Olaszországnak alternatív finanszírozási megoldásokat kell találnia, mivel a lakossági állampapír-vásárlások jócskán elmaradnak a korábbi szintektől – írja a Reuters. A külföldi befektetők számára viszont vonzók lehetnek a magas hozamú olasz államkötvények.
Az elfogadás és egyúttal az igény is megnőtt az öngondoskodásra. Az ismeret és az elszántság sajnos azonban még hiányzik - ez derül ki a Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztár januári 1000 fős reprezentatív felméréséből, melyben a nyugdíjról való gondoskodás fontosságáról kérdezték meg az érintetteket. A válaszok alapján sajnos emelkedett a jövőjük-nyugdíjas létük miatt szorongók aránya. Míg 2021-ben a gazdaságilag aktívak 61%-a, addig az idei válaszadóknak már 68%-a fogalmazott meg aggodalmat. Ezen belül különösen a középkorosztály (35-49 évesek) körében érezhető a félelem, ami 59%-ról 70%-ra ugrott.
A nemzetgazdasági miniszter a Facebook-oldalán közzétett egy ábrát, amely bemutatja, hogy az eddig kamatot fizető Prémium Magyar Állampapír sorozatok esetében az állomány hány százalékát váltották vissza a háztartások.
Múlt héten egészen elképesztő összeg, 370 milliárd forint özönlött lakossági állampapírokba az Államadósság Kezelő Központ adatai alapján. Ilyen nagy beáramlásra 2022 ősze óta nem volt példa. A rendkívüli kereslet hátterében többek között az áll, hogy számos Prémium Magyar Állampapír sorozat nemrég fizette ki a 2023-as inflációra épülő, 18-19 százalékos kamatokat.
Mihez kezdenek a lakossági befektetők az állampapírok kamatfizetéséből származó jövedelmükkel és mi lesz a sorsa a 2024-es inflációs adatok alapján a PMÁP megtakarításoknak? Az állampapírok egyik alternatívája lehet a zöld szempontokat figyelembe vevő termékekbe való befektetés, amelyek feltérképezéséhez iránytűt nyújt az MNB Zöld Pénzügyi Termékkeresője. Sokan ugyanakkor az ingatlanpiacot választhatják. A beruházási célú ingatlanvásárlás mellett azonban hasznos lenne otthonaink korszerűsítésében is gondolkodni, amivel nemcsak energiaigényünket és így rezsiköltségeinket csökkenthetjük, hanem ingatlanunk értékét is növelhetjük.
A Nemzetgazdasági Minisztériumban tartott háttérbeszélgetésen elhangzott, hogy a kormány várakozása szerint az önkormányzati forrásokból legalább 300 milliárd forint kerülhet a Magyar Államkincstárhoz az idén október 1-i határidőig. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az önkormányzatok pénzügyi autonómiája ettől nem sérül, továbbra is szabadon rendelkezhetnek az eszközeikről, amennyiben a kereskedelmi banki számlán tartott likviditásuk nem lenne elegendő a felmerülő kiadásaik fedezésére. A kincstárnál tartott pénzükre 6,5%-os kamatot kaphatnak az önkormányzatok.
A lakossági hitelállomány növekedése tavaly az unió élmezőnyében volt, azonban a vállalati hitelezésben még nem történt meg a fordulat 2024-ben – mondta Nagy Márton az MTI tudósítása szerint. A nemzetgazdasági miniszter csütörtökön Budapesten, a Világgazdaság hitelezési konferenciáján úgy fogalmazott, a hitelkamatok csökkenése jelentősen növelné a vállalati hitelkereslet, amit a támogatott programok iránti óriási igény is alátámaszt.
A K&H Értékpapír ügyfelei körében végzett felmérés alapján az állampapírral rendelkezők fele tervezi idén átrendezni a portfólióját. A felszabadított összeget a legtöbben tőzsdén kereskedett befektetési alapokba helyeznék (60%), a második legnépszerűbb célpontnak az egyedi részvények bizonyultak (50%), ingatlanba pedig viszonylag kevesen (15%) terveznek átülni 2025-ben. A K&H Értékpapír sajtótájékoztatóján jártunk.
Jövő hétfőtől, azaz március 3-tól új sorozat indul a Magyar Állampapír Pluszból, a konstrukció fontosabb paraméterei nem változnak: marad az 5 éves futamidő, lépcsős, 5,75-6,75% között mozgó kamatozással. Nemrég a FixMÁP-ból is új sorozatot bocsátottak ki, de ott sem változtak a feltételek.
A friss adatok szerint 122 milliárd forinttal több lakossági állampapírjuk volt a magyaroknak február közepén, mint december végén, pedig ez idő alatt két fontos PMÁP-sorozat is alacsonyabb kamatozásra váltott. Ez a névértékes növekmény a múlt havi 315 milliárd forintnyi kamatfizetés 40%-át jelenti, ami nem jelenti azt, hogy a kifizetett kamatok 60%-a elhagyta az állampapírpiacot: úgy tűnik, a kamatok kétharmada továbbra is az állampapírokat keresi. A januárban kamatot fizető, de nem lejáró prémium állampapírok állománya összesen 383 milliárd forinttal csökkent, vagyis a tőke 28%-a választott egyelőre a két konstrukció helyett valami mást. Mindeközben a nagy nyertes továbbra is a FixMÁP, a konstrukció állománya másfél hónap alatt 475 milliárd forinttal 1490 milliárd forint fölé bővült, amivel megelőzte a bónusz állampapír állományát is. Mindez valószínűsíti, hogy a januári PMÁP-kamatok nagyobb összegben a FixMÁP-vásárlásnál jelentek meg. A folyamatok hatására február közepén új rekordra emelkedett a lakossági állampapírokban lévő megtakarítás.
