Orbán Viktor miniszterelnök a kamara keddi eseményén kijelentette, hogy a jegybank által korábban összeállított versenyképességi kötet a jövőbeni gazdaságpolitika vezérfonala. Ezért most bemutatjuk a könyv legfontosabb üzeneteit.
A sikeres magyar válságkezelést eredményező fiskális és monetáris fordulat után versenyképességi fordulatra is szükség van Magyarországon, valamint arra, hogy a gazdaság növekedése meghaladja az unióét - mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerdán a magyar gazdaság helyzetéről a Párizsi Magyar Intézetben tartott előadásában.
Hazánk versenyképességét is érinti az a világszerte megfigyelhető tendencia, hogy egyre kevesebb fiatal választja a műszaki és természettudományos életpályákat - állítja Ábrahám László, az NI Hungary Kft. ügyvezetője. A cégvezető szerint ezért már az óvodákban el kell kezdeni a robotprogramozást. Az időben "megfertőzött" gyerekek később szívesebben dolgoznak ezen a területen, enyhítve ezzel a cégek mérnök és informatikai szakemberek iránti éhségét. A 15 éve Debrecenben letelepült amerikai tulajdonú cég vezetőjével hazánk versenyképességi helyzetéről, annak lehetséges javításáról és a hosszú távú bérmegállapodásról is beszélgettünk.
Első ránézésre, egy külső szemlélő számára talán minden rendben van, belülről azonban szép lassan rohad, amolyan Patyomkin-gazdaság - olvasható a Bloomberg Magyarországról szóló cikkében. A lapnak nyilatkozó szakértők szerint hiába a költségvetési fegyelem és a felminősítések, a kiszámíthatatlan, piacellenes intézkedések miatt egyszerűen nincs meg a külföldi befektetők bizalma az ország iránt, emiatt pedig folyamatosan csökken Magyarország növekedési potenciálja. A legfontosabb feladat az urambátyám-rendszer felszámolása, a piaci bizalom helyreállítása lenne, erre azonban egyelőre nem sok szándék mutatkozik.
A novemberben megkötött országos bérpaktum értelmében 2017-ben és 2018-ban összesen legalább 7 százalékponttal csökken a munkáltatói járulék kulcsa Magyarországon, azonban a bérköltségre rakodó állami elvonások aránya, közgazdasági nevén az adóék, így is az élbolyban marad Európában. Sőt, a szegények egyedülállóan erőteljes adóztatása miatt az alacsony jövedelműek terhelése a harmadik legmagasabb maradhat Európában.
Dinamikus növekedésre van szükség az utolsó negyedévben ahhoz, hogy teljesüljenek az idei növekedési terveink - kezdte előadását Varga Mihály a Deloitte Magyarország "Gazdasági Növekedés és Versenyképesség" című konferenciáján. A tárcavezető beszélt arról is, hogy idén az eredeti terveknél kisebb lehet a GDP-növekedés, hogy mit okoz a bérmegállapodás és mit terveznek a feketegazdaság elleni harc keretében.
Üdvözlendő a kormány béremelési törekvése, azonban a mértékkel óvatosan kell bánni - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Keszte Róbert, a Continental Automotive Hungary ügyvezető igazgatója. Szerinte a vállalatok hatékonyságjavulásának kétszámjegyű emelkedése nem reális, ám ha mégis kierőltetik magukból a magasabb béremelést a cégek, annak meglesznek a munkaerőpiaci következményei. Valós kockázat ugyanis, hogy a kevésbé képzett munkavállalók "kiárazódnak" a piacról - vetítette előre. Arról is beszélt az autóipari szakember, hogy a külföldi cégek beruházási döntéseinél a legfontosabb szempont az lett, hogy rendelkezésre áll-e a megfelelő munkaerő hosszú távon. Ehhez a versenyképesség alapfeltételeit kellene javítani konkrét lépésekkel, erről azonban meglátása szerint nem sok szó esik.
Nem kell még temetni az idei magyar gazdasági növekedést, visszatér a 3 százalékos növekedési ütem, főleg, ha a múlt heti bérmegállapodás elemeinek hatását figyelembe vesszük. A magyar gazdaság versenyképességét azonban kell és lehet is javítani a hosszú távú növekedés érdekében - derült ki a Portfolio Palotai Dániel és Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatóival készített interjújából, melyet annak kapcsán készítettünk, hogy az általuk jegyzett Versenyképesség és növekedés című kötetben megfogalmazott javaslatokból egyre többet karol fel a kormány. Palotai Dániel szerint a harmadik Széll Kálmán Tervre mindenképpen szükség van, a járulékcsökkentés jó irány, de tovább kell lépni az egyszámjegyű szja irányába. Virág Barnabás úgy véli, hogy a társasági adókulcs csökkentése kedvezőbb helyzetbe hozza Magyarországot a világban jelenleg zajló adóversenyben. Szerinte a hitelezést segítené a garanciarendszer fejlesztése, amivel kapcsolatban a jegybank szintén megtette konkrét javaslatait.
Elsősorban a nagyvállalatok járnak jól a miniszterelnök által meglepetésszerűen bejelentett társasági adókulcs egységesítéssel és csökkentéssel, közülük is a külföldi hátterű cégek - vélekedtek a Portfolio megkeresésére adótanácsadók. Azt is hangoztatták a szakértők, hogy Magyarország a 9 százalékos társasági adókulccsal különleges helyzetbe kerül, fel is hívhatja magára a figyelmet a multinacionális cégek térképén. Ez pedig akár a külföldi befektetések vonzásában is előnyös lehet. Egyes adótanácsadók egyenesen úgy vélekedtek, hogy a régió Luxemburgja lehet hazánk. Pont emiatt pedig nem árt az óvatosság. A másik lényeges következmény, hogy a társasági adókedvezmény eddigi haszonélvezőinek kisebb támogatásra kell készülniük.
