Az olasz jegybank vezetője figyelmeztetett a protekcionizmus veszélyeire, különösen Donald Trump megválasztása után, amely felerősítette a kereskedelmi háborúktól való félelmeket. A nemzetközi közösséget együttműködésre szólította fel a globális kihívások kezelése érdekében.
A világ válaszúthoz érkezett: az egyik út a még nagyobb mértékű globális széttöredezettséghez és a válságok elmélyüléséhez vezet, a másik pedig esélyt kínál az egyes országok egyéni, illetve közös jólétének elérésére a közös problémák közös megoldásain keresztül. Bár egyértelmű, melyik utat kellene választani, ennek a döntésnek az eredménye attól függ, hogy képesek leszünk-e a meglévő nemzetközi intézmények átalakítására. A kétrészes cikk első része főként az IMF-et, kisebb részben a Világbankot övező problémák azonosításáról szólt, míg ebben a második részben a szerzők a nemzetközi rendszer és intézményei átalakításának általuk kívánatosnak tartott módját (az ötödik világrendre való átállást) mutatják be.
A világ válaszúthoz érkezett: az egyik út a még nagyobb mértékű globális széttöredezettséghez és a válságok elmélyüléséhez vezet, a másik pedig esélyt kínál az egyes országok egyéni, illetve közös jólétének elérésére a közös problémák közös megoldásain keresztül. Bár egyértelmű, melyik utat kellene választani, ennek a döntésnek az eredménye attól függ, hogy képesek leszünk-e a meglévő nemzetközi intézmények átalakítására. A kétrészes cikk első része főként az IMF-et, kisebb részben a Világbankot övező problémák azonosításáról szól.
A feltörekvő piaci devizák gyengültek hétfőn, miközben a dollár erősödött. A befektetők Donald Trump esetleges visszatérésére spekulálnak, ami hatással lehet a globális pénzpiacokra.
Az IMF vezetője szerint a magas adósság és az alacsony növekedés továbbra is a világgazdaság fő kihívásai. Kristalina Georgieva figyelmeztetett a nemzetközi kereskedelem korlátozásának veszélyeire, és aggodalmát fejezte ki a geopolitikai feszültségek miatt. Az IMF és a Világbank közelgő éves ülésén a globális gazdasági kilátások, a szegénység felszámolása és a zöld átállás lesznek a fő témák - írja a CNBC.
Nagyobb támogatást kért csütörtökön Denisz Smihal ukrán miniszterelnök az országa területének negyedét ellepő aknák és fel nem robbant bombák biztonságos eltávolítása céljából egy svájci konferencián.
A globális államadósság várhatóan idén először lépi át a 100 ezermilliárd dolláros határt, és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a növekedés üteme akár gyorsabb is lehet az előrejelzettnél. Az IMF legfrissebb Fiscal Monitor jelentése rámutat, hogy a politikai hangulat a magasabb kiadásoknak kedvez, miközben a lassú gazdasági növekedés felerősíti a hitelfelvételi igényeket és költségeket.
Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma új megoldásokat sürget a fejlődő országok likviditási problémáinak kezelésére, miközben kritikával illeti Kína gazdaságpolitikáját. A tárca vezető gazdasági diplomatája szerint innovatív megközelítésre van szükség a nemzetközi pénzügyi intézmények részéről az adósságválságok megelőzése érdekében.
A Világbank új üzleti és befektetési klímát vizsgáló felmérést indított el, amely 50 gazdaságot vizsgál. A megújított jelentés célja, hogy elkerülje azokat a problémákat, amelyek miatt 2021-ben meg kellett szüntetni a korábbi, botrányoktól sújtott "Doing Business" rangsort.
Az elmúlt évtizedben megtorpant a fejlődő országok felzárkózása a gazdagabb nemzetekhez képest. Az Economist magazin elemzése szerint a szegényebb országok jóléti mutatói lassabban javulnak, mint ahogy a fejlett gazdaságok gyarapodnak. Ez a trend ellentétes az 1990-es évek közepétől kezdődő húszéves időszakkal, amikor a globális szegénység csökkenő tendenciát mutatott - közölte az Infostart.
A szegénységben élő ukránok száma 2020 óta 1,8 millióval nőtt, a lakosság mintegy 29%-a sorolható ebbe a kategóriába a Világbank friss jelentése szerint.
Egy új dokumentumban a Világbank azt javasolja, hogy a gazdag országok a CO2-gazdag termékek, például a vörös húsok és a tejtermékek támogatására fordított milliárdokat a jövőben olyan éghajlatbarát termékekre költsék el, mint a baromfitenyésztők, a gyümölcs- és a zöldségtermesztők segítése. Az ajánlás egyike a bank számos javaslatának, amelyekkel a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatból származó, az éghajlatot károsító szennyezés csökkentésére törekszik, mivel ezek a szektorok felelősek az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának közel egyharmadáért.
Mintegy 1,5 milliárd dolláros segélyt ítélt meg a Világbank Ukrajnának. A támogatást Japán és Nagy-Britannia finanszírozzák és kulcsfontosságú a költségvetési és szociális kiadások támogatásában.
A Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA), a Világbank legszegényebb országok számára létrehozott alapja jelentős feltöltésre törekszik a növekvő adósság és az éghajlati kihívások kezelése érdekében. Bár a pontos cél egyelőre nincs meghatározva, az IDA előző, 2021-es forrásbevonási fordulója során 23,5 milliárd dollárt gyűjtött össze az adományozó országoktól, amelyhez a tőkepiacokról mintegy 93 milliárd dollárt mozgósított. A feltöltést az államadósság-válságok megugrása és az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos költségek eszkalálódása miatt tartják szükségesnek.
Ha az Ukrajna elleni háború most véget érne, akkor is legalább tíz évre volna szükség a károk helyreállítására megfelelő pénzügyi háttérrel - jelentette ki Olekszandr Kubrakov ukrán miniszterelnök-helyettes és infrastrukturális miniszter a dpa hírügynökségnek adott és pénteken megjelent interjújában.
Közel két évvel azután, hogy Oroszország teljes körűen megszállta Ukrajnát, az ukrán kormány, a Világbank, az Európai Bizottság és az ENSZ által ma közzétett frissített közös gyors kár- és szükségletfelmérés (RDNA3) megdöbbentő számadatokat tár fel. Az ukrajnai újjáépítés és helyreállítás becsült összköltsége a következő évtizedben a 2023. december 31-ig keletkezett károk után 486 milliárd dollárra emelkedett az egy évvel ezelőtt becsült 411 milliárd dollárról.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Visszakapják az önkormányzatok a területeket.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
