• Megjelenítés

versenyképesség

Van kockázata az erőltetett béremelésnek (Interjú)

Üdvözlendő a kormány béremelési törekvése, azonban a mértékkel óvatosan kell bánni - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Keszte Róbert, a Continental Automotive Hungary ügyvezető igazgatója. Szerinte a vállalatok hatékonyságjavulásának kétszámjegyű emelkedése nem reális, ám ha mégis kierőltetik magukból a magasabb béremelést a cégek, annak meglesznek a munkaerőpiaci következményei. Valós kockázat ugyanis, hogy a kevésbé képzett munkavállalók "kiárazódnak" a piacról - vetítette előre. Arról is beszélt az autóipari szakember, hogy a külföldi cégek beruházási döntéseinél a legfontosabb szempont az lett, hogy rendelkezésre áll-e a megfelelő munkaerő hosszú távon. Ehhez a versenyképesség alapfeltételeit kellene javítani konkrét lépésekkel, erről azonban meglátása szerint nem sok szó esik.

Jöjjön a harmadik Széll Kálmán Terv!

Nem kell még temetni az idei magyar gazdasági növekedést, visszatér a 3 százalékos növekedési ütem, főleg, ha a múlt heti bérmegállapodás elemeinek hatását figyelembe vesszük. A magyar gazdaság versenyképességét azonban kell és lehet is javítani a hosszú távú növekedés érdekében - derült ki a Portfolio Palotai Dániel és Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatóival készített interjújából, melyet annak kapcsán készítettünk, hogy az általuk jegyzett Versenyképesség és növekedés című kötetben megfogalmazott javaslatokból egyre többet karol fel a kormány. Palotai Dániel szerint a harmadik Széll Kálmán Tervre mindenképpen szükség van, a járulékcsökkentés jó irány, de tovább kell lépni az egyszámjegyű szja irányába. Virág Barnabás úgy véli, hogy a társasági adókulcs csökkentése kedvezőbb helyzetbe hozza Magyarországot a világban jelenleg zajló adóversenyben. Szerinte a hitelezést segítené a garanciarendszer fejlesztése, amivel kapcsolatban a jegybank szintén megtette konkrét javaslatait.

Rendkívüli helyzetbe kerül Magyarország Orbán Viktor váratlan bejelentésével

Elsősorban a nagyvállalatok járnak jól a miniszterelnök által meglepetésszerűen bejelentett társasági adókulcs egységesítéssel és csökkentéssel, közülük is a külföldi hátterű cégek - vélekedtek a Portfolio megkeresésére adótanácsadók. Azt is hangoztatták a szakértők, hogy Magyarország a 9 százalékos társasági adókulccsal különleges helyzetbe kerül, fel is hívhatja magára a figyelmet a multinacionális cégek térképén. Ez pedig akár a külföldi befektetések vonzásában is előnyös lehet. Egyes adótanácsadók egyenesen úgy vélekedtek, hogy a régió Luxemburgja lehet hazánk. Pont emiatt pedig nem árt az óvatosság. A másik lényeges következmény, hogy a társasági adókedvezmény eddigi haszonélvezőinek kisebb támogatásra kell készülniük.

Megvan a kotta, amiből Orbánék játszhatnak

Érdemes csökkenteni a járulékokat, átalakítani a közmunkaprogramot, tovább kell mérsékelni az adóelkerülést, egyszerűsíteni kell a társasági adó fizetését, felül kell vizsgálni a jelenleg érvényben lévő adókedvezményeket, bürokráciacsökkentést kell végrehajtani - csupán néhány példa azok közül a gazdaságpolitikai intézkedések közül, amelyeket még korábban fogalmazott meg a Magyar Nemzeti Bank. Ismerősnek tűnnek ezek a javaslatok? Nem véletlenül, megmutatjuk, miért.

Matolcsy: a lengyeleket érdemes követnünk

"Megkérdőjelezhetetlen a magyar modell sikere" címmel jelentett meg írást a Magyar Idők hétfői számában Matolcsy György jegybankelnök, amelyben a péntek este érkezett Moody's felminősítésre utalva emeli ki, hogy immár mindhármuk a befektetésre ajánlott kategóriába sorolja a magyar államadósságot. Matolcsy azt hangsúlyozza, hogy az elmúlt években lezajlott költségvetési, monetáris és gazdasági növekedési fordulat után a versenyképesség terén is erre van szükség és ebben követendő példaként Lengyelországot hozta fel.