Múlt héten 230 milliárd forint ömlött állampapírba az Államadósság Kezelő Központ bruttó értékesítési adatai alapján. Az előző hetinél jóval nagyobb kereslet hátterében az állhat, hogy számos Prémium Magyar Állampapír sorozat az utóbbi néhány napban fizette ki a 2023-as inflációra épülő, 18-19 százalékos kamatokat.
Február 28-tól új sorozat indul a Fix Magyar Állampapírból, a konstrukció fontosabb paraméterei ezúttal sem változnak: marad a 3 éves futamidő, évi 6,5%-os kamattal. Ezzel egyidőben a Prémium Magyar Állampapír értékesítési időszakát is meghosszabbítják.
48%-ot tesz ki a visszaváltási arány a Prémium Magyar Állampapírnál, idén átlagosan 12 százalékos kamatot fizet az állam a lakosságnak - többek között erről is beszélt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Pénz7 hétfői ünnepélyes rendezvényen.
Ritkán volt az utóbbi időben olyan, ami most: egyes intézményi állampapírokkal magasabb kamatot is zsebre lehet tenni, mint lakosságiakkal, a jó hír pedig, hogy ezeket a lakossági befektetők is megvehetik. Mostanra a magyarok mintegy 1700 milliárd forintot tartanak nem lakossági állampapírban, ennek egy jelentős részét Diszkont Kincstárjegyben, amelynek hozama jelenleg bőven meghaladja például a prémium állampapírok átárazódás utáni, 4-5% körüli kamatszintjeit. Összességében az új PMÁP-kamatokhoz képest igen, a FIXMÁP-énál jóval kedvezőbb kamatot viszont jelenleg nem nagyon találni az intézményi papírok között.
Lezárja a 2028/P és 2029/N sorozatú Bónusz Magyar Állampapírok (BMÁP) értékesítését az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Az új 2028/R és 2030/N sorozatok a 3 hónapos diszkont kincstárjegyek hozama feletti kamatot fizetnek majd, de már csak 1,25% kamatprémiummal, az első kamatperiódusban évi 7,25%-ot - közölte az ÁKK. Ez azt jelenti, hogy a 3 és 5 éves BMÁP esetében is 25 bázisponttal csökken a kamatprémium.
Csütörtök reggeli videójában Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter újabb információkat osztott meg a lakossági befektetők magatartásáról.
Eldőlt, hogy mennyi lesz a 3 év futamidejű Bónusz Magyar Állampapír kamata a következő kamatperiódusban: a jelenleg vásárolható kötvény jövő keddtől egy negyedéven át 7,5%-os évesített kamatot termel a befektetők számára. Idén eddig a Fix Magyar Állampapír bizonyult a vásárlók kedvencének, de a megtáltosodott BMÁP mostantól komoly riválisa lehet a favoritnak. Mivel a héten rekordnagyságú kamat- és tőkefizetés érkezik a megtakarítók számláira, minden bizonnyal jelentős mennyiség fog elkelni az aktuális bónusz-sorozatból.
Nagy pénzek szabadulnak fel a mostani hetekben, elsősorban a Prémium Magyar Állampapír kamatfizetéseinek köszönhetően. A Portfolio által megkérdezett szakértők szerint a pénzpiaci és kötvényalapok továbbra is versenyképesek az állampapírokkal szemben, de a magasabb hozam érdekében érdemes fokozatosan növelni a kockázati kitettséget, és azt is elárulják, mivel. A „forint vagy deviza” kérdésben abban mindenki egyetért, hogy fontos a devizában való diverzifikáció, de ennek mértékében és időzítésében már megoszlanak a vélemények. Vannak, akik szerint nem érdemes sok pénzzel a forint ellen fogadni, mások úgy látják, hogy hosszú távon a hazai fizetőeszköz nem tud kitörni a gyengülő trendből. A szakértők azt is elárulták, mit gondolnak az amerikai részvényekről, érdemes-e még ezekbe fektetni, illetve milyen egyéb régiók részvénypiacai hozhatnak most sokat a konyhára.
Donald Trump megkezdte elnöki ciklusát, ettől nem teljesen függetlenül nagy változás jöhet az ukrajnai háború menetében, többek között ezek az események is hatnak a különböző csatornákon keresztül (vámok, globalizáció, infláció, gazdasági növekedés, befektetők kockázati éhsége stb.) a befektetésekre. Szakértőinkkel a hazai részvényekben, a lakóingatlanokban, a műtárgyakban és a kriptoeszközökben rejlő potenciálról beszélgetünk, kiderül, érdemes-e most befektetési céllal lakást, kortárs festményt vagy dogecoint venni.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy kitől is kapta a legtöbb támogatást eddig a háborúban Ukrajna, és hogy az amerikai kormány háborúval kapcsolatos tervei mit jelentenek az EU és persze az oroszok által lerohant ország számára. A témával kapcsolatban Szabó Dániel, a Portfolio EU-s ügyekkel foglalkozó elemzője volt a vendégünk. Az adás második részében a napokban óriási mennyiségben kamatot fizető Prémium Állampapírokkal foglalkoztunk, egyebek mellett azt a kérdést jártuk körbe, hogy milyen átrendeződések figyelhetők meg a lakossági állampapírok piacán. Erről Árgyelán Ágenst, lapunk pénzügyi elemzőjét kérdeztük.
Kőkemény lépéseket kell megteenni.
A dollárral szemben is nagy a romlás.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Sok ínyenc a bárány fejét akarja, sőt igazi különlegességnek számít az állat szeme is.
Virovácz Péter a Checklist vendége volt.
Mi történik Törökországban?
