A német kormánypárt, valamint több ellenzéki párt egyetértésében jövő héten kerülhet a Bundestag alsóháza elé az a törvényjavaslat, melyben Berlin népirtásként ismerné el a Holodomort – írja a Reuters.
Szentpétervár közelében, egy mocsár közepén több rozsdásodó rádióantenna áll egy elhagyatott katonai bázison. Ez a horrorfilmeket idéző épületegyüttes a kiindulási pontja az MDZB rádióadónak, melynek hivatalosan nincs tulajdonosa és rendkívül furcsa jeleket sugároz. A BBC írását szemlézzük.
Egy amerikai tisztviselő szerint Oroszország valószínűleg elvesztette harckocsijainak felét, és elhasználta precíziós irányítású fegyvereinek többségét - számolt be a CNN.
Míg Csernobil és Fukusima nevét szinte mindenki hallotta már, mivel ezek a világ legsúlyosabb atomkatasztrófáinak helyszínei, addig a legkorábbi eset történetét szinte alig ismeri valaki, köszönhetően a szovjet államapparátus titkolózásának. A majaki vagy kistimi katasztrófa néven ismert esemény szőnyeg alá söprésének egy jelentős következménye az is, hogy az ottani feldolgozó-üzem máig működik, jelentősen terhelve a környezetét és rontva az ott élők életkörülményeit.
A határon fennálló feszültségek kezelése érdekében Azerbajdzsán azt javasolta Örményországnak, hogy a tervezett határkijelölési tárgyalásokat novemberről októberre hozzák előre - derült ki a bakui külügyi tárca vasárnap késő esti közleményéből.
Moszkva a Szovjetunió 1991-es felbomlása óta törekszik arra, hogy valahogy egyben tartsa a korábbi birodalmat. Teszi ezt olykor puhább eszközökkel, például szövetségek létrehozásával, máskor azonban fegyveresen próbálja egyben tartani az érdekszférát, mint Moldovában, Grúziában vagy éppen Ukrajnában. Ám a most egyoldalúan Ukrajnára vetett fókusz és az orosz haderő elszenvedett kudarcai miatt több olyan ország is megpróbál kilépni az orosz érdekszférából, amelyeket eddig szorosan fogott Moszkva, máshol pedig lefojtott államközi és államon belüli etnikai konfliktusok robbannak ki újra. Három évtizeddel a Szovjetunió felbomlása után megindulhat az orosz érdekszféra véres felbomlása?
Vlagyimir Putyin elnök nem maradhat hatalmi pozícióban a mostani háború után, hiszen világossá vált, hogy elvesztette az Ukrajnáért vívott küzdelmet – írja Twitter-oldalán Anders Aslund közgazdász, Oroszország-szakértő. A szakember szerint Putyin bukása után komoly gazdasági és politikai liberalizáció fog következni Oroszországban.
A nemrég elhunyt utolsó szovjet vezető, Mihail Gorbacsov megítélése homlokegyenest különbözik a Nyugaton és Oroszországban, és a kettő közötti olló Vlagyimir Putyin elnöksége alatt folyamatosan nyílt ki. Míg a Nyugat a Szovjetunió lényegében békés felbomlásának és a hidegháború lezárulásának hősét ünnepli az 1990-ben béke Nobel-díjjal is kitüntetett Gorbacsovban, addig az orosz vezetés csak hűvös nyilatkozatokat tett közzé halálával kapcsolatban, sokan pedig – a hatalmi gépezeten belül is – árulónak tartják, aki a szatellitállamokat és a szovjet nyugati perifériát az Egyesült Államok kezére játszotta. Mindez magyarázatot ad arra is, miért nem vett részt Putyin a néhai szovjet vezető temetésén, ahol a gyászszertartást egy nemrég államilag betiltott, részben Gorbacsov pénzéből létrejött független orosz lap főszerkesztője vezette.
Lengyelország több, mint hat ezermilliárd zlotyit követel Németországtól az általa okozott második világháborús veszteségekért. Németország kijelentette, hogy a jóvátétel kérdése már több, mint hatvan éve lezárult - írta meg a Reuters.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy iskolában mondott beszédében jelezte: minden atrocitás, ami a Moldovában állomásozó orosz katonákat éri felér egy hadüzenettel – írja a Guardian.
A Kreml hivatalos közleménye szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nem tud részt venni Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó vezetőjének temetésén, mivel időbeosztása ezt nem teszi lehetővé.
