A hőmérséklet, a páratartalom és a felszín anyaga befolyásolja, mennyi idő alatt száradnak meg a különböző felületeken a koronavírussal fertőzött úgynevezett légzőcseppek és így meddig maradhat életben a vírus - állapította meg egy kutatás, amelynek során különböző városokban különböző felületeket vizsgáltak.
A koronavírus elleni nemzetközi kutatások sorába tudott lépni egy magyar kutatócsoport az elmúlt hetekben, amelyben Lantos Csaba és Várkonyi Attila ismert hazai befektetők is részvényesek. Egy másik, hazai, koronavírus elleni terápiás gyógyszerkutatás szintén ígéretesen zajlik, és ebben a cégben is jelen vannak befektetőként. A Portfolio-nak adott exkluzív páros interjúból kiderül, hogy az elmúlt 20 évben létrejött egyfajta klub, amely összefogja a befektetőket és a tudományos közeget a magyarországi élettudományi vállalkozások területén, és ebben a csoportban a két üzletember központi szerepet játszik. Lantos Csabával és Várkonyi Attilával arról is beszélgettünk, hogy egészségügyi befektetéseik során milyen szempontokra figyelnek, milyen hiányosságai vannak a jelenlegi hazai innovációs pályázati rendszernek, milyen reményeket fűznek a hamarosan létrejövő Egészségipari Innovációs Ügynökséghez és hogy milyen tanulságai vannak hosszú távon a jelenlegi járványnak.
A Covid-19-járványt okozó új koronavírus természetes evolúció eredménye egy friss tanulmány szerint, amelynek szerzői nem találtak bizonyítékot arra, hogy laboratóriumban hozták volna létre a kórokozót.
Létezik a szabad akarat vagy sorsunkat már előre megírták? Lehet, hogy a vallás és a tudomány mégsem ellenségek? Hogyan reformáljuk meg a kapitalizmust új, környezetvédő vállalatokkal? Többek közt ilyen és hasonló, szinte mindenkit foglalkoztató kérdésekre kínálnak választ a 2020-as Brain Bar újonnan bejelentett előadói.
Valamelyest gyorsítja az agy öregedését a rendszeres alkoholfogyasztás és a dohányzás - állapították meg amerikai kutatók.
Több komoly tudományos áttörést is hozott 2019: számos korábban csak scifikből és teóriákból ismert ötlet valósult meg és számos korábban feltalált eszköz ért el fontos fejlesztési mérföldkövet ebben az évben. Megnéztünk tíz olyan találmányt, ami forradalmasíthatja az emberiség hétköznapjait.
Az vagy, amit megeszel - tartja a híres mondás. De tudjuk-e valójában, hogy mit eszünk és hogy ezeknek az élelmiszereknek a kémiai összetevői milyen hatással vannak egészségünkre és betegségeinkre. Ennek megválaszolására vállalkozott kutatótársaival Barabási Albert-László hálózatkutató, és a témáról szóló első anyaguk a napokban jelent meg a Nature-ben. Rámutatnak: közel 27 ezer különböző molekula létezik az ételeinkben, ám ezek nagy része nincs szisztematikusan feltérképezve, emiatt ezeket nevezhetjük a táplálkozás sötét anyagának is.
Az elmúlt húsz évben sokkal fontosabbá vált az emberek számára a látás – vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában Roska Botond, a Magyar Szent István-renddel kitüntetett neurobiológus, kutatóorvos. Hozzátette: anyagi oka is van annak, hogy miért kevesebb látással kapcsolatos kutatást végeznek.
A világ legdrágább gyógyszerét adták be a gerincvelő eredetű izomsorvadásban (SMA) szenvedő másfél éves Zentének kedden a Bethesda Gyermekkórházban. A terápia részleteiről az SMA központként is működő gyermekkórházban Velkey György, a kórház főigazgatója, Gergely Anita, gyermek aneszteziológus-intenzívterápiás szakorvos, Feller Antal, a Hungaropharma vezérigazgatója beszélt.
