Elindult a koronavírus-járvány új hulláma Németországban, ezért ismét viselni kell a maszkot zárt térben és be kell adatni a negyedik oltást - javasolta a szövetségi egészségügyi miniszter egy szerdán ismertetett nyilatkozatában.
Az elmúlt héten összesen 1636 új fertőzöttet regisztráltak Magyarországon, vagyis naponta mintegy 234 ember fertőződött meg hivatalosan. A halálozások száma 23 fő volt az elmúlt héten, ez naponta 3 főnek felel meg. Mindkét adat a csökkenő trend elakadását jelzi, azt ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy a heti adatjelentés miatt messzemenő következtetéseket korai lenne még levonni ebből.
A koronavírus omikron variánsával való megfertőződés szinte semennyire nem védi meg az átesetteket a jövőbeli fertőzéstől - állapították meg az Imperial College kutatói a Telegraph cikke szerint. A tudósok szerint ez megmagyarázza, miért maradnak makacsul magasak az esetszámok.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) mérlegeli az újonnan terjedő majomhimlő vészhelyzeti minőségét, a szervezet vészhelyzeti bizottsága jövő csütörtökön ülésezik - jelentette be a WHO kedden Genfben.
Miközben az egészségügyben kézzel fogható a szakemberhiány, a pandémia rávilágított arra, hogy az orvosok mellett a szakdolgozókra milyen fontos szerep hárul. Ezért sem mindegy, hogy a jövő szakdolgozóit hogyan lehet megszólítani, mivel lehet a fiatalok számára vonzóvá tenni ezt a pályát. Ebben a helyzetben felértékelődik a képzési helyek jelentősége, és a komplex stratégiával rendelkező, hosszú távon is stabil finanszírozással bíró karok működése, mint például a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kara. Ács Pongrác, a kar dékánja a Portfolio-nak adott interjújában olyan működési elemeket mutat be a kar életéből, amelyek akár más intézmények számára is tanulságosak és hasznosak lehetnek. Többek között arról beszélgettünk vele, hogy mi is az a pécsi modell, amit a kar valósított meg országos szinten először és vált mintává több intézmény számára, hol és miért terjeszkedik a kar külföldön, miért fontosak a külföldi diákok és hogyan lehet egyáltalán fenntarthatóvá tenni egy kar finanszírozását, valamint ebben milyen változást hoz a modellváltás. A dékán arra is kitért, hogy az elnyert pályázati forrásokból megvalósított kutatások hogyan hasznosulnak náluk a gyógyítás folyamatában. Helyzetjelentés az egészségügy és felsőoktatás olyan gyakorlati szegletéből, amely eddig kevés figyelmet kapott, indokolatlanul.
Ugyan ma még sokak számára a génterápia a tudományos fantasztikum kategóriájába tartozik, már jelen van és rendkívüli hatású lehet a betegek kezelésben - jelentette ki Matt Zeller, a Novartis Hungária ügyvezető igazgatója a Portfolio-nak adott interjújában. A globális gyógyszercég hazai vállalatának vezetőjével beszélgettünk a szektort meghatározó új trendekről, a klinikai vizsgálatok digitalizálódásáról, a Magyarországon megkötött háromoldalú partnerségi megállapodásról, az adatokban rejlő lehetőségekről, valamint az egészségügyi kassza pénzügyi korlátairól is.
A Vállalkozásfejlesztési Bizottság előtt beszélt Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszterjelölt szerda délután. Bemutatkozásában összefoglalta, milyen szempontok mentén fog működni a minisztériuma és milyen feladatai lesznek az új tárcának.
Néhány nappal ezelőtt jelent meg a nemzetközi tudományos Medrxiv portálon a lektorálás előtt álló magyar tanulmány a HUNV-VE 2 nevű vizsgálat eredményeiről, melynek szerzői között szerepel Kásler Miklós emberi erőforrások miniszter, Müller Cecília országos tisztifőorvos, valamint többek között Szlávik János főorvos is. Az országos vizsgálat az alapimmunizálás, az első és második emlékeztető oltás hatékonyságát mérte fel a koronavírushoz köthető halálozás megelőzésében, és összehasonlításra is lehetőséget adtak az eredmények a delta és az omikron hullám között.
