A 2008-2009-es világgazdasági válságot követő kilábalás időszakához mérhető az a bizonytalanság, ami a 2021-es növekedést illeti. Néhány elemző bízik abban, hogy a tavalyi mély recesszió után akár 6%-kal is nőhet a magyar gazdaság, míg a többség mindössze 3-4%-os GDP-bővülést vár. Jó hír, hogy az alapforgatókönyvében minden szakértő érdemi bővülésre számít. A rossz hír viszont az, hogy nem lehet kizárni a magyar gazdaság stagnáláshoz közeli teljesítményét sem, amennyiben elhúzódik a pandémia.
Az előzetesen közölt 73,8 százalékkal szemben 74,3 százalék volt az államháztartás bruttó, konszolidált adóssága a GDP arányában – derül ki a csütörtökön megjelent részletes pénzügyi számlákból. Ezzel az év végére jó úton járunk a 80 százalék körüli adósságráta felé, ami 2014 óta a legmagasabb lenne.
A koronavírus-járvány nem egyformán érinti a különböző iparágakat, néhány – főként a változás, illetve a válság menedzselésére vonatkozó – tanulság azonban általános érvényű.
Vannak vállalkozások, amelyek egyértelmű nyertesei a koronavírus helyzetnek, azonban több szektorban a túlélésért küzdenek. A talpon maradásban hatalmas szerepe van, mennyire jó a cégek reakcióképessége, mennyire tudták felmérni, hol lesz a baj. Szepesi Balázs közgazdász, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Közgazdasági Iskolájának vezetője szerint nagyban segíti a gazdaság járvány utáni helyreállását, hogy a vállalkozások és a gazdaságpolitika érdekei egybeesnek.
Ma ült össze idén utoljára a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, hogy tárgyaljon a 2021-es minimálbérről. A tárgyaláson nem született megállapodás.
Meghatározó lesz, hogy mikorra sikerül elérni a lakosság fertőzéssel szembeni védettségét és ezzel legyőzni a járvány okozta félelmet. Amennyiben az a jövő év első felében megvalósul, akkor az elmúlt száz év leggyorsabb gazdasági helyreállására számítunk Magyarországon – mondta a Magyar Nemzetnek Matolcsy György. A Magyar Nemzeti Bank elnöke hangsúlyozta: a felzárkózás ütemének fenntartásához további lépések lesznek szükségesek.
Jóváhagyta az Európai Bizottság a koronavírus-járvány miatt gazdasági nehézségekkel küszködő lengyel légitársaság, a LOT állami támogatását, amely a 400 millió eurónak megfelelő mintegy 1,8 milliárd zlotys támogatott kölcsönből, valamint a 250 millió eurós (mintegy 1,1 milliárd zloty) tőkeinjekcióból áll - közölte kedden a lengyel sajtó.
Az MNB Termelékenységi jelentés cikksorozat aktuális részében a munkatermelékenységgel foglalkozunk. Termelékenységi szempontból a 2013 és 2019 közötti növekedési, felzárkózási ciklus két időszakra osztható. A 2013-2016-os szakaszban elsősorban a munkaerő mennyiségi növekedése támogatta a gazdasági növekedést, majd 2017-től a teljes foglalkoztatás megközelítésével egyre inkább a termelékenység vált a növekedés motorjává. Ezt jól mutatja az is, hogy 2017 és 2019 között a növekedés közel kétharmadát munkatermelékenység-bővülés okozta. Ez a munkatermelékenység-javulás az EU-átlag háromszorosa volt, amely folyamatban kiemelt szerepe volt a kkv-szektor termelékenységnövekedésének, valamint a gazdaságösztönző jegybanki és kormányzati intézkedéseknek. Az elmúlt három év tapasztalatai pozitívak, azonban még jelentős hatékonyságjavulásból felszabadítható növekedési tartaléka van a hazai kkv-szektornak. Ebben a cikkben alapvetően a termelékenységnövekedés szerkezete kerül bemutatásra.
A kormány és Orbán Viktor facebook oldalán megjeent egy rövid beszámoló arról, hogy várakozásai szerint 2021 vége előtt nem fog rendeződni a helyzet, még az oltások beadatásával sem. Közben a miniszterelnök kinevezte az országos kórházfőigazgatót és helyetteseit.
