Meredeken emelkedik egyes nyersanyagok ára az orosz-ukrán háború eszkalálódása közepette, a búzától az aranyon át az alumíniumig kilőttek a jegyzések. Elsősorban a legújabb európai szankciók és az a körülmény hajtja fel az árfolyamokat, hogy a vezető nyugati hatalmak megállapodtak arról, hogy több orosz bankot is elzárnak a SWIFT nemzetközi fizetési rendszertől.
Vlagyimir Putyin csütörtök reggel engedélyt adott Ukrajna megtámadására, azóta nyomul előre az orosz haderő, több ukrán nagyváros tűz alá került, országszerte légvédelmi rakéták hangja hallható, a civil lakosság egy része elmenekül. Érthető módon a befektetők első reakciója is a menekülés volt, súlyos esést láthattunk az orosz tőzsdén, de a kelet-európai részvénypiacok is zuhantak, végül globális hatása lett az Ukrajna ellen folytatott háborúnak. Tegnap azonban nagy fordulat jött az amerikai tőzsdéken, a nap eleji mínuszokból markáns erősödés jött, a jó hangulat pedig átragadt az európai részvénypiacokra is. Furcsa látni egyszerre az Ukrajnában előrenyomuló orosz haderőt és az emelkedő részvényárfolyamokat. Mi okozta a fordulatot?
Alaposan megrázta a tőzsdéket a nemrég kitört ukrán háború, menekülnek a befektetők a tőkepiacokról. A nyersanyagok piacán azonban több eszköz árfolyama is valósággal felrobbant, rég nem látott szinten van például az olaj és a gáz ára, de a kínálati bizonytalanságok miatt kilőtt a búza és az alumínium is, illetve működni látszanak a klasszikus menekülőeszközök, a nemesfémek árfolyamai ugyanis komoly pluszban vannak a széleskörű tőkepiaci esés közepette.
A Nap Nyrt. a BÉT oldalán tájékoztatja a befektetőket arról, hogy 2022 február 1-től Szűcs Zoltán csatlakozott a vállalathoz, ahol a Pénzügyi Igazgatói pozíciót tölti be. A vonatkozó közlemény szerint Szűcs 24 év magyarországi és nemzetközi bankoknál, multinacionális nagyvállalatnál és kockázati tőkebefektetőknél szerzett üzleti tapasztalattal rendelkezik.
Ugyan a legtöbb tőkepiaci eszköz árfolyama esik az orosz-ukrán konfliktus eszkalálódásával párhuzamosan, néhány klasszikus menekülőtermék úgy látszik, hogy népszerűségre tett szerint az elmúlt napokban.
Az MNB 64 millió forint bírságot szabott ki egy magánszemélyre a bennfentes kereskedelmet tiltó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt. A jegybank megállapította, hogy a magánszemély bennfentes információ felhasználásával EST MEDIA részvényeket értékesített tőzsdén kívül. Márpedig bennfentes kereskedés nem csak vételi, de eladási ügylettel is megvalósulhat.
A tegnapi komoly esés után korrigálnak ma a vezető európai tőzsdék, a legtöbb vezető börze jelentős pluszban van a délutáni órákban. Szektorszinten kifejezetten jól teljesítenek az autógyártó vállalatok, de a légitársaságok részvényeit is előszeretettel veszik a befektetők.
2022 februárjától a Budapesti Értéktőzsde új székhelye a Krisztina körút 55. szám alatt lesz. A költözés sem a BÉT működését, sem a tőzsdei kereskedés menetét nem befolyásolta.
Az európai bankszektor attól tart, hogy az ukrán válságban betöltött szerepe miatt Oroszországot kizárhatják a nemzetközi fizetési rendszerből. Egy ilyen lépés katasztrofális következményekkel járhat a szektor számára, hiszen ellehetetlenítené a hitelek törlesztését.
A tavalyi év kiemelkedően jó volt az egyes tőkepiaci eszközök számára, hiszen jelentősen emelkedett a részvények, a nyersanyagok és a kriptovaluták árfolyama, azonban az idei évkezdés merőben más volt. A vezető részvényindexek lefordultak, sok kriptovaluta 60-70 százalékot esett a csúcsáról, de a nyersanyagok piacán, főleg a fosszílis energiahordozóknál töretlenül folytatódott a tavalyi rali. A részvénypiacon látott általánosan negatív hangulat közepette a magyar tőzsde kifejezetten jól teljesített - elsősorban az OTP-nek és a Molnak köszönhetően -, de a forintra sem lehetett panasz az év elején, ugyan a január első heteiben látott erősödés jelentős részét visszaadta a hazai fizetőeszköz. Mindenesetre az látszik, hogy az idei év nagyon máshogy indult, mint amit az elmúlt években megszokhattunk a tőzsdéken.
