A béke megőrzése érdekében a párbeszéd a megoldás az orosz-ukrán feszültség enyhítésére, Magyarország érdeke is ez - nyilatkozta a honvédelmi miniszter a honvedelem.hu portálnak, egyúttal cáfolva azokat a sajtóban megjelent értesüléseket, amelyek szerint ezer NATO-katona érkezne és állomásozna majd tartósan Magyarországon.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár - a brit kormány szombati bejelentése után - a BBC televíziónak nyilatkozva határozottan kizárta annak lehetőségét, hogy a NATO-erők Ukrajnában közvetlen fegyveres konfrontációba kerülhetnének az orosz hadsereggel.
A csernobili 30 kilométeres körzet, más néven tiltott zóna egy 2600 négyzetkilométeres terület Ukrajnában, amely északon a fehérorosz határig terjed, majd egy majdnem ugyanekkora fehéroroszországi radioökológiai rezervátumban folytatódik. Ezeket a területeket érintette leginkább a csernobili atomerőmű 1986-ban bekövetkezett katasztrófája, ezért hivatalosan ma is lakatlanok. A csernobili körzet valószínűleg az utolsó helyek egyike, amelyeket egy hódító sereg el kívánna foglalni, az egyre súlyosbodó orosz–ukrán feszültség közepette azonban felvetődött, hogy az orosz hadsereg Fehéroroszországból indulna útnak, és Csernobil mellett áthaladva támadná meg Kijevet. Ukrajna több ezer fegyverest vezényelt a fehérorosz határ közelébe, egy részüket a csernobili tiltott zónába, ahol egyelőre csak megfigyelést végeznek. Csernobil környékén több, a donbaszi polgárháború elől menekült ukrán is új hazát lelt, akik komolyan valószínűleg soha nem hitték volna, hogy Csernobil egyszer még akár háborús zóna is lehet.
Nagy-Britannia jelentős NATO-csapat telepítést fontolgat az orosz-ukrán válság láttán a brit kormány szombati közlése szerint. Ez annak a tervnek a része lenne, amivel a katonai szövetség megerősítené Európa határait válaszul az orosz csapatmozgásokra.
Vérkészletekkel is rendelkeznek a sebesültek számára az ukrán határ mentén felsorakozott orosz csapatok – közölte három amerikai tisztviselő a Reuters hírügynökséggel, ami megerősíti azokat az amerikai megjegyzéseket, amelyek szerint Oroszország egyértelműen képes támadást indítani szomszédja ellen. Az orosz védelmi minisztérium egyelőre nem reagált az állításra.
Joe Biden amerikai elnök kilátásba helyezte, hogy az Egyesült Államok hamarosan újabb katonákat vezényel kelet-európai NATO-tagállamokba az ukrajnai válság miatt.
Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyal telefonon az ukrajnai válságról és Kelet-Európába látogat a következő napokban Boris Johnson brit miniszterelnök, közölte szombaton a londoni miniszterelnöki hivatal.
Vlagyimir Putyin orosz elnök rendelkezik azokkal a katonai képességekkel, hogy fellépjen Ukrajnával szemben, de nem valószínű, hogy meghozta volna erről a végső döntést - jelentette ki pénteki sajtótájokoztatóján Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter.
Valóban érkezett amerikai megkeresés csapatok ideiglenes telepítéséről – mondta pénteki sajtótájékoztatóján az ATV kérdésére Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A politikus szerint ugyanakkor a sajtóban megjelent szám „fake news” a csapatok lehetséges létszámáról.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint nem feszültebb a helyzet Ukrajna oroszországi határainál most, mint 2021 elején volt, amikor nagyszabású orosz hadgyakorlatok zajlottak.
Az USA legnagyobb bankjait tájékoztatta a Biden-adminisztráció az Oroszország elleni lehetséges szankciókról – írja a Bloomberg. Az amerikai kormányzat leszögezte, hogy a potenciális lépések nem fogják sérteni a globális pénzügyi rendszert.
A NATO keményen dolgozik a legjobb, a békés politikai megoldás elérésére Oroszországgal, de felkészült arra is, ha Moszkva ismét erőszakot alkalmazna szomszédjával, Ukrajnával szemben - jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben, az Atlanti Tanács nevű washingtoni székhelyű amerikai elemzőközpont által szervezett online beszélgetésen pénteken.
Emmanuel Macron francia és Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken, telefonon tárgyalva, egyetértett abban, hogy szükség van az Ukrajna körül kialakult feszültség enyhítésére - olvasható a két politikus egyeztetéséről kiadott közleményben.
Oroszország a biztonsági garanciaigényeire adott amerikai és NATO-válasz figyelmes tanulmányozása után fog csak reagálni, de már most feltűnt, hogy a nyugati szövetségesek figyelmen kívül hagyták Moszkva alapvető aggályait - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a francia hivatali partnerével, Emmanuel Macronnal folytatott telefonbeszélgetésen.
A legfrissebb információk szerint még mindig nem lehet tudni, hogy Oroszország megtámadja-e Ukrajnát a következő hetekben és ha igen, az milyen területi következményekkel jár, de az már előre biztosan kijelenthető, hogy az orosz támadás megindításával járó kölcsönös gazdasági-pénzügyi szankcióknak az Európai Unió jobban meginná rövid és középtávon a levét, mint Oroszország, vagy az Egyesült Államok. Leginkább amiatt, mert a gázpiacon olyan nagy az EU oroszoktól való függése, hogy azt nem lehet gyorsan és teljes mértékben pótolni semmilyen más csatornán keresztül, még amerikai rásegítéssel sem. Így az európai gázhiány és a vele járó korlátozások szélsőséges forgatókönyve se zárható ki, a gázár további drasztikus emelkedéséről, az inflációs, lakossági fogyasztási és költségvetési következményekről nem is beszélve. Nem véletlen mindezek miatt, hogy a magyar ellátásbiztonság erősítése érdekében a kormányfő azt jelentette be ma reggel, hogy még több gázt szeretne beszerezni az oroszoktól, a tárolói kapacitásaink ugyanis ezt lehetővé teszik.
Oroszország készen áll arra, hogy megtámadja Ukrajnát, de Moszkva még nem döntötte el, hogy megteszi-e ezt a lépést a német hírszerzés vezetője szerint – írja a Reuters.
Úgy tűnik, mégsem szeretné megvenni az UniCredit az orosz Otkritie bankot, az orosz-ukrán konfliktus, az ehhez kapcsolódó fokozott felügyeleti ellenőrzés és lehetséges szankciók miatt a bank inkább visszavonulót fúj. Mindeközben a vártnál jobb számokkal rukkolt elő az olasz nagybank friss gyorsjelentésében.
Oroszország nem akar háborút, de nem hagyja, hogy semmibe vegyék biztonsági érdekeit - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken, négy orosz rádióadónak nyilatkozva.
Kétpárti támogatás mellett készül egy törvényjavaslat az amerikai szenátusban, mellyel nagyon jelentősen megemelnék az Ukrajnának biztosított katonai jellegű ellátmány mennyiségét – írja a Reuters.
Egy 37 500 hrivnyába (kb. 417 ezer forint) kerülő Zbroyar Z-15-ös karabélyt vásárolt magának Mariana Zsagló, egy 52 éves ukrán marketingszakértő, aki egy esetleges orosz invázió ellen akar harcolni fegyverével.