A német Verdi szakszervezet akkor is ellenezné a Commerzbank határon átívelő egyesülését egy másik bankkal, ha az ajánlattevő történetesen nem egy olasz bank lenne, mint az UniCredit - mondta egy tisztviselő szombaton. A német kormány azonban épp az olasz szálat látja kockázatnak, legalábbis erre hivatkozva dolgozik a deal meghiúsításán.
Mostanra egyértelműen látszik, hogy visszatért a kereslet a lakáspiacra, de még mindig van tere a további növekedésnek. Mindez az árakban is kezd látszani, az idei második negyedévben újra közelíti a 10 százalékot az éves áremelkedés. Hogy mennyivel emelkedhetnek a következő egy évben a budapesti lakásárak? A használt vagy az új lakások fognak jobban drágulni? Merre tartanak a bérleti díjak, és milyen hatásai lesznek az állampapírpiacon elérhető kamatok csökkenésének, arról legfrissebb Hangulatfelmérésünkben 11 szakértőt kérdeztünk meg.
Új intézkedéseket jelentett be a kínai kormány az ingatlanszektor támogatására és a gazdaság élénkítésére. A pénzügyminisztérium tájékoztatóján elhangzott, hogy a helyi önkormányzatok speciális kötvényeket használhatnak eladatlan lakások megvásárlására, valamint lehetőség nyílik nagyobb állami hitelfelvételre is. A bejelentések célja, hogy megállítsák az ország gazdasági növekedésének lassulását - tudósított a Bloomberg.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsor első részében a korábbiaknál könnyebben vehetünk lakossági osztrák állampapírt Magyarországról. A pontos folyamatról, továbbá a befektetés potenciális előnyeiről és hátrányairól Árgyelán Ágnessel, a Portfolio pénzügyi elemzőjével beszéltünk. Az adás második részében a csütörtök reggel közölt friss inflációs adatról, valamint a várható inflációs- és kamatpályáról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit Bank vezető közgazdászát.
Friss inflációs adatot közölt ma a KSH, e szerint szeptemberben az egy évre visszatekintő áremelkedés 3% volt, vagyis három és fél után először elérte a jegybanki célt. A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint azonban az év hátralevő részében még emelkedhet az infláció, ha igazuk lesz, az magasabb prémium állampapír-kamatokat is jelenthet jövőre.
Korábban már írtunk arról, hogy az osztrákok is elindították saját lakossági állampapír-palettájukat, de akkor még számos korlátozó feltételnek kellett megfelelni ahhoz, hogy külföldiként ottani állampapírt vásárolhassunk. Az osztrák államkincstár azóta könnyített a feltételeken: az eddigi szigorúbb online opció mellett már postai úton is lehet számlát nyitni külföldiként, így mostani cikkünkben gyakorlati szempontból mutatjuk be ennek a folyamatát.
A várakozások szerint jövő év januárjától május végéig mintegy 1200 milliárd forintnyi állampapírpiaci kamatkifizetésre kerül sor, és további bő 900 milliárd forintnyi állampapír jár le. Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, 2025 egészében mintegy 3000 milliárdos tőke- és kamatkifizetés terheli majd az államkasszát, amiből 1800 milliárdot csak a prémium állampapírokra kell kifizetnie az államnak. Hogy ezek az összegek hol találják meg végül a helyüket, mekkora részben vándorolhatnak át a lakáspiacra, és ez milyen hatásokkal járhat, arról az október 9-i 17 órakor kezdődő „Százmilliárdok jelenhetnek meg a lakáspiacon” című online Signature Klubunkon lakás- és állampapírpiaci szakértőkkel fogunk beszélgetni.
Véleményed szerint hogyan alakulhatnak a befektetési célú vásárlások a következő egy évben Budapesten? Többek között ezt a kérdést tettük fel a legújabb Lakáspiaci Hangulatfelmérésünkben a megkérdezett szakértőknek, akik többségében egységes állásponton voltak. Hogy milyen irányok jöhetnek, és mi állhat a háttérben, arról az október 9-i „Százmilliárdok jelenhetnek meg a lakáspiacon” című online Signature Klubunkon lakás- és állampapírpiaci szakértőkkel fogunk beszélgetni.
Nem lankadt a hazai bankok állampapír-kereslete augusztusban sem, ha minden így marad, akár 80 milliárd forinttal tudnák a bankszektor egészében csökkenteni az extraprofitadójukat a hitelintézetek, miután a teljes állampapír-állomány növelését írta elő ehhez a kormány. Mindeközben a magyar lakosság által tartott befektetési alapok állománya már több mint 1600 milliárd forinttal nőtt idén úgy, hogy az idei eddigi leggyengébb keresleti adatokat produkálta a szektor.
Az euróval szembeni másfél éves mélypontra eső forint mellett az államkötvények elsődleges, és másodlagos piacán is fontos fejlemények történtek csütörtökön. Ezek összességében érdemi hozamemelkedést jeleznek.
Néhány magyar alapnak úgy tűnik, már most sikerült túlszárnyalnia a tavalyi magas hozamokat: a legjobb teljesítmények az év első kilenc hónapjában 20% felett vannak, ami a legtöbb esetben messze veri a magyar állampapírok által az év elején kínált éves kamatokat is. Nagyot mentek eddig idén az abszolút hozamú-, árupiaci- és részvényalapok, míg a tavalyi nagy kedvencnek számító kötvényalapok hozama vélhetően elmarad majd a 2023-as teljesítményektől. A jövőt tekintve érdemes lesz még a vegyes alapokra is figyelni, amelyek között szintén bőven találunk 10% felett teljesítő alapokat.
