Miután Magyarországon egy a széndioxid-kvóta kiosztására és eladására is adóterhet előíró rendelet jelentette plusz költségek miatt határozatlan időre befejezte a termelést Magyarország egyetlen műtrágyagyártó vállalata, a Nitrogénművek, most a régió másik gyártója, a román Azomureş is leállást jelentett be. A vállalat az inflációra, a versenyellenes román szabályos, és egy nem rég belengetett 1%-os különadó miatt döntött így. Ezzel a térség összes nagyobb műtrágyagyártója leállt.
Addig kell biztosítani a Mátrai Erőmű nagy blokkjainak optimalizált működését, amíg az erőmű területén üzembe helyezik az új kombinált ciklusú gázturbinás erőművet – ezt a fontos, egyúttal várható döntést hozta meg a legfrissebb Magyar Közlöny egyik kormányhatározata alapján a kormány. Emellett kibocsátási egységek átcsoportosításáról is döntött a kormány.
A szén-dioxid (CO2) árának emelése nélkülözhetetlen ezen éghajlatkárosító anyag kibocsátásának érdemi csökkentéséhez. Ezért is fontos lépés az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/959 irányelvének elfogadása, amely többek között létrehozta a közúti közlekedés és az épületek szén-dioxid-piacát (ETS2). Az irányelvben azonban számos buktató rejlik, amelyeket ha nem kezelnek, az ETS2 bevezetése eredményeként növekedhet a CO2-kibocsátás és más környezeti károk is.
Tegnap számoltunk be a kormány új szén-dioxid kvóta adójáról, valamint tranzakciós díjáról, amivel a legnagyobb szén-dioxid kibocsátó építőipari, vegyipari, szeszipari, illetve olajfinomító létesítményeket kötelezné fizetésre. A rendeletre reagált az Európai Cementipari Szövetség egyik tagja, a CeMBeton állásfoglalása szerint a tranzakciós díj és a szén-dioxid kvóta adó együttesen katasztrofális hatással lesz a cement- és mésziparra.
Közel kétéves mélypontra, 30 euró/MWh közelébe zuhant péntekre a holland TTF gáztőzsdén a legközelebbi havi szállítás ára, amiben több tényező mellett az orosz gázszállítási stratégia változása is szerepet játszhatott orosz költségvetési okok miatt. A gázárak mélybe zuhanása egyúttal új lendületet adhat a szén áramtermelésből való kiszorulásához is, mivel a gázerőművek egyre versenyképesebbek a szénerőművekkel szemben.
A vállalatokra egyre fokozódó nyomás nehezedik, hogy növeljék tevékenységük fenntarthatóságát, miközben a magas és volatilis energiaköltségekkel is meg kell küzdeniük, de több lehetőségük is van arra, hogy e két kihívásra egyszerre feleljenek meg.
Az Európai Unió karbonsemlegességi céljai ambiciózusok, főleg az ukrán-orosz háború árnyékában, amely jelentős átalakításokat eredményezhet a fosszilis energiáról való átállásban, de akár fel is gyorsíthatja a folyamatot. Ebben nagy szerepe lehet a hidrogén-gazdaság kialakulásának, amelyben nagy lehetőséget látnak az uniós döntéshozók is, azonban egyelőre több akadály is nehezíti annak széleskörű felhasználását. Ugyanakkor az biztos, hogy a mobilitásban már évtizedes múltja van a karbonsemleges hidrogénhajtású járműveknek.
Kezd forróvá válni a talaj a magyar iparvállalatok alatt, ahogy az uniós döntéshozók egyre több eszközzel kényszerítik őket a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére. Bár a 2030-as és 2050-es klímacélok még távolinak tűnhetnek, az ország egyik legnagyobb iparigáz-gyártójának és szolgáltatójának vezérigazgatója szerint elég, ha az uniós döntéshozók a következő kvóta allokációs időszakban, 2024-25-ben csökkentik az ingyenes allokációt, ami önmagában olyan áremelkedést okozna a kvótaárakban, hogy az rentábilissá tenné, a ma még piacilag kevésbé életképes zöld vagy kék hidrogén gyártást, felhasználást. Azonban ahhoz, hogy 3 év múlva át tudja állítani gyártását egy iparvállalat, ahhoz már idén el kéne kezdeni az ehhez szükséges beruházások előkészítését.
Az energetikában jelentős átalakulás zajlik, ami bár már tavaly elindult, de az utóbbi néhány hónap erre jelentősen ráerősített, de a nehézségek mellett ebben lehetőségek is rejlenek – jelentette ki előadásában Tóth András, az E.ON Hungária csoport megoldásértékesítési igazgatója a Portfolio Járműipar 2022 konferenciáján.
A CommerzVentures második, éghajlatváltozással foglalkozó fintech-jelentése szerint a nulla nettó kibocsátású gazdaság megteremtése érdekében alapított fintechekbe áramló finanszírozás rekordot döntött 2021-ben.
