Ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, minden szankciós lehetőség szóba jön, akár az Északi Áramlat 2 leállítása is – küldte a rendkívül fontos szignált ma az oroszok felé is Olaf Scholz német kancellár.
Megkezdődött az orosz katonai erők és eszközök áthelyezése Fehéroroszországba, készülve a február 10-12 között esedékes hadgyakorlatokra. Mindeközben egyre nő az Oroszország és a Nyugat közötti feszültség Ukrajna miatt. Szakértők szerint egy Ukrajna elleni teljes körű invázió során egyes orosz csapatoknak Fehéroroszország felől kéne támadniuk.
Az Egyesült Királyság rövid hatótávolságú páncéltörő rakétákkal látja el Ukrajnát, és egy kisebb csapatot küld az országba, amelynek a kiképzés lesz a feladata – írja a BBC.
Nukleáris fegyvereket telepíthet közel az Egyesült Államokhoz Oroszország, ha nem éri el a Kreml azokat a diplomáciai engedményeket, melyekre szert szeretne tenni az Ukrajna kapcsán foganatosított tárgyalások eredményeképpen – írja a New York Times.
A kapcsolatok megszakításához vezethetnek az Oroszország, különösen pedig az orosz vezetés ellen tervezett amerikai szankciók - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Továbbra is valószínűtlen, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát, viszont ebben az esetben az Egyesült Államok olyan drasztikus válaszlépéseket foganatosítana, amelyek a globális gazdaságra, különösen Európára is hatással lehetnek – írják legújabb tanulmányukban a Danske Bank elemzői. A legnagyobb dán pénzintézet munkatársai szerint egy nyílt orosz támadás esetén elkezdenék zsákolni a befektetők a menekülőeszközöket, leértékelődne a rubel és súlyos fennakadások jöhetnek a gázellátásban. Még az is elképzelhető szerintük, hogy Oroszországot leválasztják a SWIFT nemzetközi banki üzenetküldő rendszerről, amely példátlan lépés lenne egy globális nagyhatalommal szemben.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ilham Aliyev azeri államfő pénteken Kijevben közös nyilatkozatot írt alá, amelyben megerősítette, hogy támogatja egymás államának szuverenitását, területi integritását, valamint közösen lép fel az orosz hibridháborús fenyegetésekkel szemben.
Oroszország számára elfogadhatatlan Ukrajna NATO-tagsága, valamint az, hogy nyugati országok csapásmérő eszközöket telepítsenek ukrán területre és bázisokat hozzanak létre az Azovi-tengeren – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteki moszkvai évértékelő sajtóértekezletén.
Az európai biztonság válságos pillanatát éljük, az orosz–ukrán konfliktus kapcsán Moszkvával folytatott politikai párbeszéd fontos, mindazonáltal fel kell készülni a legrosszabb forgatókönyvre is – jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára pénteken a lengyel közszolgálati rádióban.
Úgy érzik Oroszország diplomatái, hogy zsákutcába jutottak az Egyesült Államokkal és nyugati szövetségeseikkel való tárgyalások, a New York Times értelmezése szerint ez azt is jelenti, hogy jelezték, hogy készek felhagyni a diplomáciával.
Mivel néhány demokrata szenátor végül megfogadta a Fehér Ház kérését, így nem lett meg a szükséges 60 fős többség a Szenátusban amögé a javaslat mögé, ami súlyos szankciók kivetésére kötelezte volna Joe Biden amerikai elnököt az Északi Áramlat 2 gázvezetékre és így súlyosbította volna az európai gázválságot a gázárak további felverésével.
Az Európai Unió (EU) újabb fél évvel meghosszabbította az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági korlátozó intézkedéseket, mivel - indoklása szerint - nem történt előrelépés a minszki megállapodások végrehajtásában - közölte az uniós tanács a közleményében csütörtökön.
Vitalij Klicsko egykori nehézsúlyú ökölvívó világbajnok, aki 2014 óta az ukrán főváros, Kijev polgármestere, az ukrán határ közelében zajló orosz csapatösszevonásokkal kapcsolatban a CNN-nek úgy nyilatkozott, minden esetre fel vannak készülve.
A héten már a második találkozó zárult teljesen eredménytelenül Oroszország és a Nyugat között, ezúttal az orosz külügy és védelmi minisztérium képviselői találkoztak a NATO képviselőivel és az amerikai külüggyel. Ezen a ponton még csak remélni is nehéz, hogy az egyeztetéseknek – melyek a mai nap nagyköveti szinten folytatódnak -, bármilyen kézzel fogható eredménye lesz, hiszen a két fél követelései olyannyira ellent mondanak egymásnak, hogy nehéz lesz kompromisszumura jutni. Egyes elemzők szerint Putyin elnök nem is akar megállapodni a Nyugattal, csupán ürügyet akar teremteni egy Ukrajna elleni támadásra, arra hivatkozva, hogy „ő megpróbált tárgyalni, de nem vették elég komolyan.” Ha az orosz-amerikai találkozóknak nincs is sok értelme, elképzelhető, hogy január végén, a donyeci konfliktussal kapcsolatos tárgyalásoknak lesz valamilyen eredménye, bár erre is igencsak kevés az esély.
Két év elteltével megtartott tárgyalásokon nem könnyű áthidalni a nézetkülönbségeket, de pozitív jel, hogy Oroszország hajlandó elkötelezni magát a párbeszéd mellett a NATO-val - közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben, a NATO-Oroszország Tanács ülését követően szerdán.
Továbbra is fontos célnak nevezte Klaus Iohannis román elnök az amerikai katonai jelenlét növelését Romániában abban a szerdai beszédében, amelyet a Romániában akkreditált külföldi diplomaták előtt mondott.
Ukrajnában január 31-től felfüggesztik az állásukból azokat az egészségügyi dolgozókat, a közművek és közintézmények alkalmazottjait, akik addig nem veszik fel a koronavírus elleni védőoltásnak legalább az első adagját - figyelmeztetett az egészségügyi minisztérium.