Több mint két héttel a március 31-ei török helyhatósági választás után, szerdán átvette megbízólevelét Isztambul ellenzéki főpolgármestere, a kemalista Köztársasági Néppártot (CHP) képviselő Ekrem Imamoglu.
Az előzetes felméréseknek megfelelően a Szociáldemokrata Párt nyerte a finn választásokat, néhány ezer szavazattal. A kampányban a nyugdíjak, a szociális juttatások emelését, az egészségügy rendbetételét ígérték, amihez jelentős adóemelésekre lenne szükség. Az előzetes eredmények szerint a bevándorlásellenes Finnek Pártja érte el a második legjobb eredményt, velük azonban senki nem akar koalícióra lépni.
Néhány ezernyi szavazatkülönbség döntött a finnországi választásokon, az élen az ellenzéki, baloldali finn Szociáldemokrata Párt (SPD) végzett, míg szorosan a nyomában, a második helyre a nacionalista Finnek (korábbi nevükön Igazi Finnek) jutottak a szavazatok száz százalékának összeszámlálása után - közölte hétfőn a finn igazságügyi minisztérium.
A török legfőbb választási tanács elutasította Recep Tayyip Erdogan államfő vezette kormánypárt kérését, hogy számolják újra a helyhatósági választáson leadott összes szavazatot Isztambul kerületeinek zömében - közölte a tanács ülése után keddre virradóra a testület egyik kormánypárti tagja.
Rendkívül szoros a verseny az isztambuli főpolgármesteri címért, mindössze 0,06 százalék a különbség a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP), valamint a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) jelöltje között a vasárnapi helyhatósági választáson az Anadolu török állami hírügynökség által közölt országos adatok alapján a voksok 91 százalékos feldolgozottsága után. A kormánypárt jelöltje, Binali Yildirim jelenleg a szavazatok 48,71, míg a CHP-s Ekrem Imamoglu a 48,65 százalékát tudhatja magáénak.
Helyhatósági választások kezdődtek vasárnap Törökországban, az első szavazóhelyiségek helyi idő szerint hét órakor nyitották meg kapuikat az ország keleti részén, egy órával később pedig nyugaton.
Recep Tayyip Erdogan török államfő a vasárnapi helyhatósági választások előtt ismét csúcsra járatja külföldellenes retorikáját, így próbálva kompenzálni pártszövetségének csökkenő népszerűségét. A török gazdaság recesszióba süllyedt, a munkanélküliség gyorsan nő, az inflációt továbbra sem sikerül megzabolázni, emiatt pedig az emberek egyre elégedetlenebbek a hatalmon lévő politikai vezetéssel. Erdogan tavaly is hasonló kommunikációs eszközökhöz nyúlt a líraválság közepette, kevés sikerrel, most azonban, ha nem jól keveri a kártyákat, újabb válsághelyzetbe manőverezheti az országot. Az Egyesült Államok gyakorlatilag ultimátumot adott Törökországnak egy orosz fegyverbeszerzési ügyben: ha Erdoganék átlépik ezt a vörös vonalat, akkor felkészülhetnek az amerikai szankciókra, ami nagyon komoly következményekkel járhat mind politikailag, mind gazdaságilag.
A családtámogatások kiszélesítése, adócsökkentés, extra nyugdíjprémium - ismerősek lehetnek ezek az intézkedések, melyeket nemrég a lengyel kormány bejelentett. Ősszel parlamenti választásokat tartanak Lengyelországban, ahogy forrósodott a talaj a kormánypárt lába alatt, lépni kellett. A bejelentett intézkedésekkel talán előnybe kerülhetnek a választóknál, a költségvetés viszont veszélyes helyzetbe kerülhet a költekezés után.
Donald Trump elnök már javában építi a 2020-as elnökválasztási kampánya infrastruktúráját - értesült a The Washington Post című lap
Ma reggel Juha Sipilä finn miniszterelnök benyújtotta lemondását, amelyet a köztársasági elnök elfogadott. Mivel áprilisban parlamenti választásokat tartanak, a lépés nem rengeti meg a finn belpolitikát, vélhetően inkább már a kampányról szól.
Minden korábbinál több, összesen 134 külképviseleten szavazhatnak azok a magyarországi lakcímmel rendelkező magyar választópolgárok, akik az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán nem tartózkodnak Magyarországon. A külképviseletek száma a 2018-as országgyűlési választáshoz képest 16-tal nőtt.
Felix Tshisekedi ellenzéki vezetőt nyilvánította a Kongói Demokratikus Köztársaságban decemberben tartott elnökválasztás győztesének szerda éjszaka a központi választási bizottság (Céni).
Az előzetesen legvalószínűbbnek látszó forgatókönyv jött be az amerikai félidős választáson: az eddigi adatok szerint a demokraták viszonylag simán elhódították a képviselőházat, a szenátusban azonban nem tudtak többséget szerezni.
Kedden a kora délutáni órákig nem történt említésre méltó incidens az Egyesült Államokban zajló félidős kongresszusi választásokon. Az első részeredmények magyar idő szerint hajnali 2 körül várhatók.
A négyéves amerikai elnöki ciklus félidejében sorra kerülő, Donald Trump eddigi hivatali tevékenységét értékelő és a második két évet befolyásoló kongresszusi választásokat tartanak ma az Egyesült Államokban. Teljesen megújítják a 435 tagú szövetségi képviselőházat és újraválasztják a szenátus bő harmadát, a 100 szenátor közül 35-öt. Ezen kívül 36 államban kormányzóválasztást is tartanak.
Semmilyen politikai pozíciót nem szeretne vállalni jelenlegi kancellári megbízatásának lejárta után Angela Merkel - jelentette be a német politikus hétfői sajtótájékoztatóján. Merkel szerint a német kormány elveszítette hitelességét, ezért új lapot kell kezdenie, illetve jövőre ki kell értékelni a koalíció eredményeit.
Bejelentette kedden lemondását ígéretéhez híven Nikol Pasinján örmény kormányfő, hogy felgyorsítsa az általa szorgalmazott előrehozott választásokhoz vezető folyamatot.
A Keresztényszociális Unió (CSU) kapta a legtöbb szavazatot, de elveszítette többségét a bajor tartományi törvényhozási (Landtag-) választáson a hétfő hajnalban közzétett hivatalos előzetes végeredmény szerint. A vasárnapi választáson a CSU csaknem hetven éve a leggyengébb eredményt érte el, de továbbra is messze a legnagyobb politikai erő Bajorországban, és nem lehet nélküle kormányt alakítani.
Hatalmon maradhat Luxemburgban a liberálisok, szociáldemokraták és zöldek alkotta eddigi kormánykoalíció, miután a három párt éppen csak, de megőrizte többségét a vasárnap megtartott parlamenti választásokon.
Bejelentette szombat éjjel választási győzelmét Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, a szavazatok 85 százalékának összeszámlálása alapján közölte: a voksok 56 százalékát kapta, így ő töltheti be Bosznia-Hercegovina háromtagú kollektív államelnökségének szerb tagságát. Dodikkal gyakorlatilag egy időben Sefik Dzaferovic, elnökség bosnyák jelöltje is közölte: a szavazatok 40 százalékával ő nyert.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
