Az elmúlt másfél hónapban több mint 10 ezer Start-számlát nyitottak a Magyar Államkincstár fiókjaiban, így egyharmaddal nőtt a babakötvény számlák száma, a befizetett pénz megduplázódott - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az MTI-nek csütörtökön.
Az Államadósság Kezelő Központ további 9 milliárd forintnyi forrást vont be a mai kötvény-aukciót követő nem kompetitív tenderen 5 és 10 éves papírokból.
Az utóbbi hetek legvisszafogottabb vételi érdeklődése mutatkozott a ma lebonyolított három magyar államkötvény sorozat aukcióján, de még így is a meghirdetett 50 milliárd forintnyi keretösszeg felett tudott kissé eladni értékpapírokat az Államadósság Kezelő Központ. A hozamok tovább tudtak csökkenni a megelőző aukciók átlagos hozamszintjéhez képest.
Továbbra is kedvező kereslettel szembesül az Államadósság Kezelő Központ a diszkontkincstárjegy-aukciókon. A mai napon is a tervezettnél több forrást tudtunk bevonni a 3 hónapos papírok aukcióján, méghozzá minden eddiginél olcsóbban.
Furcsa kettősség figyelhető meg az elmúlt hetekben a magyar piacokon, mert míg a forint fokozatosan gyengült az euróval szemben, addig a forintárfolyammal korábban szorosan együtt mozgó kockázati indikátorok többéves mélypontra ereszkedtek, a forint állampapírokba árazott kockázati prémium pedig szintén nem indokolná a magyar fizetőeszköz gyengülését. A Portfolio.hu gyors piaci körképe szerint az "ellentmondást" jórészt az magyarázza, hogy a Magyar Nemzeti Bank kitartó kamatvágásai mellett rendkívül alacsony szintre csökkent a forint kamattartalma, azaz vonzereje és egyúttal rendkívül olcsóvá vált az annak gyengülésére játszó piaci pozíciót felvenni és fenntartani. Az MNB-nek tehát erre is érdemes figyelnie amellett, hogy közben az is igaz: a befektetők több éve nem látták olyan alacsonynak a magyar piaci kockázatokat, mint most.
Ismét kedvező kereslettel szembesült az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a mai napon tartott hathetes diszkontkincstárjegy-aukción. Ennek köszönhetően a meghirdetett 50 milliárdos keret helyett 70 milliárd forintnyi forrást vont be 2,84 százalékos átlagos hozam mellett.
Bár a január 10-én közzétett amerikai munkaerőpiaci jelentés felemásra sikeredett a Fed pénznyomtatási programjának jövője szempontjából, mégis újra jelentősen gyorsult a tőkekivonás a feltörekvő piacokra szakosodott kötvényalapokból. Az EPFR adatai szerint ugyanis a január 15-ével zárult egy hét során 774 millió dollár távozott ezekről a piacokról a megelőző heti 70 millió dolláros kivonás után.
A két héttel ezelőtti visszafogott érdeklődést követően a mai napon 2012 decembere óta nem látott magasságba ugrott a 12 hónapos diszkontkincstárjegyek iránti kereslet. Az elképesztő keresletet látva az Államadósság Kezelő Központ a meghirdetett 50 milliárdos keretet 75 milliárdra növelte és még emellett is új mélypontot tud felmutatni a 2,84 százalékos átlaghozammal.
Viviane Reding igazságügyi biztos szerdai szavaiból az derült ki, hogy nem rajong a "pénzért uniós állampolgárságot" konstrukcióért. Magyarország szempontjából is érdekes vita zajlott az Európai Parlamentben.
Magyarország több devizában is vizsgálja a külső forrásbevonás lehetőségét, de annak időzítése, így például egy esetleges januári dolláralapú kibocsátás a piaci kondícióktól függnek - többek között ezeket hangsúlyozta Töröcskei István egy bécsi konferencián ma hírügynökségi beszámolók szerint.
Románia 10, illetve első alkalommal 30 éves dolláralapú államkötvény kibocsátását indította el ma, amely tranzakciókat a BNP Paribas, a Citi és a JPMorgan bonyolítja - tudósított a Bloomberg.
A mai 3 hónapos diszkont kincstárjegy-aukción tavaly október óta nem látott kereslettel szembesült az Államadósság Kezelő Központ. Így a meghirdetett 50 milliárdos keret helyett 65 milliárd forintot vont be forrásként. Az átlaghozam újabb rekordot állított 2,87 százalékon.
Bár a legfrissebb kalkulációk szerint 2013-ban csak hajszálnyival csökkent a magyar GDP-arányos államadósság, de az összességében kedvező nemzetközi piaci hangulat oda vezetett, hogy mostanra közel 2 éves mélypontra bukott a magyar állam csődkockázati aggodalmát tükröző piaci mutató.
