2015 végén megjelentek, majd a múlt héten kiegészítésre kerültek az új, hazai pályázati időszak meghirdetett forrásai. Ezekkel szinte egy időben megjelentette az Európai Unió a kis- és középvállalkozások eredményességével foglalkozó időszakos kiadványát. Mindez a hazai célok és az eddigi eredmények összevetésére kínál remek lehetőséget.
A 2007-2013-as uniós ciklus nyertese egyértelműen az egyébként is legtehetősebb közép-magyarországi régió volt, hiszen a támogatások közel 32%-át nyerte el, noha eredetileg csak 8%-ot terveztek neki - mutat rá terjedelmes hétvégi körképében a Népszabadság, igaz a kiindulási alap nem helytálló. A lap szerint éppen az ellenkezője történt az elmúlt években annak, mint ami az uniós kohéziós politika fő célkitűzése lett volna, nevezetesen a gyengébbek, leszakadók támogatása. A cikk azokat a tényezőket is megemlíti, amelyek ezen jelentős eltérés mögött meghúzódnak, így a vidéki térségek cégeinek gyengébb tőkehelyzete, óvatosabb hozzáállása a pályázatok kötelező vállalásaihoz, valamint a sokkal kevesebb vidéki kutatóhely. Arról viszont nem tesz említést a cikk, hogy menetközben elérte az országot a 2008-2009-es gazdasági és pénzügyi válság is, ami a forrásfelhasználás arányaira is jelentősen rányomhatta a bélyegét.
A Világbank felülvizsgálta az évenként összeállított versenyképességi listájának módszertanát, és ez komoly változásokat hozott a korábbi évek rangsorában is. Magyarország idén valóban a 42. helyen végzett, de az új módszertan szerint tavaly a 40. helyen álltunk, nem pedig az 54. pozícióban.
A Világbank által összeállított Doing Business versenyképességi rangsor 42. helyén végzett ezúttal Magyarország, ami jelentős javulás a korábbi 54. hely után. A Világbank felülvizsgálta a lista módszertanát, amelynek a legnagyobb nyertesei a kelet-európai országok lettek.
Leminősítés fenyegeti Finnországot a következő hónapokban, miután a szakszervezetek és a munkáltatók nem tudtak megegyezni a munkaerőpiaci reformokban - vélik közgazdászok.
A válság évei alatt csökkent az euróban kifejezett munkaerőköltség Magyarországon. Ez rajtunk kívül csak Cipruson és Görögországban fordult elő, ám míg ott a bérek esése, addig nálunk elsősorban a forint gyengülése járult hozzá ehhez a folyamathoz.
A bankszektorral kötött béke mindenképpen előnyös dolog, de ahhoz, hogy az ország tőkevonzó képessége érdemben nőni tudjon, jelentős külgazdasági, külpolitikai fordulatra lenne szükség - hangsúlyozza a Portfolio-nak adott interjúban Chikán Attila. A Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképességi Kutató Központ igazgatója úgy látja, hogy amíg nem tudjuk eldönteni, hogy valójában milyen társadalmat is akarunk, kivel akarunk üzletet kötni és milyen mértékben, addig nehezen fogjuk élvezni a nemzetközi tőke bizalmát. Azt pedig tragikus hatásúnak tartaná, ha úgy döntünk, hogy a fejlődés fő erőivel szemben megyünk. A volt gazdasági miniszter szintén erősen negatív jelzőket használt a magyar jogi és szerződéses környezet kiszámíthatóságával, a kormányzati működés hatékonyságával, a magyar termelékenységgel és az állandóan rendkívül szűk határidővel elinduló szerkezeti változtatásokkal kapcsolatban is. Meglátása szerint a gazdaság ilyen jellegű ide-oda rángatásai is kiütköznek a romló magyar versenyképességi mutatókban és a jelenlegi adottságok miatt összességében továbbra sem hisz abban, hogy tartós felfelé ívelő szakasz következne a magyar gazdaság számára.
Kisebb módosítások történtek a február 13-án megjelent 1 milliárd forintos keretösszegű "Versenyképességi IKT szektor fejlesztése" című (GOP-2015-3.3.4 kódszámú) pályázati felhívásban, mivel a kormány hivatalos pályázati oldala szerint pontosították a kiírók az ICT export adatbázisra vonatkozó üzemeltető kereteit, illetve kiegészítették a TEÁOR besorolás listáját is.
Elképesztően elhúzott a világ élvonalától Dél-Korea a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások terén, közben az Egyesült Államok továbbra is "veri" az Európai Uniót, Magyarország pedig még 2020-ra sem tervezi elérni azt a kiadási szintet, mint ahol most az EU-átlag jár. A tennivaló egyébként nem is feltétlenül a magyar állam oldalán lenne, ha csak a K+F-re költött kiadási összegeket nézzük, igaz ahhoz, hogy az üzleti és egyetemi szféra merjen/tudjon ilyen célokra költeni, igenis lenne mit tennie az államnak. Rövid innovációs körképünk annak apropóján született, hogy gőzerővel zajlik Magyarországon annak az intelligens szakosodási stratégiának (S3) a kidolgozása, amely ahhoz kell, hogy hozzáférhessünk a 2014-2020-as uniós fejlesztési forrásokból ahhoz a mintegy 700 milliárdos összeghez, ami kutatás-fejlesztésre fordítható.