Nagyon úgy néz ki, hogy jön a harmadik Széll Kálmán Terv

A gyed felső határának növelése, a kétgyermekeseknek járó családi adókedvezmény további emelése, többletforrás az egészségügy számára a magánforrások beengedésével, egészségügyi prevenció erősítése, a népegészségügyi termékadó emelése, a sporteszközök áfatartalmának felülvizsgálata, a gyermekvállalás nyugdíjrendszerben való elismerése - csak néhány javaslat a Magyar Nemzeti Bank szakértői részéről, melyekkel szerintük javítható Magyarország versenyképessége. Azt tudjuk, hogy a kormány készül a versenyképességi fordulat megalapozására, ezért megnéztük, milyen reformjavaslatok vannak már az asztalon, miből tud válogatni.

Jön a Nemzeti Versenyképességi Tanács

Nagyon úgy tűnik, hogy a kormányt is aggasztja Magyarország versenyképességének romlása. A csütörtöki közlönyben ugyanis megjelent az a kormányhatározat, ami életre hívja az elmúlt hetekben belengetett versenyképességi tanácsot.

Sok kell még ahhoz, hogy a magyar gazdaság is belépjen a 21. századba

Többek között a kormányzat, az üzleti szféra és az oktatás hatékonyabb együttműködésére lenne szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság növekedését fel lehessen pörgetni az új digitális világban - hangzott el a McKinsey keddi sajtóbeszélgetésén. A cég szakértői szerint továbbra sem az a baj, hogy a magyarok kevesen vagy keveset dolgoznának, sokkal inkább az, hogy amit teszünk, abban nem vagyunk elég hatékonyak.

Tényleg komoly gondok vannak a magyar innováció és a tudományos kutatás terén?

A napokban megjelent WEF globális versenyképességi jelentés szerint a 8 régiós ország közül 4 területen Magyarországnak a legalacsonyabb a versenyképességi pontszáma, az egyik ezek közül a technológiai háttér témaköre és az indoklás szerint részben azért, mert a kormányzat nem ösztönzi megfelelően a tudományos kutatást, valamint a fejlett technológiák beszerzését. Az innováció területére is az egyik legalacsonyabb pontszámot kapta a régióban Magyarország. Ezekről és a WEF-felmérés szerint gyenge kutatóintézeti-vállalati együttműködés témaköréről, az okokról és a kiutakról is megkérdeztük az illetékes Nemzeti Kutatási, Fejlesztés és Innovációs Hivatalt is, amely az alábbi válaszokat küldte a Portfolio részére. A WEF felmérésének részletei:

Korrupció, átláthatatlanság, bürokrácia - Ez a mai magyar valóság

A magántulajdon védelmének erodálódása, a bírói függetlenség korlátozása, a kormányközeli szereplők helyzetbe hozása, átláthatatlanság, túlszabályozottság: néhány olyan tényező, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország a World Economic Forum idei versenyképességi jelentésében 69. helyre csúszott vissza, ami minden idők legrosszabb eredménye. Magyarország gyenge pontja az intézményi rendszer, de hogy ebben a kategóriában mennyire rossz irányba haladnak a folyamatok, a régiós összevetésben látszik csak igazán. Ebből szemezgettünk kicsit.

Magyarország az egyik legrosszabb a tehetségek megtartásában

A World Economic Forum (WEF) 138 országot felölelő versenyképességi rangsorán összességében a 69. helyet foglaljuk el 2016-ban, azonban a helyezés számításakor figyelembe vett 12 pillér szerint is mind-mind külön rangsorolnak minket. Az egyik ilyen pillér a munkaerő-piaci hatékonyság, ami alapján csak a 80. helyezést értük el. A legnagyobb gond, hogy Magyarország nem tudja itthon tartani a tehetségeket - ezen a téren csak nyolc ország teljesít nálunk rosszabbul, ugyan köztük van uniós tagország is.