A világon egyedülálló és ezért külföldön is nagyon keresett kétfoton mikroszkóp, sikeres nemzetközi együttműködések, publikációk sora neves külföldi szaklapokban, az agy működésének sejtszintű és valós idejű megfigyelése, a látás mesterséges visszaállítása, rákdiagnosztika néhány másodperc alatt - csak néhány azok közül a projektek, kutatások és tervek közül, amelyek Rózsa Balázs fizikushoz és csapatához köthetőek. A Femtonics Kft alapító-tulajdonosa nagyszabású, új terveibe is beavatta a Portfolio-t. (Csúcstermékük, a Femto3D Atlas működéséről videót is készítettünk.)
Újabb meghatározó elmélet dőlt meg a pszichológiában, miután kutatók egy csoportja vette a fáradságot, és megvizsgálta a valóságot. Eddig sokan azt hitték, hogy az emberek simán keresztülnéznek a bajba jutott társukon, nem segítenek neki, főleg ha mások is jelen vannak az esetnél. Ezt a vélekedést egy nyílt utcán történt, brutális késes gyilkosság indította el még a 60-as években, amit követően arra jutott a szociálpszichológia, hogy az emberek erősen hárítják a felelősséget. A jelenséget el is nevezték járókelő-effektusnak. Csakhogy egy friss kutatás alapján most úgy tűnik, ez az egész egy totális tévedés. Biztonsági felvételek százait vizsgálva kiderült, hogy 10 esetből 9-szer az emberek igenis segítenek a másikon. Sőt, ha csoportban vannak, akkor erre csak tovább nő az esély. Talán mégsem olyan rosszak az emberek, ahogy a pszichológusok gondolták.
Elon Musk Neuralink cége friss részleteket árult el arról, hogyan kötnék össze az emberi agyat a gépi mesterséges intelligenciával: a társaság sikeres majomkísérletek után most engedélykérelmet nyújtott be emberkísérletek végzésére az amerikai szabályozóknak. Az eszköz az emberi hajnál vékonyabb vezetékekkel köti össze az agysejteket egy chippel.
Tegnap a kormány benyújtotta a Parlamentnek azokat a törvényjavaslatokat, amelyek alapvetően változtatnák meg a hazai kutatás-fejlesztés és a Magyar Tudományos Akadémia működését. Az MTA most arra hívja fel az országgyűlési képviselőket, hogy fontolják meg az MTA-nak a törvényjavaslatokkal kapcsolatos észrevételeit.
Idén Barabási Albert-László fizikus-hálózatkutatónak ítélte oda a Bolyai-díj Alapítvány 15 tagú, Áder János köztársasági elnök által vezetett díjbizottsága a díjat és az ezzel járó 100 ezer eurós elismerést. A díj kapcsán - amit a díjazott az egész ország számára példaértékű összefogásnak tart - beszéltünk a neves magyar kutatóval a nők teljesítményének elismerésének fontosságáról, valamint a tavaly elnyert uniós nagyprojektről is.
Barbási Albert-László fizikus, hálózatkutató kapta 2019-ben a Bolyai-díjat - jelentette be Szabó Gábor, a Bolyai-díj Alapítvány kuratóriumának elnöke szerda este a Magyar Tudományos Akadémián. Immár tizedik alkalommal adták át a tudományos életben betöltött meghatározó szerep elismeréséért járó Bolyai-díjat. Az eddigi hagyományoknak megfelelően Áder János köztársasági elnök adta át személyesen a díjazottnak az elismerést, amihez 100 ezer eurós díjazás jár.
