Tajvanban május 20-án iktatták be ceremoniális eseményen az új elnököt, Laj Csing-töt. Az államfő ciklusának kezdete azonban már rögtön az elején súlyos válsággal néz szembe – számolt be a Nikkei Asia.
A The Washington Post számolt be arról, hogy az Egyesült Államok vezetése nem nézi tétlenül a kínai hadsereg megerősödését, valamint az egyre aggasztóbbnak vélt fenyegetéseit a vitatott hovatartozású Tajvan szigete ellen. Az elrettentéshez taktikát is dolgoztak ki Washingtonban.
A képviselőház költségvetési bizottságának republikánus tagjai közzétették a 2025-ös külügyminisztériumi kiadási tervezetet, amely növeli a Fülöp-szigetek és Tajvan katonai támogatását Kína fenyegetésének ellensúlyozására - írta a Defense News.
Az Eurasian Times beszámolt arról, hogy a tajvani és indiai elemzőházak modelleket végeztek egy esetleges kínai támadásról a jövőben.
Az amerikai Center for Strategic & International Studies (CSIS) agytröszt bemutatott két lehetséges forgatókönyvet, amely felvázolja Peking hogyan foglalhatja el a saját területének tekintett Tajvant.
Komoly diplomáciai feszültség alakult ki Kína és India, valamint Tajvan között azt követően, hogy a sziget vezetője gratulációt küldött Narendra Modinak a választási győzelméhez – számolt be a South China Morning Post.
Kiderült, hogy Tajvan és az Egyesült Államok egy előre nem tervezett közös hadgyakorlatot tartott a vitatott hovatartozású sziget mellett, Kína szárazföldi partjaihoz közel – írja a Naval News.
Május 23-án váratlanul kétnapos hadgyakorlatot kezdett Peking Tajvan körül, amely nagy riadalmat keltett a szigeten. Rögtön ezt követően jött a bejelentés, hogy Tajpej újraindítja a hadihajók fejlesztési programját – írja a Naval News.
A kínai védelmi miniszter, Tung Csün vasárnap figyelmeztette Tajvant és szövetségeseit, hogy országa "szétzúz" mindenkit, aki a sziget függetlenségét szorgalmazza.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter aggodalmát fejezte ki Kína katonai tevékenysége miatt, különösen a Tajvani-szorosnál tapasztalható provokációk miatt. Hangsúlyozta, hogy Tajvan demokratikus folyamatait nem lehet ürügyként használni kényszerítő intézkedésekre – írja a Reuters.
Donald Trump várható republikánus elnökjelölt egy zártkörű eseményen kijelentette: ha ő lett volna az elnök, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, szétbombázta volna Moszkvát, Kína pedig Peking pusztulására számíthat, ha ő lesz az elnök, amikor megtámadják Tajvant – írja a Washington Post bennfentes információk alapján.
A kínai politikával és a Tajvannal foglalkozó szakértők január eleje óta kiemelten foglalkoztak azzal, hogy a május 20-i nap kiemelkedő fontosságú lesz. Ekkor iktatták be ugyanis azt a Laj Csing-töt elnöknek, akinek a személye a legkevésbé sem felel meg Peking érdekeinek. A politikus ugyanis rendszeresen hangoztatja, hogy a sziget sorsáról csak annak lakói dönthetnek, ezt pedig a keleti nagyhatalom vezetői nyílt szeparatista hozzáállásnak tekintik. Az elnöki ceremóniát követően aztán radikális húzással fitogtatta az erejét Kína: kétnapos hadgyakorlat indult a sziget körüli vizeken. A történet viszont itt még nem ért véget, és a jövőben sincs kilátás arra, hogy lényegesen közeledjenek a felek, ez pedig egy potenciális háborúval fenyegeti az egész térséget.
A múlt héten váratlanul kétnapos hadgyakorlatot jelentett be Peking Tajvan körül arra válaszul, hogy az új elnök a beiktatási ceremónián fenntartotta a sziget önállóságára törekvő politikáját. A manőverek hamar véget értek, de a jövőre tekintettel a problémák egyre csak fokozódhatnak – írja az EurasianTimes.
Újabb amerikai kongresszusi delegáció érkezett hétfőn Tajvanra, hogy kinyilvánítsa az Egyesült Államoknak a sziget iránti rendíthetetlen támogatását a kínai "agresszióval" szemben.
Ismét párbeszédet szorgalmazott Tajvan és Kína között a sziget elnöke vasárnap, nem sokkal a kínai hadsereg Tajvan körüli „büntető hadgyakorlatának” befejezését követően.
Kína befejezte helyi idő szerint pénteken a "büntető" jelzővel illetett, csütörtökön kezdett hadgyakorlatát a Tajvani-szoros környékén, egy nap alatt több mint 60 harci repülőgépet küldött a sziget közelébe.
Laj Csing-tö tajvani elnök beiktatása után Kína nagyszabású hadgyakorlatba kezdett: hadihajók és vadászgépek árasztották el a sziget körüli vizeket, Tajpej pedig úgy tűnik, szintén mozgósításba kezdett.
Peking által "büntetőként" aposztrofált hadgyakorlatokba kezdett csütörtökön a kínai hadsereg a Tajvani-szoros környékén, válaszul Tajvan néhány napja hivatalba lépett elnöke, Laj Csing-tö beiktatási beszédére, melyben az államfő felszólította Kínát, hagyjon fel a fenyegetőzésekkel.
Hétfőn letette az esküjét Laj Csing-tö, Tajvan új elnöke, aki még január elején szoros küzdelemben nyerte meg a választásokat, ráadásul a parlamenti többséget nem is érte el. A Demokratikus Progresszív Párt (DPP) vezetőjének beiktatására számos elemző úgy tekintett, mint a lehetséges választóvonalra Tajpej és Peking között, amely elhozhatja azt a háborút, amelytől a fél világ félt a Dél-kínai-tengernél. Bár a ceremónia nem zajlott diplomáciai csatározás nélkül, az összecsapások egyelőre elmaradtak.
Tajvan elnöke "veszélyes jelzéseket" küldött beiktatási beszédében, ezek tanúsága szerint a béke és a stabilitás aláásására törekszik - közölte Kína Tajvan-ügyi hivatala hétfőn.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