Magyarország csúnyán leszerepelt a versenyképességi rangsorban

Magyarország hat helyet rontott a globális versenyképességi ranglistán, így jelenleg a világ 69. legversenyképesebb gazdasága és a 28 tagú Európai Unió 25. legversenyképesebb tagállama - derül ki a World Economic Forum (WEF) szerdán megjelent felméréséből. Hazánk versenyképességi pontszáma 4,2 pont, ami minden idők legrosszabb eredménye. Kelet-európai versenytársaink közül Magyarország versenyképessége romlott a legjobban. Szerkezetileg a magyar versenyképesség leginkább a bolgár-román pároshoz hasonlít, de közel áll hozzánk a horvát struktúra is. Ezekre a tagállamokra általában a rossz versenyképességi alapok jellemzőek: intézményrendszer, infrastruktúra és egészségügy.

Ezt se gondoltuk volna: versenyképesebb lett Magyarország

Az Egyesült Államok a harmadik helyre csúszott, átengedve eddigi első helyét Hongkongnak a svájci IMD (International Institute for Management Development) 2016-ra vonatkozó, 61 országot rangsoroló versenyképességi listáján. A második helyen Svájc áll. Magyarország a 46. lett, két hellyel előbbre kerülve a tavalyi rangsorhoz képest.

Elkeserítő a magyar versenyképesség, eljár felettünk az idő

Csökkenő világpiaci részesedés, alacsonyabb minőség és romló versenyképesség: röviden így jellemezhető a magyar export 2008-as válságot követő időszaka. Bár a külkereskedelmi mérlegünk drasztikus kiigazodáson ment keresztül, világpiaci exportrészesedésünk eközben jelentősen visszaesett, holott a többi régiós ország növelni tudta részesedését. Az export szerkezete az alacsonyabb minőségű termékek felé tolódott el, az Európai Bizottság szerint részben ez lehet a magyarázata annak, hogy a magyar exportőrök nem tudták áraikat a régió többi országéhoz hasonló ütemben emelni, hiszen a minőség helyett sokkal inkább az árveresenyre helyeződött a hangsúly. A fenti folyamatok összhangban állnak azzal, ahogy Magyarország folyamatosan lefelé csúszik a világ versenyképességi rangsorában, szemben a lengyelekkel, csehekkel, vagy akár a románokkal.

OECD-főtitkár: kemény politikai döntések előtt áll Magyarország

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára szerint Magyarország leküzdötte a válságot, biztosította a növekedés feltételeit és sikerült csökkenteni az ország sérülékenységét is, ugyanakkor a fenntartható növekedéshez nagyon sok munkára és kemény politikai döntésre lesz szükség.

Hatalmas innovációs pályázat nyílt meg Közép-Magyarországon

28 milliárd forintos kerettel elindult a napokban a "Nemzeti versenyképességi és kiválósági program" című pályázat, amely három tudományterületen támogatja a jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó új, piacképes termékeket, szolgáltatásokat, illetve technológiákat. A pénz a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapban áll rendelkezésre, és olyan, kizárólag a közép-magyarországi régióban megvalósított projektekre fordítható, amelyekbe felsőoktatási intézményeket, a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteit, valamint hazai vállalkozásokat vonnak együttműködések keretében. Év végéig lehet benyújtani a pályázatokat, kizárólag elektronikus formában.

Hiába a sok uniós pénz, Magyarországnak nem megy a felzárkózás

Hiába kapjuk bő egy évtizede az uniós támogatásokat, a magyar gazdaság egy tapodtat sem közeledett a nyugat-európai színvonalhoz, a felzárkóztatásra kapott pénzek nem érték el céljukat országon belül sem. A közösségi támogatások nélkül negatív lenne a növekedés, éppen ezért is lenne fontos megtalálni a növekedésnek azt az üzemanyagát, ami hajtani tudja majd a gazdaságot akkor is, amikor kevesebb uniós forrás áll majd rendelkezésre - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképesség-kutató Központjának igazgatója.

Lázár: eddig nem sikerült javítani a versenyképességünket

A versenyképesség javítása miatt van szükség a bürokráciacsökkentésre - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter az M1 aktuális csatorna műsorában hétfő reggel. Lázár János szerint "az állami alkalmazottak magas száma összefügg azzal, hogy az elmúlt években nem tudtunk a versenyképességünket érdemben javítani".

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Csatába indult az elit Viharhadtest – Most aztán komoly ellenfélre talált Ukrajna?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility