leforgása alatt nettó 565 milliárd forint névértékű kötvényt vásároltak a hazai hitelintézetek, a külföldi szereplők azonban még így is lekörözték őket. Az államadósságnak jelenleg 24,4%-át a bankszektor tartja kézben, a külföld részesedése 30,8%, a háztartások pedig 27,0%-kal veszik ki a részüket az állam finanszírozásából. A lakosság kezében lévő állampapír-állomány névértéke enyhén nőtt, piaci értéke azonban csökkent, amit főként a januári PMÁP-kamatfizetések okozhattak. A Magyar Nemzeti Bank friss értékpapír-statisztikáiból csemegézünk.
Aukciókat tartott ma az Államadósságkezelő Központ, 3 állampapírt kínált eladásra a befektetőknek. A hosszú kötvények mind magasabb hozam mellett keltek el, de a kibocsátó lényegesen megemelte a kibocsátott mennyiséget.
Kína 500 milliárd jüan (69 milliárd dollár) értékű speciális szuverén kötvényt bocsát ki, hogy tőkét biztosítson nagy állami bankjai számára, ezzel erősítve a bankrendszert és támogatva a gazdasági fellendülést – írja a Bloomberg.
Kőkemény lépéseket kell megteenni.
A dollárral szemben is nagy a romlás.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Sok ínyenc a bárány fejét akarja, sőt igazi különlegességnek számít az állat szeme is.
Virovácz Péter a Checklist vendége volt.
Mi történik Törökországban?