Nem lehetünk elégedettek azzal, ami történt, biztos, hogy kell javítanunk és kell fejlődnünk - jelentette ki a "Mit tanulhatunk a koronavírus elleni védekezés menedzseléséből" című szakmai beszélgetésen Oroszi Beatrix epidemiológus a Telex beszámolója szerint. A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy 4-6 havonta kialakul egy új koronavírus-variáns, amire készen kell állni, időben észre kell venni. Szerinte minden a kezünkben van, hogy elkerülhető legyen a következő járványhullám.
Távsebészet, mesterséges intelligencia, fogyi appok, nyomtatott emberi szövetek, telemedicina – csak néhány terület, amelybe idén is dollármilliárdokat fektetnek be piaci szereplők szerte a világon, de vajon melyik fog kilőni és miért? Meskó Bertalan, a The Medical Futurist Institute vezetője szerint jelenleg paradigmaváltás zajlik az egészségügyben és azt is elárulta, hogy fog kinézni a jövő kórháza.
Együttműködési megállapodást írt alá a Semmelweis Egyetem (SE), az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), valamint a Novartis Hungária Kft. azzal a céllal, hogy előmozdítsák az innováció térnyerését a magyar közegészségügyben.
Európában több országban is emelkedésnek indultak a koronavírus-esetszámok, közben az Egyesült Államokban egyre inkább azzal foglalkoznak az európai minta alapján, hogy mikor jön a következő járványhullám. A háttérben több ok is meghúzódik. A következő napokban ezért érdemes nagyon figyelni a hazai járványadatokat is.
Idén is átadták a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) kezdeményezésére létrehozott Jedlik Ányos-díjat, amely a kimagaslóan sikeres feltalálói tevékenység, valamint a kiemelkedő színvonalú és hatékonyságú iparjogvédelmi munkásság elismerését szolgálja. A díjat ezúttal egészségiparban és a szellemitulajdon-védelem területén tevékenykedő szakemberek kapták.
Még ki sem hevertük a koronavírus okozta lelki sérüléseket, máris itt az újabb sokk, a háború, amely sokakat tölt el szorongással, félelemmel. Zana Katalin és Bakó Tihamér pszichoterapeuták nemrég megjelent könyvükben azt fejtegetik, hogy az ehhez hasonló humanitárius katasztrófák képesek úgy beleégni a lelkünkbe, hogy azt még az utódaink is megérzik. Hogyan hagynak lenyomatot a közösségi traumák a pszichénkben, és mit tudunk tenni azért, hogy a mi életünkben elszenvedett traumákat az unokáink már ne cipeljék tovább? Hogyan erősíthetjük magunkat és mit mondjunk a gyereknek a háborúról?
Az agyban történő memóriatárolás megfejtésében ért el forradalmi áttörést Losonczy Attila, a New York-i Columbia Egyetem Zuckermann Intézetének kutatója, illetve Rózsa Balázs kutató- és fejlesztő csapata. A Nature folyóiratban közölt tanulmányukban a magyar fejlesztésű és gyártású, innovatív 3D-lézerpásztázó mikroszkópjuk segítségével bizonyították, hogy az agy egyik fontos memóriaközpontjában kisebb csoportokba szervezve, együtt tanulnak az idegsejtek.
A koronavírus elleni, lenyelhető vakcinát fejlesztenek az MIT-n, amely gömböc alakú, azaz a kapszula keljfeljancsiként szinte mindig talpra áll, így tudja egy mikroszkopikus tűvel megfelelően a szervezetbe juttatni az oltóanyagot – számolt be az RTL Híradó.
Négy lehetséges forgatókönyvet vázolt fel a brit Vészhelyzeti Tudományos Tanácsadó Csoport (SAGE) a koronavírus-járvány jövőjét illetően – olvasható Dobson Szabolcs szakgyógyszerész Facebookon közzétett elemzésében.
A Debreceni Egyetemen (DE) zajló kutatásokra, illetve tehetséggondozásra ajánlotta fel a Debrecen Díj a Molekuláris Orvostudományért kitüntetéssel járó pénzjutalmat Karikó Katalin magyar kutatóbiológus, a szintetikus mRNS-alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója - közölte az egyetem a honlapján pénteken.