Messze a magyar kormány teljesít legrosszabbul a közlekedés üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentési terveit tekintve az Európai Unióban - derül ki az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) jelentéséből, amelyben a 28 uniós tagállam ilyen jellegű tervezeteit veti össze.
Nyolc európai város - köztük Budaörs - tűzte ki azt a célt maga elé, hogy az évszázad közepére nullára csökkenti ingatlanállománya karbonemisszióját, egyebek mellett a globális felmelegedés és a légszennyezettség mérséklése érdekében.
Példátlan nyomás nehezedik a globális energiarendszerre, a fogyasztást egyre magasabbra hajtja a népesség és a gazdaság növekedése, azonban az ellátás még mindig nagyrészt a fosszilis energiahordozóktól függ, amelyek a klímaváltozást elsősorban okozó szén-dioxid-kibocsátás fő forrásai. A berlini Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézete (SWP) négy forgatókönyvet vázolt fel a globális energiaátmenet, vagyis a tiszta energiaforrásokra való áttérés lehetséges kimenetelét modellezve, amelyek közül csak egy kecsegtet sikerrel. A tanulmány szerzőinek végkövetkeztetése szerint a Föld élhetőségének biztosításához a jelenleginél jóval több többoldalú megállapodásra, bőségesebb finanszírozásra és együttműködésre lenne szükség.
A világnak drámai mértékben változtatnia kell a gyárak, járművek és otthonok energiaellátásán annak érdekében, hogy a globális felmelegedés mértékét olyan szinten korlátozzák, amely a tudósok szerint csaknem lehetetlen. Az alternatíva katasztrofális helyzetet jelentene az egész világon - mondta António Guterres ENSZ-főtitkár az Associated Press hírügynökségnek adott interjúban, aki három radikális célt jelölt ki a legrosszabb érdekében.
Tavaly az Európai Unió országai összességében 2,5 százalékkal kevesebb szén-dioxidot bocsátottak ki, mint 2017-ben - közölte az Eurostat. Az uniós statisztikai hivatal adatai szerint 2018-ban Magyarország emissziója 0,8 százalékkal mérséklődött; az EU teljes szén-dioxid-kibocsátásának mintegy 1,4 százaléka itt valósult meg.
Miközben Magyarország az Európai Unió jelenlegi klímacéljaitól elmaradó célszámokat határozott meg a Nemzeti energia- és klímaterv május 7-én közzétett tervezetében, nyolc uniós tagország azért lobbizik, hogy az EU fokozza a klímaváltozás elleni erőfeszítéseit.
Több ponton is változott, illetve változni fog a következő időszakban az Európai Unió emisszió-kereskedelmi rendszere (ETS). Az egyik módosítás már most is a kibocsátási egységek árának emelkedését hozta, illetve átalakul majd a térítésmentesen kiosztott kvóták rendszere is, komoly kihívást jelentve az ETS-ben való részvételre kötelezett vállalkozások számára.
Skandináv és nyugat-európai országok állnak legjobban energiarendszereik fenntarthatóvá alakításában, vagyis abban a folyamatban, amelynek fő célja a klímakatasztrófa megelőzése, elsősorban a globális felmelegedés felelősének tartott szén-dioxid-kibocsátás visszaszorításával. A World Economic Forum több szempont alapján összeállított listáján Magyarország a 41. helyet foglalja el a vizsgált 115 ország között, közvetlenül Románia mögött, ugyanakkor a több szempontból mintának tekintett Ausztria a 6. a rangsorban.
Az Európai Unió Tanácsa a közúti közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében szigorúbb szabályokat fogadott el a személygépkocsikra és a kisteherautókra vonatkozóan - közölte az uniós tanács hétfőn.
A klímaváltozás miatt 2100-ra az Alpok legnagyobb része jégmentes lehet; a gleccserek eltűnése pedig óriási hatással lesz a térség vízkészleteire, a mezőgazdaságra, a vízgazdálkodásra, a környezetre és az idegenforgalomra - ismertették kedden svájci kutatók legfrissebb tanulmányukat a hegylánc gleccsereinek állapotáról az Európai Földtudományi Egyesület Bécsben zajló tanácskozásán. Ugyanitt egy olasz vezetésű kutatócsoport arról számolt be, hogy több millió műanyagrészecskét hagynak hátra a gleccsereken a hegymászó turisták: ugyanannyi mikroműanyag található már ott, mint a tengerpartokon és az óceánok fenekén.
