A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője úgy nyilatkozott, hogy a szervezetnek újabb forrásokra volt szüksége a mélyen eladósodott országok megsegítésére. Elmondta továbbá, hogy a globális gazdasági kilátások rendkívül bizonytalanok, és a nő a különbség a fejlődő és fejlett országok között.
Janet Yellen, a megválasztott demokrata elnök jelöltje a pénzügyminiszteri posztra arra kérte a kongresszust, hogy tegyenek további lépéseket a koronavírus okozta recesszió elleni harcban, mert a vártnál hosszabb és mélyebb visszaesés túl veszélyes ahhoz, hogy most vonja meg az állam a támogatást.
A négynapos munkahét időről időre napirendre kerül. A koronavírus megjelenése okozta gazdasági válságban világszerte több cég is bevezette a modellt ideiglenesen, megelőzendő a tömeges elbocsátásokat, illetve költségcsökkentés céljából. Van arra is példa - Magyarországon is - hogy a rövidített munkahét nem a válságkezelés eszköze, jól bevett gyakorlat, amely növeli a munkavállalók elégedettségét, produktivitását, lojalitását. Szakértő segítségével jártunk utána, vajon mi lehet az oka, hogy a modell nem terjedt el széles körben ez idáig, van-e arra kilátás, hogy ez változzon, és bemutatunk néhány jól működő magyarországi modellt is.
A kínai gazdaság 2,3 százalékkal növekedett 2020-ban, miután a koronavírus-járvány belföldi megfékezését követően az ország gazdasága gyorsuló ütemben állt helyre az első negyedévben regisztrált visszaesésből - derült ki a kínai statisztikai hivatal hétfőn közzétett adataiból.
Tavaly év végén a 81 százalékos szint fölé érhetett a magyar államadósság GDP-arányos értéke, ami meghaladja még a 2008-2009-es pénzügyi válságot követően látott adósságszintet. A koronavírus-járvány az adósság elleni harcot is elintézte, és nem csak egyetlen évre.
Félévi növekedés után először csökkent a brit gazdaság teljesítménye novemberben, a koronavírus-járvány megfékezését célzó akkori korlátozások bevezetése nyomán.
Rekord mértékű friss pénz áramlott a tőzsdén kereskedett alapokba tavaly, ezzel a szektor kezelt vagyona átlépte a 8 ezermilliárd dollárt – írja a Financial Times.
Magyarország nem kíván részt venni devizaháborúban, továbbra is óvatos alapállás jellemezheti a kamatpolitikánkat, szükséges a jelenlegi 0,75%-os egyhetes betéti kamat fenntartása a 0,6%-os alapkamat mellett is – mondta a Portfolionak adott interjúban Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. Ugyanakkor a jegybank mérlege tovább bővül majd a következő időszakban is, ezzel fogják támogatni a gazdaság helyreállását és az átállást segíteni a zöld és digitális gazdaságra. Virág Barnabás szerint a kormány részéről a beruházások felpörgetésére, további munkahelyvédelmi lépésekre és a bajba jutott adósok megmentésére van elsősorban szükség, 2021-ben a legfontosabb cél a növekedés helyreállítása, majd ezt követően térhet vissza a gazdaság a korábbi egyensúly őrző és csökkenő adósságpályájára.
Decemberben 3,9 százalékos gazdasági növekedést jósolt 2021-re az eurózónában az Európai Központi Bank, azóta viszont sorra jelentettek be újabb és újabb lezárásokat a tagállamok. Ennek ellenére Christine Lagadre szerint egyelőre tartható az előrejelzés, a nagy kérdés, mi lesz majd március után.
Akár két-három évbe is telhet a kilábalás Matolcsy György jegybankelnök szerint, ezért a szükséges lépéseket most kell megtenni a munkaerőpiacon, a beruházások terén. Ha nem lesz teljes költségvetési egyensúly, akkor az MNB elnöke szerint az évtized közepén megjelenhet egy újabb egyensúlyi válság.