Minden ágazat pesszimizmusa érezhetően csökkent Magyarországon novemberről decemberre az EU-val történt költségvetési megállapodás mellett, így az üzleti bizalmi index 6,7 ponttal mínusz 13,1 pontra ugrott – derül ki a GKI Gazdaságkutató által, az EU támogatásával készített felmérésből. Ezzel párhuzamosan viszont a fogyasztói bizalmi index a novemberi minimális emelkedés után decemberben nagyot zuhant és 5,5 ponttal mínusz 38,5 pontra ért, amilyen mélységben utoljára májusban járt a mutató.
Orbán Viktor miniszterelnök a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) vezetőségével tárgyalt szombat délelőtt a Karmelita kolostorban a gazdasági akcióterv új elemeinek előkészítését célzó konzultációsorozat keretében - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Hatalmas érdeklődés mellett zajlott a Portfolio idei utolsó online klubrendezvénye, melynek partnere a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség volt. A december 15-i virtuális konferencián olyan nagy nevekkel találkozhattak az érdeklődők, mint a Master Good, az NNG, az Erste Bank, a HELL Energy, a KPMG és a Masterplast. A résztvevő cégtulajdonosok, vállalatvezetők, közgazdászok a külföldi terjeszkedésben rejlő lehetőségeket, annak buktatóit mutatták be, gyakorlati tanácsokkal ellátva a nézőket, akik többségében a hazai kkv-szektor képviselői voltak.
Elterjedt nézet, hogy a gazdagok a jó szerencséjükből keveset adnak vissza másoknak. De vajon ez tényleg így van? A rendelkezésre álló amerikai statisztikákból arra lehet következtetni, hogy ez egy nagy tévedés. Az elemzések ugyanis azt mutatják, hogy akinek több pénze van, az általában gyakrabban és többet is adakozik. Jó kérdés persze, hogy ez vajon Magyarországon is így van-e, hazánkban ugyanis átlag alatti a jótékonykodás mértéke. Itthon ez még közel sem annyira a kultúra része, mint nyugaton.
Japán 80 tonna aranyat adott el egy másik kormányzati szervnek, hogy ezzel finanszírozza a koronavírus miatt hozott hatalmas költségvetési kiadásait - írja a Reuters kormányzati forrásokra hivatkozva.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó konzultációs Fórumának (VKF) ülésén a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke azt mondta, hogy átmeneti támogatást kellene adjon a Dunaferrnek a Gazdaságvédelmi Alapból a kormány a bérek időben történő kifizetéséhez. A Népszava szerint az ügyet miniszteri szinten vizsgálnák.
Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén elfogadta a REACT-EU elnevezésű intézkedéscsomagot, amely 47,5 milliárd euróval (mintegy 17 ezer milliárd forint) segíti az Európai Unió régióit a járványügyi válság közvetlen hatásainak ellensúlyozásában - közölte az uniós parlament szerdán.
Az koronavírus járvány miatt a Világgazdasági Fórum (WEF) idén, két évtizedes hagyományt megszakítva, nem adja közre hagyományos versenyképességi indexét. Ehelyett egy speciális jelentést állítottak össze, amivel azt vizsgálják, hogy az országok mennyire vannak felkészülve a járvány utáni gazdasági világra. A jelentés jóval szűkebb mintával dolgozik mint a korábbiak, mindösszesen 37 országra (köztük Magyarországra) vonatkozóan készült el az elemzés. A jelentés szerint Magyarország felkészültsége a következő évtizedre éppen csak elégséges. Egyedül digitális infrastrukturális felkészültségünk jobb jelentősen, mint a másik három visegrádi országé. Válságok idején a progresszív adórendszerek nagyobb hatékonysággal, az alacsonyabb jövedelműek és az egyre jobban eladósodó állam számára kedvezőbbek lehetnek. Magyarország egykulcsos rendszere ebből szempontból komoly hátrányt jelenthet. A legfontosabb versenyképességi szempont, hogy a gazdasági szereplői számára biztosítva legyen a hosszú távú jövőkép, enélkül ugyanis jelentősen csökken a kockázatvállalási hajlandóságuk.
Az Markit közzétette a francia beszerzési-menedzserindexet (BMI), és mind a feldolgozóipar, mind a szolgáltatószektor az elemzői várakozások felett teljesített.
Stabilan növekedett a kínai ipar novemberben, miközben a kiskereskedelmi forgalom javulásának üteme is gyorsult, jóllehet a várakozásokhoz képest kisebb mértékben, ami továbbra is a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállás egyenetlenségeit sugallja.