Mi történt az újlakáspiacon a tavalyi évben, mi történik most és mi várható a jövőben? Hogy alakul a kínálat és a kereslet? A változó szabályozói környezet milyen kihívásokat rejt? Milyen hatásai lesznek a PMÁP kamatkifizetéseinek és a bejelentett 5 százalékos finanszírozásnak az újlakáspiacra és az árazásokra nézve? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettek a XX. Property Investment Forum konferencia szakértői Kiss Gábor, a Metrodom Kivitelező ügyvezető igazgatójának, az IFK, alelnökének moderálásában.
Világszerte egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezettudatosság, sorra születnek újabb és újabb tervek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről. Ezzel párhuzamosan a befektetők egyre nagyobb része ébred rá a környezettudatosság fontosságára, nem túlzás azt állítani, hogy tolonganak azokért az instrumentumokért, melyeken rajta van a „zöld címke”. Magyarország 2020-ban alkotta meg első Zöld Kötvény Keretprogramját. Mostanra a hazai adósságfinanszírozás szemmel látható szeletét adja a kibocsátott zöld kötvényekből bevont forrás. De miért jó nekünk, hogy ilyen kötvényeket bocsátunk ki? Milyen beruházások megvalósulásához járultak hozzá eddig?
Akik rendszeresen követik a lakossági állampapírok piacát, megfigyelhették, hogy egyre gyakrabbak a kamatcsökkentésről szóló hírek. Mostanra a megújult MÁP Plusz, a FixMÁP és a Kincstári Takarékjegy kamatát is több lépcsőben visszavágták, és a rossz hírünk az, hogy úgy tűnik, nincs itt a vége. De érdemes még ilyen környezetben állampapírt venni? Megnézzük, mennyi az annyi, és mutatunk egy titkos favoritot, amelyre lehet, hogy sokan még nem is gondolnak.
Új sorozatokat bocsátanak ki több lakossági állampapírnál is, a friss dokumentációk alapján az eddiginél alacsonyabb kamattal. Csökkenni fog a megújult MÁP Plusz, a jelenleg legnépszerűbb FixMÁP és a Kincstári Takarékjegyek kamata is.
Kiemelt témáink között lesznek a hazai állampapír-befektetések a november 6-i Portfolio Investment Day 2024 konferenciánkon, amelyen a részvétel regisztráció után ingyenes. Jelentkezés és regisztráció itt.
Frissítette idei évre szóló inflációs előrejelzését az MNB, e szerint jövőre mindegyik prémium állampapír kamata 3,95-5,20% közötti tartományba esik vissza a pénzesőt követően.
A háztartások globális pénzügyi eszközei erőteljes növekedést mutattak tavaly, a 7,6%-os bővüléssel a teljes bruttó pénzügyi vagyon 239 000 milliárd eurót tett ki -derül ki az Allianz friss, Globális Vagyonosodási Jelentéséből. Miközben világszinten folytatódott a friss megtakarítások visszaesése, Magyarországon éppen fordított trend következett be: az új megtakarítások 74 százalékkal, 16,5 milliárd euróra növekedtek. A nettó pénzeszközállományt nézve pedig Magyarország a 28. helyre került a leggazdagabb országok rangsorában.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsor első részében azzal foglalkoztunk, hogy hamarosan tisztázódhat a kép a kínai elektromos autók EU-s importvámjával, valamint a belsőpiaci gyártásával kapcsolatban. A témáról, ami kulcsfontosságú a magyar gazdaságstratégia szempontjából, Szabó Dánielt, a Portfolio EU-s ügyekkel foglalkozó elemzőjét kérdeztük. Az adás második részében a magyar lakossági állampapírpiacról volt szó, mellyel kapcsolatban Árgyelán Ágnes, lapunk pénzügyi elemzője volt a vendégünk.
Holnap búcsút int a 2024/J sorozatú Prémium Magyar Állampapír: a konstrukció mintegy 53 milliárd forintnyi tőkét és mintegy 8,6 milliárdnyi kamatot fizet ki a befektetőknek.
Hasonló témákkal is foglalkozunk a november 6-i Portfolio Investment Day 2024 konferenciánkon, amelyen a részvétel regisztráció után ingyenes. Jelentkezés és regisztráció itt.
Idén már volt egy jelentős pénzeső az állampapíroknál, de jövőre ez még nagyobbat fog szólni: becslésünk szerint 2025-ben mintegy 3000 milliárdos tőke- és kamatkifizetés terheli majd az államkasszát. Ebből csak 1800 milliárdot a prémium állampapírokra kell kifizetnie az államnak, aminek a java része ráadásul az első negyedévben esedékes. Mostani cikkünkben megnéztük, melyik állampapírból mekkora kamatra számíthatnak a befektetők, és arra is keressük a választ, mi lesz a sorsa annak a fennmaradó 6500 milliárdnyi PMÁP-állománynak, amelynek hirtelen 5% környékére fog visszaesni a kamata.
Jelentős kedvezmények jönnek.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
Három év alatt háromszor csökkentették a bíborosok fizetését.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
