Előbb-utóbb a többi hatalomnak is lesz hiperszonikus fegyvere, de Oroszországnak addigra valószínűleg meglesznek az eszközei ezek megsemmisítésére - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija 1 állami csatorna által vasárnap sugárzott interjújában.
Néhány hete írtunk az Egyesült Államok hidegháborús nukleáris célpontjairól Magyarországon, ennek kapcsán érdekes lehet megvizsgálni az amerikai terveket arra vonatkozóan is, hogy győztek volna a Szovjetunió és szövetségesei ellen egy totális háború során. Erre valamennyire választ adhat az Operation Dropshot vázlata, egy pár évvel a második világháború után, 1949-ben készült amerikai tervezet, amely egy 1957-ben megvalósuló harmadik világháború forgatókönyvét vázolja fel. A tervek szerint Amerika atomcsapással kényszerítette volna korai megadásra a Szovjetuniót, de ha így nem járnak sikerrel, szárazföldi inváziót terveztek a rivális nagyhatalom ellen.
Néhány hete írtunk az Operation Unthinkable-ről, Winston Churchill abbéli terveiről, hogy a legyőzött Wehrmacht-katonákat újrafegyverezve megtámadja a Szovjetuniót. A későbbi Vasfüggöny túloldalán is ötleteltek arról, hogy lehetne gyorsan legyőzni a Nyugat hadseregeit, az erre vonatkozó haditerveket viszont a Kreml a mai napig hétpecsétes titokként kezeli. Szerencsére a rendszerváltás után néhány volt kommunista ország közlékenyebb lett: lengyel politikusoknak köszönhetően a világ tudomást szerezhetett pár éve a „Hét nap alatt a Rajnáig” fedőnevű, a NATO-elleni katonai akció terveiről. A kommunista vezetés elképzelése az volt, hogy nukleáris sivataggá változtatják Nyugat-Európa nagyvárosait, majd összfegyvernemi invázióval meghódítják Ausztriát és Németországot. A tervek kivitelezésében a Magyar Néphadseregnek is kulcsfontosságú szerep jutott volna.
Nem elfogadható az, ha egyes országok erőszakkal próbálnak demokráciát vinni más országokba – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök a Keleti Gazdasági Fórum konferenciáján a TASZSZ orosz hírügynökség riportja szerint.
1945 májusában lezárult a második világháború az európai hadszíntéren, a harmadik birodalom kapitulált. A nyugati szövetségesek és a Szovjetunió érdekbarátsága véget ért, a szuperhatalmak szinte azonnal azt kezdték el tervezgetni, hogy tudnak egymással gyorsan és hatékonyan leszámolni. Még bőven folytak a harcok, amikor Winston Churchill brit miniszterelnök és katonai vezérkara nekiállt, hogy kidolgozzon egy titkos haditervet a Szovjetunió megtámadására, melynek fontos része lett volna az, hogy újra felfegyverzik a hadifogollyá vált Wehrmacht-katonákat is. Az Operation Unthinkable fedőnevű akció megvalósítására – részben a jelentős szovjet túlerő miatt – végül szerencsére nem került sor.
Manapság már a nukleáris fegyverekre úgy gondolunk, mint hatalmas bombák, rakéták, melyet messziről, az esetleges célponttól több száz, ezer kilométerre indítanak útnak a kezelők. Nem volt ez mindig így: az ’50-es években az Egyesült Államokban minél kisebb és kompaktabb atomfegyvereket próbáltak fejleszteni, hogy azokat akár a gyalogság is használatba tudja venni ellenséges páncélosok ellen. Ennek az eredménye lett a Davy Crockett, egy olyan nukleáris fegyver, melyet egy Willys Jeepről, sőt, akár egy háromlábú indítóállványról is ki lehetett lőni.
Egy jó mesterlövész akár egy komplett csata menetét meg tudja változtatni, hiszen képesek beszivárogni az ellenséges vonalak mögé, felderíteni, kulcsfontosságú katonai vezetőket likvidálni. Több olyan mesterlövész is élt a történelem során viszont, akik olyannyira hatékonyan végezték munkájukat, hogy egy ütközet során komplett szakaszokat likvidáltak, katonai karrierjük alatt pedig ellenséges katonák százait tették el láb alól. Néhány ezek közül a mesterlövészek közül szabályosan legendává vált hazájában, sőt, nemzetközi szinten is, nevüket a mai napig könyvek, filmek, politikai propaganda-művek őrzik. Bemutatunk 10-et a világ leghalálosabb mesterlövészei közül.