Átalakulóban van a közműszolgáltatók szerepe, amelyeknek egyre összetettebb rendszereket kell kezelniük, és üzleti modelljeiket is muszáj újra értelmezniük. Az energiatermelő és -elosztó rendszerek összetettebbé válása jelentős hatással van a közműszolgáltatók helyzetére stratégiai, pénzügyi és strukturális szempontból egyaránt. Ahhoz, hogy a szolgáltatók lépést tarthassanak a fejlődéssel, át kell alakítaniuk működésüket, amihez elengedhetetlen az egymással kommunikáló, digitális eszközök használata - állítja a Schneider Electric.
A Ryanair 10. helyezettként felkerült az EU legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó cégeinek tízes toplistájára. A fapados légitársaság ezzel olyan társaságba jutott be, amely eddig kizárólag széntüzelésű erőműveket foglalt magába. A klímaváltozás erősödéséhez 2018-ban legnagyobb mértékben hozzájáruló vállalatok listáján hét német szénerőmű szerepel, az első helyezett is egy szénerőmű, méghozzá a lengyelországi Belchatow erőmű.
A világ energiatermeléssel és- felhasználással összefüggő karbonemissziója új rekordot ért el 2018-ban, miközben az energiafogyasztás és a szénhasználat nőtt, elsősorban Ázsiában - jelentette a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA).
A klímaváltozás, illetve a követendő klímapolitika ügyében is megosztottság látszik az Európai Unióban; a múlt heti kétnapos EU-csúcsról kiszivárgó bizalmas dokumentumok szerint Németország, Lengyelország és Csehország mellett Magyarország is elutasítja a 2050-es klímasemlegességre vonatkozó többségi álláspontot.
Miközben az ENSZ klímaváltozással foglalkozó bizottsága szerint 2050-ig gyakorlatilag nullára kellene csökkenteni a világ szén-dioxid-kibocsátását, különben a klímaváltozás beláthatatlanul súlyos következményekkel járhat, Magyarország csak minimális mértékben tud hozzájárulni az ügy sikeréhez, hiszen a globális kibocsátásnak mindössze alig több mint egy ezrelékéért felelős. Voltak azonban idők, amikor az ország ennél jóval nagyobb szerepet játszott az üvegházgáz-kibocsátásban: a 19. század végén még az egy főre eső és az összesített kibocsátás tekintetében is a világ 15 legnagyobb kibocsátója közé tartoztunk. A hazai szén-dioxid-kibocsátás csúcsát az 1950-es évek erőltetett iparosítása hozta el, ehhez képest napjainkra kevesebb mint negyedére csökkent Magyarország részesedése a globális szén-dioxid-kibocsátásból.
Az Európai Bizottság több mint 10 milliárd euró (mintegy 3200 milliárd forint) értékű, több ágazatot érintő beruházási programot hirdetett az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák kidolgozására, fejlesztésére és megvalósítására Európa globális versenyképességének növelése érdekében - közölte az uniós bizottság kedden.
Amennyiben az emberiség teljes szén-dioxid-kibocsátásának növekedése tovább folytatódik, kevesebb mint öt nemzedék, 140 év múlva elérheti azt a szintet, amely a Föld egyik legszélsőségesebb üvegházhatású felmelegedési eseményét jellemezte mintegy 56 millió éve - figyelmeztettek amerikai tudósok. Ekkor a sarkokat nem borította jég, sőt az Északi-sarkon pálmafák nőttek és krokodilok éltek.
Jelentősen korlátoznák a következő években az új teherautók és buszok szén-dioxid-kibocsátását az Európai Unióban az Európai Parlament és az Európai Tanács képviselői által kidolgozott történelmi jelentőségű új megállapodás értelmében. Ezáltal uniós szinten most először állapítanak meg kötelező szén-dioxid-emisszió csökkentési célokat a kamionok számára.