A Portfolio idén is egy asztalhoz ülteti Magyarország meghatározó döntéshozóit, sikeres vállalatvezetőit és elismert közgazdászait, akik megvitatják hazánk, a régió és az eurózóna fejlődési lehetőségeit és legaktuálisabb gazdasági kérdéseit. A Budapest Economic Forum-on minden szóba kerül, ami igazán foglalkoztatja a pénzügyi és a gazdasági szféra képviselőit: növekedés és stabilitás, versenyképesség és tőkevonzás, EU-támogatások és külföldi működőtőke, hitelezés és a bankszektor kilátásai.
Tavalyi eredményéhez képest Magyarország három helyet javítva, a 60. helyet foglalja el a világ országainak a Világgazdasági Fórum által összeállított versenyképességi rangsorában. Ugyanakkor az igazság az, hogy hazánk versenyképessége csak enyhén növekedett, ellenben több közép-európai országban is jelentős előrelépés volt az elmúlt években, így hazánk relatív pozíciója a régióban igazából nem javult - írja elemzésében a Kopint-Tárki.
Végre javult Magyarország versenyképessége, miután az elmúlt években folyamatos lecsúszást láthattunk - derült ki az IMD versenyképességi felméréséből. Hazánk leginkább a javuló gazdasági teljesítményének és a fejlődő infrastruktúrának köszönheti az előrelépést a rangsorban, ugyanakkor a kormányzati hatékonyságunk nem javult, sőt az üzleti egyenesen romlott. Mi összesen két helyet léptünk előre a listán, míg a legjobban teljesítő Románia nyolcat, amivel éppen megelőzött minket. A legversenyképesebb ország 2014-ben is az Egyesült Államok volt.
Magyarország versenyképessége gyenge, és romlik - jelentette ki Chikán Attila professzor pénteken Debrecenben.
A beinduló növekedés nem szerves és tartós folyamatok eredménye - nyilatkozta Chikán Attila az Origónak adott interjújában. A volt gazdasági miniszter szerint nincs gazdaságpolitikai koncepció, az egyik intézkedést azért hozzuk, hogy a másik felismert negatív hatását semlegesítsük.
Egyelőre gyerekcipőben járnak a vállalati sokféleséggel, hatékonysággal kapcsolatos hazai kutatások, de az biztosnak látszik, hogy vállalati sokféleségből fakadó reallokáció felerősíti a verseny, a külkereskedelem vagy a fejlett pénzügyi rendszer intézmények pozitív hatásait - mondta Muraközy Balázs közgazdász.
Nagyon kevésen múlott, hogy szeptemberben a Fed elhalasztotta az eszközvásárlások visszafogásával (tapering) kapcsolatos döntést, ami a következő hónapokban jelentős bizonytalanság forrása lehet - véli Martin Blum, az Ithuba Capital portfólió menedzsere. Blum szerint Európában más a helyzet, az EKB-nak ugyanis egészen addig nyitottnak kell maradnia a lazításra, amíg a konjunktúraindikátorok és a tényleges adatok egységes képet nem festenek. Nem kizárt, hogy év vége közeledtével valamilyen új likviditásfokozó intézkedést jelentenek be, kérdés azonban, hogy kamatvágás is társul-e hozzá - véli a szakértő. Blum szerint Magyarország esetében egyértelmű, hogy a hosszú távú növekedési potenciál jelenti a kockázatot. Fontos lenne, hogy olyan legyen a környezet, amely kedvez a beruházásoknak.
Hogyan érhetjük el, hogy gyorsabban növekedjen Magyarország? Sokan gondolják és hangoztatják, hogy az exportvezérelt növekedés hozza majd el a csodát. Nos, leginkább akkor lesz fenntartható gazdasági növekedésünk, ha növeljük vállalataink termelékenységét. Vagyis önmagában a nemzeti össztermék felhasználási oldalát nézni nem elég, a kínálat az, ami igazán számít. Friss kutatások szerint viszont a növekedés importvezérelt is lehet! Az importálásba kezdő vállalatok termelékenysége ugyanis megnő, ahogy a külföldi tulajdonba kerülő vállalatoké is - tudtuk meg Koren Miklóstól, a Közép-európai Egyetem docensétől, aki az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Tanszékének (közismertebb nevén az ELTECON) tanévnyitóján adott elő.
Napjainkban alig telik el olyan hét, hogy ne kelljen megismerkednünk az adóterhelés még igazságosabb felosztását célzó legújabb ötletekkel. Pénzügyi vállalkozások különadója, tranzakciós illeték, távközlési adó, közművezetékek adója, energiaszolgáltatók adója, biztosítási adó, baleseti adó, népegészségügyi termékadó - a sok új adónemnek a nevét is alig lehet megjegyezni. A probléma megoldása, a befektetők szemszögéből, azonban nem feltétlenül az új adónemek megszüntetése. Amellett, hogy némely káros hatású változtatást szívesen eltörölnének, fontosabbnak tűnik, hogy a meglévő szabályok hosszú időre változatlanok maradjanak. A sok változtatás miatt az adórendszer áttekinthetősége megszűnik, ami végül ahhoz vezet, hogy a lehetséges befektetők beruházási döntéseiben megzavarva adott esetben egy másik helyszín mellett döntenek.
Erre vár a fél ország.
Interjút adott a miniszterelnök.
Mégsem pályázik a szenátori székre Eric Trump felesége.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