A NATO és a Varsói Szerződés alapvetően meghatározta a hidegháború dinamikáját, amelyet elsősorban a Szovjetunió és az Egyesült Államok szembenállása testesített meg. A nagyhatalmak egymással fenntartott viszonya a hidegháború alatt azonban váratlan fordulatokat is tudott produkálni. Ezek közé sorolható a Szovjetunió arra tett kísérlete, hogy felvételt nyerjen a NATO-ba. Bár a próbálkozás nem járt sikerrel, a szovjetek lépése sokat elárulhat a hidegháborús események mögött megbúvó nagyhatalmi érdekekről.
Nagyon úgy néz ki, hogy 1983-ban kis híján atomháborút robbantott ki a NATO és a Szovjetunió közt egy hadgyakorlat, mivel a szovjet katonai vezérkar arra gyanakodott, hogy a nyugat valójában egy támadást akar leplezni az eseménnyel. Az NDK-ban állomásozó vadászbombázókat nukleáris töltetekkel szerelték fel, napokon keresztül, bevetésre készen várták a parancsot az indulásra. A NATO sokáig alábecsülte a helyzet komolyságát, az atomháborút pedig valószínűleg épp ennek köszönhetően sikerült elkerülni. Új dokumentumok kerültek elő az 1983-as Able Archer incidensről.
Elhunyt George Blake, a hidegháborús korszak egyik leghíresebb brit kettős ügynöke, akinek tevékenysége teljesen szétzilálta a brit hírszerzés kelet-európai ügynökhálózatát.
Az új típusú koronavírus terjedése az egész világon rámutatott arra, hogy újra kell értelmezni a globális biztonság fogalmának megközelítését - hangsúlyozta Mihail Gorbacsov egykori szovjet államfő a Time amerikai magazinban megjelent írásában.
Oroszország tavalyi olajtermelése 1,6 százalékkal, gáztermelése pedig csaknem 5 százalékkal nőtt a megelőző évhez képest.
Nem túlzás azt állítani, hogy öntik a világra a fegyvergyárak a lőfegyvereket: csak az Egyesült Államokban 150 millió kézifegyvert gyártottak az elmúlt 30 évben. A világ legnépszerűbb fegyvereit mégis a Szovjetunió gyártotta: csak a Kalasnyikov gépkarabélyból és származékaiból több mint 100 millió darab készült, de innen származik a legnagyobb számban előállított forgó-tolózáras fegyver, a Moszin-Nagant is. Megnéztük, melyek a történelem legnagyobb számban legyártott lőfegyverei.
Még ki se jutott az emberiség az űrbe, de már azon gondolkoztak a nagyhatalmak fegyver- és repüléstechnikai mérnökei, hogy lehetne fegyverrendszereket telepíteni a Föld köré. Bár az olyan egyezmények, mint az 1967-es Outer Space Treaty (Világűr szerződés) tiltják a tömegpusztító fegyverek űrbe és idegen égitestekre való kihelyezését, a mai napig folynak kísérletek a világűr felfegyverzésére. Bemutatunk tíz érdekes űrfegyver-projektet.
Nem állunk már túl messze attól, hogy a harcmezőket ellepjék az érzelemmentes, utasításokat tökéletesen végrehajtó robotharcosok. Már léteznek olyan légi és földi, távirányítású és önjáró robotok, amelyek egy gombnyomással képesek akár egy ellenséges harckocsit, egy épületet vagy akár egy gyalogosrajt likvidálni, a tűzparancsot azonban egyelőre még emberi kezelőknek kell kiadniuk. Megnéztünk tíz, részben már működő robotfegyvert, ami forradalmasíthatja a hadviselést.
Már több mint 50-60 éve feltaláltak olyan sci-fibéli hadászati eszközöket, mint a lépegető robot, a jetpack vagy éppen a repülő harckocsi, a sikeresen tesztelt technológiák egy része viszont végül valamilyen indokból mégis a kukában végezte, hiába öltek bele milliókat, milliárdokat a fejlesztésükbe. Bemutatunk tíz elképesztő szuperfegyvert, ami végül nem élte meg a sorozatgyártást.
Oroszország visszafizette Bosznia-Hercegovinának a volt Szovjetunió és Jugoszlávia közötti áruforgalomban keletkezett 125,2 millió dollárnyi szovjet adósságot, és ezzel rendezett minden a szovjet korszakból visszamaradt tartozást.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