Az európai szén-dioxid kvóta árának 2021-es elszállása miatt aktívan érdemes kezelnie az érintett cégeknek a költségeiket, be kell azokat építeniük a stratégiai tervezésbe és résen kell lenniük, hogy „felismerjék: mikor válik jövedelmezőbbé egy technológiaváltás, mint a kibocsátási egységek vásárlása” – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Marc Falguara, a Vertis vezérigazgatója. Az uniós megfelelési és önkéntes karbonpiacon nagy tapasztalattal mozgó cégcsoportnak Európában négy irodája van, köztük egy Budapesten, így tehát innen is tudják nyújtani például a cég új szolgáltatását, a Strive-ot, amely négy átfogó lépésen keresztül segít a legkülönbözőbb iparági szereplőknek abban, hogy hatékonyan csökkentsék a kibocsátásukat, elkerülve a hangzatos, de kellő tartalom nélküli greenwashing jelenséget. Az ENSZ glasgowi klímacsúcsán személyesen is részt vett cégvezér rámutatott: azért nyújtják a szolgáltatásaikat, mert hisznek abban, hogy a mostani az utolsó generáció, amely még „képes fellépni a klímavészhelyzet megoldása érdekében, így nincs vesztegetni való idő, cselekvés nélkül a környezeti károsodás visszafordíthatatlan”.
Bár a hivatalos napirenden szerepelt és tárgyaltak is róla, ritka példaként mégsem született megállapodás az egekben lévő energiaárak témájáról a csütörtök éjjel véget ért EU-csúcson, mert néhány tagállam megfúrta a sokadik szöveg tervezetet is, így végül ez a téma teljesen kimaradt a csúcs zárónyilatkozatából. Közben egy másik téma, az Oroszországgal szembeni potenciális szankció, viszont bekerült a zárónyilatkozatba, és ez pont felfelé hajtja az energiaárakat
A múlt héten mutatta be az Európai Bizottság az úgynevezett "Fit for 55" uniós klímacsomagot, amely 2030-ra elérendő kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos részletes javaslatokat tartalmazza. Ebben meglehetősen drasztikus átalakítások szerepelnek, többek között a benzines és dízel autók betiltása, a fűtés és a közúti közlekedés bevonása a kibocsátáskereskedelem rendszerébe, illetve a karbonvámok bevezetése. Alig telt el azonban néhány nap a bejelentés óta, de már több tagállam is jelezte, hogy ebben a formájában nem támogatja a javaslatcsomagot, köztük hazánk is, de Lengyelország és Franciaország sem elégedett. Leginkább azt ellenzik a politikusok, hogy a kvótakereskedelmet kiterjesszék az épületek és a közúti közlekedés által kibocsátott emissziókra is, ugyanis félő, hogy ebben az esetben a szolgáltatók a lakosságra hárítanák át a költségeket, ami így a szegényebb rétegeket sújtaná aránytalanul. Az ezzel kapcsolatos viták pedig várhatóan hosszú hónapokig is elhúzódhatnak majd.
Ma tette közzé az Európai Bizottság az úgynevezett "Fit for 55" uniós klímacsomagot, amely a 2030-ra elérendő 55 százalékos kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos részletesebb szabályokat tartalmazza. Az EU ugyanis 2050-re szeretné elérni a klímasemlegességet, amihez szükséges az ambíciós szintek emelése. A mostani bejelentés többek között előírná, hogy magasabb legyen a megújuló energiaforrások részaránya, átalakítaná az EU ETS rendszerét, illetve szigorítaná a gépjárművekre vonatkozó emissziós követelményeket is. Ezek egyelőre még azonban csak javaslatok, tehát még rengeteg vita és egyezkedés várható a következő hónapokban.
Az Európai Unió iparvállalatai 2035-ig kaphatnak ingyenesen szén-dioxid-kvótákat, de csökkentett mértékben, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) az Európai Bizottság által fokozatosan bevezetni kívánt klímapolitikai reformtervezetre hivatkozva.
Kóbor György, az MVM elnök-vezérigazgatója nemrég egy borzasztóan szerethető történetnek nevezte a Mátrai Erőművet, ami erős kijelentés annak fényében, hogy a magyarországi energiatermelés szén-dioxid-kibocsátásának jelentős részéért felelős az erőmű, amely csak tavaly közel 43 milliárd forint veszteséget termelt. A kijelentés kapcsán beszélgettünk az MVM első emberével, aki elmondta, hogy az erőmű a keleti országrész fontos munkáltatója és kiemelt szerepe van az ellátásbiztonságban is, az elavult és átalakításra szoruló Mátrai Erőmű termelése és működése azonban nélkülözhetetlen, amellyel kapcsolatban az MVM-nek hosszú távú tervei vannak. Kóbor Györggyel többek között a létesítmény teljesítményéről és annak jövőjéről beszélgettünk, de az anyacég tőzsdére lépése is szóba került.
Nagyon jó a hangulat a tőkepiacokon.
Megjelentek a hosszabbítás részletei.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