A hírfogyasztók úgy érezhették, hogy egy éve gazdasági előrejelzés helyett jóslást kaptak a hivataloktól, és ahány elemző megszólalt, annyi számot mondtak a jövőről. Talán még rosszabb, hogy a hivatalos adatokra sokan legyintenek, mondván: a közlemények világa messze van attól a valóságtól, amivel ők a mindennapokban találkoznak. Valóban rég övezte ennyi bizalmatlanság az inflációs adatokat, meg az átlagbérekről, a munkanélküliségről közzétett híreket, és nehéz hova tenni azt, hogy a nemzetközi tőzsdei mutatók felpattantak, miközben az emberek többsége a helyzet tartós romlását élte meg.
Tavaly a magyar állami beruházásösztönzési rendszer 1433 beruházást kezelt, amelyre soha korábban nem volt még példa, ezek 1676 milliárd forintnyi beruházást hoztak Magyarországra és mindez a világjárvány alatt történt - mondta a külgazdasági és külügyminiszter vasárnap a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
A közterhek csökkentése a válság ellenére is folytatódik, Magyarország így a következő években is a legnagyobb adócsökkentők egyikre lehet - fogalmazott a növekedés.hu oldalon szombaton megjelent interjúban a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.
A globális kereskedelem fordulóponthoz ért és újra növekszik, ami kedvező kilátásokkal kecsegtet a 2021-es év globális gazdasági növekedése szempontjából – vélik a Fitch Solutions elemzői. A kihívások sorának viszont idén sem lesz vége, az első negyedév ugyanis korlátozásokkal terhelt. A kockázatok közé tartozik továbbá, hogy a kilábalás nem lesz egyenletes, a fejlődő országok gyorsabban magukra találhatnak, mint a fejlettek.
Visszatért a magyarok bizalma az ingatlanalapok iránt, miután 2019-ben a MÁP+ megjelenése, majd a szigorúbb visszaváltási szabályok és a koronavírus-pánik okozott nagyobb tőkekivonásokat. Megérte ingatlanalapban tartania a pénzét annak, aki kiszámíthatóbb befektetést keresett tavaly, sok forintos sorozattal még a szuperállampapírénál is magasabb hozamot lehetett elérni. A szektor egésze is kiemelkedőt ment, egy olyan alapkategória sem volt, amely több hozamot ért volna el tavaly, mint az ingatlanok.
Látványos visszatérést mutattak az abszolút hozamú alapok a tavaly márciusi mélypont után: a vizsgált 146 lakossági alap sorozatból 107-nek pozitív hozamot sikerült elérnie, a legjobb teljesítményt felmutató sorozatok közé pedig 10% alatti hozammal be sem lehetett férni. Tavaly a legjobb éves hozamot az MKB, az OTP és a Budapest Alapkezelő alapjai érték el, a legnagyobb abszolút hozamú alap továbbra is az OTP Supra, amely a második legrosszabbul teljesítő lakossági sorozat lett 2020-ban.
A válság ellenére két nagy hitelminősítő is pozitívra javította a magyar adósbesorolás kilátását 2020-ban, vagyis összességében nem volt rossz éve Magyarországnak ebből a szempontból. Kérdés, hogy a cégek hogyan értékelik majd a válságból való kilábalási pályák különbözőségeit és kockázatait, ezek miatt lehet, hogy majd csak 2021-ben árazzák be a hosszabb távú hatásokat. Az előzetes naptárakból az kiderült, hogy idén is mindhárom cég kétszer-kétszer vizsgálja majd felül a magyar besorolást, először február közepén rögtön ketten is dönthetnek.
A horvát kormány hétfői ülésén természeti katasztrófa sújtotta területté nyilvánította Sziszek-Monoszló (Sisak-Moslovacka) megyét, valamint Zágráb és Károlyváros (Karlovac) megye egyes részeit a múlt héten történt két erősebb földrengés miatt - közölte Andrej Plenkovic kormányfő.
A 2010 és a 2020 közötti évtized az elmúlt száz év legsikeresebb évtizede volt Magyarországnak, a következő tíz év pedig még jobb lehet - mondta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
A vezető kormánypárt után az ellenzék fő ereje is megnevezte jelöltjét.
Megvan Trump pénzügyminiszter-jelöltje, aki kicsit nyugtatja a kedélyeket.
Az európai főváros lakóházaira zuhant a Boeing 737-400-as.
Nagyon felpörgött az orosz háborús gépezet.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
