A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság szerint a világ pénzügyi felügyeleteinek fokozniuk kell éberségüket, hogy jobban felismerjék és kezeljék a nem fenntartható üzleti modellekkel rendelkező "outlier” bankokat, és alkalmazzák a bankszektor tavaszi zavaraiból levont tanulságokat.
Hajszál híján ezermilliárd forint volt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vesztesége az idei első félévben, ami időarányosan azt mutatja, hogy talán nagyobb a baj a jegybank eredményével, mint az várható volt. Ebben elsősorban az egekbe emelt kamat a ludas, de a forint idei erősödése sem jött jól, hiszen elapadt a korábbi bevételforrás, a devizatartalék forintra váltása. A jelentős veszteség arra is rámutat, miért kell ősszel ismét módosítani a jegybanktörvényt, hiszen a tetemes mínuszba csúszó saját tőke ötöde is komoly teher lenne a költségvetésnek.
A vezető euróövezeti bankok többsége teljesítette a válsághelyzetben leírható forráselemként szolgáló különleges, úgynevezett MREL-kötvények kibocsátására vonatkozó 2024. januári célt - közölte az európai Egységes Szanálási Testület. Néhány kereskedelmi banknak azonban még további lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy válsághelyzet esetén zökkenőmentesen szanálható legyen.
Az amerikai szabályozó hatóságok által javasolt szigorúbb tőkeszabályokat kifogásolta a legnagyobb amerikai bank, a JPMorgan Chase vezérigazgatója. Jamie Dimon hétfőn azt mondta a befektetőknek: a szigorúbb szabályok visszalépésére késztethetik a bankokat üzleti tevékenységükben, és visszafoghatják a gazdasági növekedést.
Jóváhagyta a magyar jegybanktörvény tervezett módosítását az Európai Központi Bank (EKB), így az egyébként is feszített 2024-es költségvetés nagyjából 300-400 milliárd forintos időzített bombáját sikerülhet hatástalanítani. A probléma ettől persze nem oldódik meg, csak reménykedhetünk abban, hogy középtávon az MNB majdani nyeresége vissza tudja pótolni a jegybank saját tőkéjét, hogy ne legyen szükség költségvetési feltőkésítésre. Ráadásul a pozitív válasz mellett az eurózóna jegybankjának is vannak kétségei a magyar megoldással kapcsolatban.
Délelőtt már Varga Mihály már ellőtte a puskaport, mely szerint az Európai Központi Bank (EKB) rábólintott a magyar jegybanktörvény tervezett módosítására. Persze a dolog nem ennyire egyszerű, az eurózóna jegybankja hatoldalas jogi szakszövegben magyarázza el a döntést, ami délután jelent meg.
Egyelőre csak sejteni lehet, milyen megoldással küszöbölné ki az MNB várható negatív tőkéje miatti feltőkésítési kötelezettséget a kormány. Hivatalosan továbbra sem nyújtották be a jegybanktörvény ismételt módosítását, a hírek szerint az Európai Központi Bank (EKB) szakvéleményére várunk. A kérdéssel a következő hónapokban foglalkozni kell, ellenkező esetben a 2024-es költségvetésen akár 300-400 milliárd forintos lyukat is üthet a jegybank tőkevesztése.
Az amerikai hatóságok közzétették a bankok tőkekövetelményére vonatkozó új javaslatcsomagot, a cél, hogy sokkal ellenállóbbá tegyék a pénzintézeteket a sokkoktól, amilyen a most tavaszi bankválság is volt.
Az amerikai bankszabályozó hatóságok a jövő héten készülnek bejelenteni a tőkeszabályok átfogó felülvizsgálatát, a lakáscélú jelzáloghitelek esetében a nemzetközi normáknál is szigorúbb szabályokkal - értesült a Bloomberg News.