Gorbacsov aktív ágense volt az összes kelet-európai rendszerváltásnak, így a magyarnak is, a mi esetünkben még az akkori KGB-vezért is ideküldte, s ezt követően mondott le Kádár János. A szovjet pártfőtitkár nélkül a rendszer még elzakatolt volna akár évtizedekig – egyebek mellett erről beszélt Rainer M. János történész, egyetemi tanár, az 1956-os Intézet korábbi igazgatója a Portfolio Checklist szerdai adásában.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének szerdai adása. A mai műsorban az augusztus 30-án, kedden elhunyt Mihail Gorbacsov korábbi szovjet pártfőtitkár politikai örökségével és történelmi szerepével foglalkoztunk. A témával kapcsolatban Rainer M. János történész, egyetemi tanár, az 1956-os Intézet korábbi igazgatója volt a Checklist vendége. A szakembert egyebek mellett kérdeztük Gorbacsov hatalomra jutásának körülményeiről, a volt pártfőtitkár szerepéről a magyar rendszerváltásban, a vezető ellen szervezett 1991-es puccsról, valamint arról is, hogy a szovjet pártapparátusnak egyáltalán szándékában állt-e egy olyan reformer politikus hatalomra jutása, mint amilyennek Mihail Gorbacsov bizonyult.
Ahogyan arról beszámoltunk, 91 éves korában elhunyt Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó elnöke. A Twitteren most egy korábbi reklámvideó terjed, amelyben a néhai szovjet vezető is szerepelt. A Pizza Hut régi orosz reklámjában megjelenő Gorbacsov nem pusztán mellékszereplő volt, az általa is okozott politikai változások adták a reklám "konfliktusát" is.
Hamarosan meghallgatható lesz a Portfolio Checklist szerdai adása, melyben Rainer M. János történész, egyetemi tanár, az 1956-os Intézet korábbi igazgatója lesz a vendégünk. A szakértőt egyebek mellett Gorbacsov hatalomra jutásáról, valamint a magyar rendszerváltásban játszott szerepéről is kérdezzük majd.
A Kreml szerdán Mihail Gorbacsov volt szovjet vezetőt olyan államférfinak nevezte, aki megváltoztatta a világtörténelmet, de kijelentették, hogy a Nyugathoz való közeledéssel kapcsolatos "romantikája" helytelen volt. A Szovjetunió utolsó elnökének halála miatt Vlagyimir Putyin részvéttáviratot küldött - számolt be a Reuters.
Mióta megindult Oroszország Ukrajna elleni inváziója, tömegesen kezdtek el menekülni a zsidók Oroszország területéről, annak ellenére, hogy nincsenek jelentős harci cselekmények az országban és a lakosság egyelőre minimálisan érzi csak a háború súlyát. Elhagyta az országot többek közt Pinchas Goldschmidt is, Moszkva főrabbija, aki Magyarországon keresztül távozott. Egyelőre a zsidó közösséget célzó, diszkriminatív intézkedéseknek nincs nyoma Oroszországban, viszont a politikai nyomásgyakorlás egyre nagyobb, ami jól látszik Goldschmidt távozása mellett a Zsidó Ügynökséggel szembeni intézkedéseken is.
Észak-Korea hetedik nukleáris kísérletére készül, az elmúlt időszakban azonban a sajtó nem ettől volt hangos, hanem az észak-koreai vezető nagy hatalmú húgától. Kim Jodzsong először halálos megtorlással fenyegette meg a dél-koreai tisztviselőket, majd nem sokkal később gyerekesnek nevezte Jun Szogjol dél-koreai elnököt, és javasolta neki, fogja be a száját, pedig alig egy évvel ezelőtt még a két ország közötti megbékélésről is tárgyalt volna.
Láthatóan Dél és Észak viszonya ismételt mélypontot ért el a 2019-es Trump-Dzsongun találkozó óta, de valójában egy 1960-as évektől tartó mókuskerék egyik pontját szemléljük újra: ha az észak-koreai nemzetközi kommunikációt megfigyeljük, visszatérő sablonokat fedezhetünk fel benne, amelyek mind az ország nukleáris fejlesztéséhez kapcsolódnak.
Oroszország az tervezi, hogy hamarosan újabb támadásokat hajt végre Ukrajna polgári infrastruktúrája és kormányzati létesítményei ellen - figyelmeztetett egy amerikai hírszerzési tisztviselő a Sky News beszámolója szerint.