Rendkívül nagy mértékben, 871 milliárd forinttal estek tavaly novemberről december végére a magyar állam Magyar Nemzeti Banknál tartott betétei. Ez oda vezetett, hogy azok összege a 2008 őszén kirobbant válság, azaz az IMF hitelfelvétele óta a legalacsonyabb szintre esett. Komolyabb aggodalomra azonban nincsen ok, mert a pénztartalékok leapadása jórészt az állam tudatos stratégiájának az eredménye. A cél az volt, hogy a tavaly év végén fennálló államadósságot lejjebb tudja szorítani a kormány. Mivel az alkalmazott technika jórészt csak átmeneti hatású és mivel az Államadósság Kezelő Központ a múlt heti jelzése szerint eleve szeretné is feljebb tornászni a tartalékokat, így az említett pénztartalékok emelkedése várható az előttünk álló időszakban.
A meghirdetett 50 milliárd forintnál jóval több, 70 milliárd forintnyi rövid diszkontkincstárjegyet adott ma el az Államadósság Kezelő Központ, mivel erőteljes vételi érdeklődés mutatkozott a február végén lejáró papírra.
Sem az államadósság devizaarányának kívánatos mértékében, sem a lakossági állampapírok részarányában nincs számszerű elvárása a magyar gazdaságpolitikának - hangsúlyozta a Portfolio.hu-nak adott gyors interjúban Borbély László András. Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese azt követően nyilatkozott, hogy csütörtökön bemutatta az intézmény ez évi finanszírozási tervét. Amint ebből kiderült: az elmúlt évekkel ellentétben nem lesz annyi devizaalapú forrásbevonás, mint amennyi lejár. Borbély egyértelműsítette, hogy a lakossági állampapír állomány 2013-ban látott rendkívül dinamikus felfutását nem kívánják lassítani adminisztratív eszközökkel idén sem, de arra azért számítanak, hogy tavalyhoz képest a bővülési ütem lassulni fog. Érvelése szerint ha az állomány dinamikus felfutása a betétállomány apadásán keresztül fájni fog a bankoknak, akkor azok úgyis lépni fognak majd a saját értékesítési hálózatukban folytatott stratégián keresztül.
Érdekesen alakult a mai nap a 2016/Y néven forgó, euróalapú lakossági inflációkövető kötvény életében, hiszen első döntésével az Államadósság Kezelő Központ 500-ról 570 millió euróra emelte a kibocsátási keretösszeget, majd mivel az rögtön ki is merült, ezért második döntésével ma kora délután le is zárta a papír forgalmazását. Mivel az ÁKK a mai napon ne hozott döntést arról, hogy új PEMÁK-ot bocsátana ki, ezért jelenleg egyetlen ilyen, euróalapú kötvénysorozat sem érhető el.
Olyan gazdaságpolitikai igény jelentkezett, hogy az államadósság devizaarányát próbáljuk jelentõsen csökkenteni, emiatt az Államadósság Kezelõ Központ az idén lejáró összes devizaalapú adósságelemnél (5,4 milliárd euró) kevesebb devizaalapú forrást tervez bevonni – jelentette be az éves finanszírozási folyamatokról rendezett sajtótájékoztatón Borbély László András. Az ÁKK vezérigazgató-helyettese prezentációjában jelezte, hogy az állam 4,6 milliárd eurónyi devizaalapú forrásbevonást tervez, amelybõl 3,3 milliárd eurónyi lehet a piaci alapú nemzetközi devizakötvény kibocsátás. Borbély összefoglalója szerint mérséklõdõ kockázatok jellemzik majd az államadósság idei finanszírozását, hiszen a terv szerint az ÁKK az állam pénzügyi biztonsági tartalékait megtartja, illetve feltölti. A mérséklõdõ finanszírozási kockázatok érzékeltetésére jelezte, hogy a terv szerint idén év végére 41%-ról 38% körülre mérséklõdhet az államadósság devizaaránya, illetve 44%-ról 46% körülre emelkedhet a belföldi szereplõk részaránya.
Fontosabb részletek
A mai államadósság finanszírozási sajtótájékoztató elején Töröcskei István, az ÁKK vezérigazgatója leszögezte, hogy nem kíván a jelenlegi témán, az adósságfinanszírozáson túli témáról beszélni és ehhez tartotta is magát az esemény végéig. Számos újságírói kérdés érkezett azonban az elmúlt napok legforróbb eseményével kapcsolatban: hogy mi lesz a Töröcskei érdekeltségébe tartozó Széchenyi Bank felvásárlásával (illetve az állam az ÁKK-n keresztül vesz-e majd fel forrást arra, hogy az ÁKK-vezér banki érdekeltségének pénzügyi tranzakcióját finanszírozza).
A délelőtti intenzív kereslettel jellemezhető aukción az állam a tervezett 45 milliárd forint helyett összesen 62,5 milliárd forintot szerzett 3, 5 és 10 éves kötvények eladásával. Ma délután pedig mindhárom kötvénysorozat esetén nem-kompetitív tendereket hirdetett meg az Államadósság Kezelő Központ, és ezek körében még 22,8 milliárd forintnyi forrást tudott bevonni.
Kifogyhat a pénzből a Transznyeft, ezért leállít javítási és fejlesztési munkákat az orosz óriás.
Sheinbaum szerint együttműködésre kellene építeni.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
A számok magukért beszélnek.
Együtt sír, együtt nevet a kereskedő és a lakosság.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