A helikopterpénz idén meg fog szűnni, de a magas fogyasztás, a növekedés és az infláció velünk marad 2022-ben is – derült ki az Eurizon Asset Management Hungary mai évnyitó sajtótájékoztatóján. A szakértők szerint bár leárul az ingyenpénz korszaka, nem kell temetni a részvénypiacot, viszont taktikát kell váltani, amelynek középpontjába a szelektálás lesz.
Több mint 6500 milliárd forintos prémium banki vagyon és félmilliót meghaladó ügyfélszámla – a koronavírus miatti extra megtakarítások, valamint a kedvező részvénypiaci környezet nagyot dobtak a prémium banki szolgáltatók számain. A Portfolio Prémium Banki Felmérése alapján egyre több magyarból válik prémium banki ügyfél, a „tagsághoz” ráadásul havi szinten már 300 ezres fizetés is elég lehet. A szolgáltatók adatközléséből kiderül, hogy továbbra is az OTP a legnagyobb prémium banki szolgáltató Magyarországon kezelt vagyont tekintve, de nem sokkal marad le mögötte az Erste.
Az OXO Technologies Holding tavaly debütált a BÉT XTend piacán, az elmúlt félév tapasztalatairól kérdeztük Oszkó Pétert, a cégcsoport igazgatóságának elnökét, aki lát fantáziát egy régiós technológia részvénypiacban, amely ugródeszkaként működhetne a nyugati tőzsdék irányába. A befektetési szakember beszélt a Theranos kapcsán arról is, hogy a technológia szektor szereplőinek egyébként is jót tenne a tőzsdei bevezetéssel járó transzparencia, de szóba került az is, hogyan lehetne az állami forrásoktól túlsúlyos befektetői szférába visszacsalogatni az intézményi és magánbefektetőket.
A tőzsdéken (konzisztensen) pénzt keresni nagyon nehéz dolog. A 2008 és 2021 között tartó extrém monetáris lazaság időszakában ez a jellemzően csak a vételi oldalon álló lakosság számára jelentősen könnyebbé vált. Aztán a 2020-as és 2021-es évben a tőkepiac minden idők legnagyobb beetetését mutatta be az újonnan érkezettek számára. A körülmények azonban változnak. 2022 nagy kérdése lesz, hogy a tőkepiac általános értelemben is bekapcsolja-e alázatra nevelő üzemmódját, ahogyan azt tette már nagyon sok instrumentummal 2021-ben.
Folytatódott a 2020-ban látott menetelés a magyar részvényalapoknál, tavaly a legjobban teljesítő alapok 27-39% közötti hozamokat értek el, de a többivel sem lehetett nagyon mellényúlni: a vizsgált alapok háromnegyede 10% feletti hozamot ért el 2021-ben.
Piaci kockázat nélkül nincs befektetés. Ha valaki a piaci medve veszélyeit rosszul méri fel, akár a gatyája is rámehet. Ezt láttuk a 2008-as pénzügyi válságban, és így van ez ma is, ha valaki elszámolja magát. Amikor egy kisbefektető teszi ezt, az kellemetlen, de ha egy nagybank, abból akár katasztrófa is lehet. A piaci kockázat a pénzügyi kockázatok egyik legnagyobbja, és az erről szóló cikksorozatunkban most segítünk megérteni az alapjait. Végigvesszük, hogy pontosan mit is jelent és miként keletkezik. Cikkünk fókuszába a bankokat helyezzük, bemutatva, hogy ők miként számszerűsítik ezt a veszélyt, és milyen szabályozás vonatkozik rájuk.
A pénzügyi kockázatokról szóló sorozatunk előző részében a hitelkockázattal és a működési kockázattal foglalkoztunk, most a piaci kockázat jön, később pedig a likviditási kockázattal folytatjuk.
Decemberben folytatódott a korrekció a Budapesti Értéktőzsdén, a BUX index azonban így is kifejezetten erős évet tudhat maga mögött – a BÉT fő részvényindexe 50 721 ponton zárta 2021-et, amely 2020-hoz képest 20,6 százalékos, míg a pandémia előtti utolsó évhez, 2019-hez képest 10,6 százalékos növekedést jelent. Az összesített éves részvényforgalom, tartva a tavalyi év szintjét, ezúttal is meghaladta a 3 ezer milliárd forintot, amelyből a december - kiugróan élénk kereskedést hozva - 833 milliárd forinttal (duplikált). A vezető részvénynek mind az egész évre, mind decemberre vetítve az OTP bizonyult, míg a brókercégek forgalmi rangsorában éves viszonylatban a Wood, az utolsó hónapot tekintve az OTP Bank végzett az élen.