Semmin sem változtat az, hogy Oroszország "népszavazásokat" készül rendezni az általa megszállt ukrán területeken, Ukrajna folytatja azok felszabadítását - jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kedden a Jevropejszka Pravda hírportál szerint.
A már több mint fél éve tartó orosz-ukrán háborúnak köszönhetően energiaválság alakult ki a világban, az EU-s szankciók rövidesen életbe lépnek és az európai országoknak egyre égetőbb lesz, hogy megtalálják az orosz energiatermékek és szállítás alternatíváit. Az egyik legkézenfekvőbb megoldás erre a cseppfolyósított földgáz, azaz az LNG kapacitások minél széleskörűbb kiépítése lehet, ezzel kapcsolatban már számos beruházás és bejelentés történt. Az orosz gáztól való függetlenedés harcában a legfrissebb adatok alapján kifejezetten jól áll a kontinens, az ellátásbiztonság elérése érdekében vélhetően a továbbiakban is egyre nagyobb hangsúly fog kerülni az LNG-technológiára. Rövid távon a kereslet megugrása mellett az üzembezárások okozta kínálati nehézségek is felfelé hajtották az LNG-piac globális árait, illetve hosszabb távon is kifejezetten pozitívak az iparág kilátásaival kapcsolatban a szakértők.
A Uniper, Németország legnagyobb orosz gázimportőre a múlt héten közölte, hogy a kormány irányító többséget szerezhet a vállalatban, ami előkészíti az utat a cég teljes államosításához. Két, az ügyet jól ismerő forrás kedden azt mondta, Berlin számára világossá vált, hogy az ország legnagyobb gázimportőrének instabil helyzete az állam erejét, garanciáit és pénzügyi támogatását igényli - írja a Reuters.
Három programnál javasol 65%-os arányú felfüggesztést az Európai Bizottság, ez visszaszámolva mintegy 7,4 milliárd eurós összeg. Bár a magyar költségvetéshez hasonlítva ez nem tűnik jelentős összegnek, mivel azonban célzott felhasználású támogatásról beszélünk, a megvonásuk nem lenne elbagatellizálható – egyebek mellett erről beszélt Weinhardt Attila, a Portfolio Makro rovatának elemzője a Portfolio Checklist keddi adásában.
Oroszország gazdasága 2022-ben 5%-6%-kal bővülhetett volna, de a nyugati szankciók évekre kisiklatják a növekedést, és elhozzák a stagnálás időszakát - mondta Oleg Vjugin, veterán közgazdász a Reutersnek.
Legalább öt nagyobb EU-tagállam támogatja annak a speciális szabálynak az alkalmazását, hogy bizonyos kül- és biztonságpolitikai kérdésekben, így például az Oroszország elleni szankciók kapcsán, térjenek át a tagállamok az egyhangúról a minősített többségű szavazásra és erről már a mai Általános Ügyek Tanácsa (ÁÜT) ülésén is tárgyalni fognak, a német Európa-ügyi miniszter pedig nagyon bizakodó abban, hogy egy-egy tagállam vétója nem tudja majd a jövőben megakadályozni az ilyen ügyeket – derül ki a Politico kedd reggeli hírleveléből. A téma és annak időzítése azért rendkívül érdekes, mert az ÁÜT-höz tartozik a magyar jogállamisági eljárás és abban a vasárnapi európai bizottsági szankciós javaslat után most pont rá vagyunk utalva a nagy tagállamok jóindulatára, hogy ne egy, hanem csak három hónap múlva szavazzanak (szintén minősített többséggel) a magyar pénzfelfüggesztési témában, hogy addig az itthoni jogszabályi változtatásokat végre tudjuk hajtani.
Európa jobban szenved az ukrajnai háborúra válaszul kivetett korlátozásoktól, mint Oroszország, ezért el kell felejteni a nyolcadik szankciós csomagot, az ugyanis csak tovább mélyítené a nehézségeket - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ Közgyűlés magas szintű hetén, New Yorkban.
A tervek szerint Lengyelország, Észtország, Lettország és Litvánia is szeptember 19-étől tiltja meg az uniós vízummal rendelkező oroszok többségének a belépését. Ezzel az intézkedéssel mind a négy ország szigorúbb intézkedéseket foganatosított, mint a 27 EU-tagállam által nemrégiben elfogadott korlátozások - közölte az RFE/RL.