Érdemes csökkenteni a járulékokat, átalakítani a közmunkaprogramot, tovább kell mérsékelni az adóelkerülést, egyszerűsíteni kell a társasági adó fizetését, felül kell vizsgálni a jelenleg érvényben lévő adókedvezményeket, bürokráciacsökkentést kell végrehajtani - csupán néhány példa azok közül a gazdaságpolitikai intézkedések közül, amelyeket még korábban fogalmazott meg a Magyar Nemzeti Bank. Ismerősnek tűnnek ezek a javaslatok? Nem véletlenül, megmutatjuk, miért.
"Megkérdőjelezhetetlen a magyar modell sikere" címmel jelentett meg írást a Magyar Idők hétfői számában Matolcsy György jegybankelnök, amelyben a péntek este érkezett Moody's felminősítésre utalva emeli ki, hogy immár mindhármuk a befektetésre ajánlott kategóriába sorolja a magyar államadósságot. Matolcsy azt hangsúlyozza, hogy az elmúlt években lezajlott költségvetési, monetáris és gazdasági növekedési fordulat után a versenyképesség terén is erre van szükség és ebben követendő példaként Lengyelországot hozta fel.
A gyed felső határának növelése, a kétgyermekeseknek járó családi adókedvezmény további emelése, többletforrás az egészségügy számára a magánforrások beengedésével, egészségügyi prevenció erősítése, a népegészségügyi termékadó emelése, a sporteszközök áfatartalmának felülvizsgálata, a gyermekvállalás nyugdíjrendszerben való elismerése - csak néhány javaslat a Magyar Nemzeti Bank szakértői részéről, melyekkel szerintük javítható Magyarország versenyképessége. Azt tudjuk, hogy a kormány készül a versenyképességi fordulat megalapozására, ezért megnéztük, milyen reformjavaslatok vannak már az asztalon, miből tud válogatni.
Nagyon úgy tűnik, hogy a kormányt is aggasztja Magyarország versenyképességének romlása. A csütörtöki közlönyben ugyanis megjelent az a kormányhatározat, ami életre hívja az elmúlt hetekben belengetett versenyképességi tanácsot.
Többek között a kormányzat, az üzleti szféra és az oktatás hatékonyabb együttműködésére lenne szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság növekedését fel lehessen pörgetni az új digitális világban - hangzott el a McKinsey keddi sajtóbeszélgetésén. A cég szakértői szerint továbbra sem az a baj, hogy a magyarok kevesen vagy keveset dolgoznának, sokkal inkább az, hogy amit teszünk, abban nem vagyunk elég hatékonyak.
A napokban megjelent WEF globális versenyképességi jelentés szerint a 8 régiós ország közül 4 területen Magyarországnak a legalacsonyabb a versenyképességi pontszáma, az egyik ezek közül a technológiai háttér témaköre és az indoklás szerint részben azért, mert a kormányzat nem ösztönzi megfelelően a tudományos kutatást, valamint a fejlett technológiák beszerzését. Az innováció területére is az egyik legalacsonyabb pontszámot kapta a régióban Magyarország. Ezekről és a WEF-felmérés szerint gyenge kutatóintézeti-vállalati együttműködés témaköréről, az okokról és a kiutakról is megkérdeztük az illetékes Nemzeti Kutatási, Fejlesztés és Innovációs Hivatalt is, amely az alábbi válaszokat küldte a Portfolio részére. A WEF felmérésének részletei:
A magántulajdon védelmének erodálódása, a bírói függetlenség korlátozása, a kormányközeli szereplők helyzetbe hozása, átláthatatlanság, túlszabályozottság: néhány olyan tényező, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország a World Economic Forum idei versenyképességi jelentésében 69. helyre csúszott vissza, ami minden idők legrosszabb eredménye. Magyarország gyenge pontja az intézményi rendszer, de hogy ebben a kategóriában mennyire rossz irányba haladnak a folyamatok, a régiós összevetésben látszik csak igazán. Ebből szemezgettünk kicsit.
A World Economic Forum (WEF) 138 országot felölelő versenyképességi rangsorán összességében a 69. helyet foglaljuk el 2016-ban, azonban a helyezés számításakor figyelembe vett 12 pillér szerint is mind-mind külön rangsorolnak minket. Az egyik ilyen pillér a munkaerő-piaci hatékonyság, ami alapján csak a 80. helyezést értük el. A legnagyobb gond, hogy Magyarország nem tudja itthon tartani a tehetségeket - ezen a téren csak nyolc ország teljesít nálunk rosszabbul, ugyan köztük van uniós tagország is.
Magyarország hat helyet rontott a globális versenyképességi ranglistán, így jelenleg a világ 69. legversenyképesebb gazdasága és a 28 tagú Európai Unió 25. legversenyképesebb tagállama - derül ki a World Economic Forum (WEF) szerdán megjelent felméréséből. Hazánk versenyképességi pontszáma 4,2 pont, ami minden idők legrosszabb eredménye. Kelet-európai versenytársaink közül Magyarország versenyképessége romlott a legjobban. Szerkezetileg a magyar versenyképesség leginkább a bolgár-román pároshoz hasonlít, de közel áll hozzánk a horvát struktúra is. Ezekre a tagállamokra általában a rossz versenyképességi alapok jellemzőek: intézményrendszer, infrastruktúra és egészségügy.