Átfogó tervet mutatott be a Fed felügyeleti vezetője az USA legnagyobb bankjaira vonatkozó tőkekövetelmények növelésére, arra hivatkozva, hogy a közelmúlt bankcsődjei szükségessé teszik az ellenálló képesség megerősítését. Michael Barr a 100 és 700 milliárd dollár közötti eszközállománnyal rendelkező nagyobb bankokat a kockázatokkal súlyozott eszközértékük arányában mintegy 2 százalékponttal magasabb tőke fenntartására és szigorúbb felügyeleti követelmények betartására kötelezné, két éves alkalmazkodási időszak rendelkezésre bocsátásával.
Utolsó hetébe lépett a 2024. évi költségvetés vitája. Ehhez kapcsolódó kérdéseket tárgyalt a Gazdasági Kabinet ülése, többek között a Magyar Nemzeti Bank veszteségrendezésének javaslatát – írta Facebook-oldalán Varga Mihály. A pénzügyminiszter bejegyzéséből az nem derül ki, milyen megoldásban gondolkodnak, de vélhetően az Európában több helyen meglévő negatív saját tőke lehet a kiút a helyzetből.
A napokban több nyilatkozat is megjelent azzal kapcsolatban, hogy kezdi a kormány is komolyan venni a jegybank várható veszteségét. Menekülnének ugyanis abból a helyzetből, hogy a költségvetésnek kelljen megtérítenie a tőkevesztést, ami több százmilliárd forintos kiadást égetne be évekre a büdzsébe. A megoldást valószínűleg az jelentheti, ha a jegybanki veszteségtérítési szabályt tovább lazítaná a kormány, egy ilyen irány akár a jegybank keddi megszólalásából is kiolvasható.
Magyarországon eddig nem honosodtak meg olyan innovatív befektetési eszközök, mint a tőkévé konvertálható kölcsönök vagy a SAFE (Simple Agreement for Future Equity) megállapodások. A szabályozás azonban most változik, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, az MNB, a Design Terminal és piaci szereplők összefogásával alakították ki a piac számára legmegfelelőbb törvényi struktúrát és vitték végig a törvényalkotás folyamatát, az Országgyűlés pedig június 13-án fogadta el az új szabályozást. Erről a folyamatról és a startupok és befektetőik számára várható előnyökről kérdeztük Bódis Lászlót, innovációért felelős helyettes államtitkárt, Virág Barnabást, a Magyar Nemzeti Bank alelnökét és Jónás Lászlót, a Design Terminal ügyvezetőjét és szakmai vezetőjét.
A Commerzbank azt tervezi, hogy augusztus eleji második negyedéves gyorsjelentése után egy második, az előzőnél nagyobb részvény-visszavásárlást is végrehajt – számolt be a Financial Times.
Az eddigi online forrásgyűjtési csúcstartó a Fehér Nyúl sörgyár volt, 2022-ben 120 milliós közösségi forrásbevonással, most a Brancskozosseg.hu gyűjtött össze 124 milliót.
Szakadtak a mai kereskedésben a Deutsche Bank részvényei, a CDS-felára pedig megugrott, miután az európai bankszektor stabilitása miatt kialakult aggodalom ezúttal a német bankra zúdult rá. Sok elemző nem tudta hova tenni, hogy miért pont a Deutsche Bank lett a célpont, amely sorozatban 10 nyereséges negyedévet zárt és erős tőkepozícióval rendelkezik.
Az MNB a biztonsági tőke három hónapon belüli pótlására alkalmas pénzügyi terv készítését írta elő a Bodrogközi, illetve a Bodrogközi Kertészeti biztosító egyesületeknek. A szükséghelyzetbe került intézményekhez a jegybank, legfeljebb 180 napra felügyeleti biztosokat is kirendelt – közölte az MNB kedden.
A kedd este megjelent közlönyben kihirdetett határozat szerint a kormány egyetért Baross Gábor Tőkeprogram főbb feltételeivel és felkérte Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert a részletek kidolgozására és a program lebonyolítására.
Három olasz bankcsoport, köztük a Magyarországon is jelen lévő UniCredit és Intesa Sanpaolo tőkekövetelményét szigorította csütörtökön az Európai Központi Bank.
2023-ban is a tervezett végleges mérték egynegyedével növekednek majd az átmeneti tőkepufferráta-előírások a jelentősként azonosított hét bankcsoportnál - közölte az MNB.