A kormány az év végéig meghosszabbította az üzemanyagár-stopot, annak ellenére, hogy az iparági szereplők – köztük a legnagyobb, a hazai nagykereskedelmi piac nagy részét ellátó Mol - az intézkedés káros hatásaira hívták fel a figyelmet, súlyosbodó ellátási gondokra, üzemanyaghiányra, és főként a kis kutak működésének ellehetetlenülésére figyelmeztetve. A kormány viszont úgy látta, hogy továbbra is rá lehet tolni az árstopok miatt keletkező veszteséget a kútüzemeltetőkre, és leginkább a nagykereskedelmi piacon meghatározó Molra, az ugyanis továbbra is hozzájut a relatíve olcsó orosz olajhoz, ami pedig lehetővé teszi az árstop fenntartását is. A Mol szempontjából egyértelműen negatív a hír, amit azért előzetesen már el is kezdtek beárazni a befektetők.
Látványos ábrákat tett közzé az Európai Bizottság, amely jól összefoglalja az Oroszországra kivetett szankciók gazdasági hatásait. Egyértelműen látszik, hogy az orosz gazdaság mély lejtmenetbe kapcsolt.
Alapvetően igaz, hogy a háború első napjai óta rendszeresek nyugati és ukrán forrásokból azok a jelentések, melyek szerint az orosz haderőt már csupán egy hajszál választja el a totális összeomlástól: a leggyakrabban a precíziós csapásmérő eszközök és az élőerő hiányát emlegetik a szakértők. Bár ezeknek a jelentéseknek egy része egészen biztosan túlzó, most először a háború folyamán valóban úgy tűnik, hogy komoly problémákkal küzd az orosz haderő, melynek hatása van már Oroszország belső és regionális politikai dinamikájára is.
A Rosznyeft orosz olajipari nagyvállalat közölte, hogy a németországi egységének e heti lefoglalása törvénytelen volt, és hogy minden intézkedést meg fog tenni a vagyontárgyak tulajdonjogának védelme érdekében – számol be a hírről a Bloomberg.
Óriási problémát jelent, hogy világszerte több ezermilliárd dollár értékű "piszkos" pénzt mosnak át a bűnözők a bankrendszeren keresztül. Eleve hatalmas költséggel jár, hogy a bankoknak szigorú szabályoknak kell megfelelniük az illegális tevékenység visszaszorítása érdekében, de a pénzek illegális eredetének eltüntetése a bűnszervezetek fennmaradásához és anyagi lehetőségeik kiszélesedéséhez vezet. A mesterséges intelligenciával felszerelt technológia hatékony támogatást nyújthat a pénzmosás elleni harcban, de a bűnözök is egyre kreatívabbak lesznek. Cikkünkben összeszedtük, milyen megoldásokat használnak a bankok a pénzmosási tevékenység kiszűrésére.
Az európai hivatalnokok újabb felelősségáthárítási kísérletének nevezte Vlagyimir Putyin azt az ötletet, hogy neki küldjék tovább a megugrott gázszámlákat.
Sokáig úgy tűnt, hogy az augusztus elején beindult ukrán gabonaexport számos előzetes várakozás ellenére folyamatosan, probléma nélkül halad előre. A múlt héten azonban Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal vádolta meg Ukrajnát és a Nyugatot, hogy az egész gabonaexport-megállapodás csak arra szolgál, hogy Oroszországgal ellenséges országoknak szállítsanak ukrán gabonát, miközben alig jut gabona a szegény, feltörekvő országoknak. Elemzésünkben a gabonaexport első másfél hónapjának tükrében mutatjuk be, hogy mekkora valóságalapja lehet az orosz elnök állításainak, és hogy merre is halad jelenleg az ukrajnai konfliktus fontos részét képező gabonaexport.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A mai műsor első részében a G7-csoport olajársapka mechanizmusáról volt szó. Ennek eredményeképpen jelentősen csökkenhet Oroszország energiahordozók exportján realizált bevétele, ami súlyos csapást jelenthet Vlagyimir Putyin és rendszere számára. A témával kapcsolatban Király-Gál Gábor, a Portfolio Globál rovatának elemzője volt a Checklist vendége. Műsorunk második részében arról lesz szó, hogy milyen helyzetben várja a hazai bankszektor a közelgő válságot. Ennek apropója, hogy vezető pénzügyi elemzőnk, Palkó István interjút készített Szabados Richárddal, az Erste vállalati üzletágának vezetőjével.
Az indonéz energiaügyi miniszter pénteken bejelentette, hogy habár Indonézia még nem vásárolt orosz olajat, ez csak annak köszönhető, hogy nem állt rendelkezésre. Az indonéz kormány nyitott arra, hogy bármilyen országtól olcsó olajat vásároljon, akár Oroszországtól is - számolt be róla Reuters.