Vajon meddig élhet még az emberiség? Magunk forraljuk fel a bolygót, vagy csak a Nap perzsel fel minket egymilliárd év múlva? Netán azt is túléljük? Senki sem tudja, de az emberi lét elméleti maximumáról még így is lehet némi sejtésünk a tudománynak köszönhetően. A jelenlegi tudásunk szerint addig élhet ember a világon, ameddig képes a gondolkodásához szükséges energiához jutni. Ez ugyanakkor a távoli jövőben elképesztő kihívást jelent majd. A tudósokat nem érheti az a vád, hogy ne gondolkoznának előre: már most is vannak olyan vad ötletek, hogy a csillagok kimúlása után miként nyerhetünk energiát a fekete lyukakból. Ha ez sikerül, azzal drámaian megnövelhetjük az élettartamunkat, jó időre elhalasztva a világunk végét - már ha az nem szakad magától szét, és még a protonok is egyben maradnak. A történetünk így csak valamikor egy googol (10100) év múlva érhet véget, amikor már a fekete lyukak is elpárologtak. Az alábbi cikkben ezt a futurisztikus világot nézzük meg, gondolatban elutazva az utolsó lehetséges állomásig.
Google a barátod - hangzik a mondás mindenki kedvenc keresőjéről, de vajon hányan tudják, hogy a név igazából mit takar? Most eláruljuk, hogy az egész egy elírásból született, valójában a googol szám, vagy más néven a tíz szexdecilliárdra akartak utalni az alapítók. Úgy gondolták, hogy ezzel egy olyan szám fémjelzi majd a keresőjüket, amely az internet végeláthatatlan méretére utal. Olyasmire, amit semmi máshoz nem lehet kötni. Csakhogy lehet. Méghozzá egy megdöbbentő, ijesztő dolog élettartamához, amiről éppen nemrég közöltek képet a tudósok. Az alábbi cikkben felfedjük, hogy mi is a kapcsolat a Google és a lélegzetelállító fekete lyukak között.
Az internetnek semmi köze a felhőkhöz, hiába ábrázolja mindenki rendszeresen úgy. Tisztáznunk kell, hogy nem egy megfoghatatlan dologról van szó. Olyannyira nem, hogy a szó szoros értelmében rá is lehet harapni - ahogy tette ezt jó néhány cápa az elmúlt időszakban. A legközelebb ugyanis akkor állunk a valósághoz, ha az egészre úgy gondolunk, mint egy nagy kábelrengetegre. Az internet gerince valójában nem más, mint optikai szálak sokasága, amelyek keresztül-kasul átszelik a Földet. Ez teszi lehetővé a hálózatok globális hálózatba való kapcsolását, amibe aztán mindenki beszállhat. Az alábbi cikkben bemutatjuk, hogyan is néz ki az internet a maga fizikai valójában, hogyan ugrál rajta végig egy-egy üzenetünk, és miért érhetjük el bármelyik országot egy szempillantás alatt.
Most egy olyan leleplezés következik, amely alapjaiban írja át a Szomszédok című legendás sorozatunk szakmai tartalmát és az internethez való viszonyulásunkat. Mindenki tudja, hogy Vágási Feri, a Szomszédok fenegyereke, a lakótelep keményfiúja nagyon szeretett volna beszállni az internetbe. A vonatkozó mondata pedig súlyos szállóigévé vált, viccek és mémek egész sorát szülve. A jelenet egyenesen a technológiai butaság mintapéldájává avanzsálódott a hazai közbeszédben. Csakhogy ez egy óriási tévedés! Feri, a nyomdász, valójában nagyon mély szakmai megfontolások mentén fogalmazott úgy, ahogy. Ezennel örökre feloldozzuk az együgyűség vádja alól, és elmagyarázzuk, hogy valójában az internet lényege rejlik a gondosan megválasztott szavai mögött.
(Figyelem! A cikk nyomokban iróniát tartalmaz.)
Termeléscsökkenés, létszámleépítés, vállalati bezárások A Volkswagen nemrégiben bejelentette, hogy az alacsony...
Írtam a Curve-ről egy update cikket nemrég. Akkor vettem észre, hogy a Curve lehetőséget ad a bankkártyán és mobiltelefonon...
Az Eurozóna inflációja lassú növekedésbe fordult át az elmúlt időszak egyértelmű csökkenő tendenciáját követően....
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
A közelmúltban hatályba lépett és több lépcsőben alkalmazandóvá váló MI Rendelet mellett az Európai Bizottság...
Hogyan ment pénz egy olyan autóba, ami nem is volt Jani bácsié? The post Az autó, ami nem is volt - ÍNSZE S2E6 first...
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
