Vlagyimir Putyin elnök pénteken bejelentette, hogy Oroszország kész akár ingyen, több, mint 300 ezer tonna, európai kikötőkben rekedt orosz műtrágyát eljuttatni a fejlődő világnak. Egyetlen kérése, hogy Európa egyezzen bele az orosz exportra vonatkozó szankciók további enyhítésébe - írta meg a Reuters.
Azt szeretnénk, ha az uniós szankciós politika megváltozna és észszerűbb alapokra helyeznék - mondta pénteken Belgrádban Orbán Viktor miniszterelnök, aki az Európai Parlament csütörtökön elfogadott, Magyarországról szóló jelentését is kommentálta.
Az európai energiaválság, a termeléscsökkentések és az alumíniumhiány miatt a fogyasztók bizonytalanok, hogy a régió közlekedési, építőipari és csomagolóipari ágazatai számára létfontosságú alumínium oroszországi ellátása hogyan fog alakulni. Egyesek elutasítják az Oroszországból származó nyersanyag megvásárlását, míg mások a jelentős diszkont miatt már a következő évre is leszerződnek - írja a Reuters.
A német kormány átveszi a Rosznyeft orosz olajipari nagyvállalat németországi egységét, beleértve három olajfinomítóban lévő részesedést, valamint az ország finomítóit ellátó orosz nyersolaj importját még ebben az évben leállítja, az Oroszország gazdasági elszigetelésére irányuló európai lépések részeként. A gazdasági minisztérium közlése szerint a kormány mostani lépéseinek célja ellensúlyozni az energiaellátás biztonságát érintő fenyegetéseket, valamint a mostani lépések fontos alapot teremtenek a schwedti telephely megőrzéséhez is.
Az Egyesült Államok újabb büntetőintézkedéseket jelentett be orosz kormányzati tisztségviselők, üzleti vállalkozások vezetői, illetve elsősorban a technológia és elektronikai cégek ellen.
A G7-országok az orosz olaj árának korlátozásán dolgoznak, reményeik szerint ezzel végre megtörhetik az orosz gazdaság ellenállóképességét a nyugati szankciókkal szemben. A korlátozás célja, hogy megpróbálja csökkenteni Oroszország energiahordozók exportjából származó rekordbevételeit, amelyekből Vlagyimir Putyin az ukrajnai háborúját finanszírozhatja. Az ársapka azonban olyan országokat is súlyos döntés elé állít, akiket eddig a konfliktus földrajzi távolsága semlegességre késztetett.
A Rosznyeft orosz olajipari vállalat csütörtökön 13 százalékos nettó profitnövekedésről számolt be az első félévből, amihez a vállalat szerint hozzájárult a szigorú költségkontroll - írja a Reuters.
Elsöprő többséggel fogadta el az Európai Parlament (EP) Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő azon jelentését, amely kimondja, hogy Magyarország nem tekinthető teljes értékű demokráciának. A jelentés elfogadásával az EP a Bizottságra és a Tanácsra is nyomást kíván gyakorolni, hogy lépjen fel határozottabban a Magyarországon zajló tendenciákkal szemben.
Az USA és az EU fokozza a nyomást Törökországra, hogy lépjen fel az orosz szankciók kijátszása ellen, mivel aggályos, hogy az ország bankszektora potenciális kiskaput jelent Oroszország számára, számol be róla a Financial Times.
Olyan bizalmi válság van kialakulóban Oroszországban a Kremllel szemben, amely nem csupán Vlagyimir Putyin hatalmi helyzetét teszi bizonytalanná, hanem akár az Orosz Föderáció végét is jelentheti – véli Ben Hodges, nyugalmazott amerikai tábornok, aki a Telegraph hasábjain osztotta meg gondolatait.
Minden eddig megjelent információnál is sokkal több EU-pénz blokkolására tehet javaslatot Magyarország kapcsán az Európai Bizottság a vasárnapi döntéskor – jelezte két névtelen forrás a Reutersnek a testület háza tájáról. A hírre a forint újabb ütést kapott a délutáni kereskedésben.
Nem elégedett az Európai Bizottság a magyar kormány által eddig felajánlott Integritás Hatóság és Korrupcióellenes Munkacsoport függetlenségi kereteivel, valamint a közbeszerzési szabályok szigorával, ezért vasárnap este tovább lépteti a szankciós szakaszba a jogállamisági eljárást és a 2021-2027-es felzárkóztatási pénzek mintegy 30-40%-ának megvonását javasolhatja a tagállamokat tömörítő Tanácsnak, amely karácsonyig még adhat időt a pénzvesztés elkerülésére – rajzolódik ki a napi.hu brüsszeli információk alapján írt cikkéből.
A Kreml szóvivője nemrég az általánosan véltnél kisebb jelentőségűnek tulajdonította a kieső európai gázeladások hatását az orosz gazdaságra, mondván, hogy más országok is hajlandóak orosz energiát vásárolni.
Minden lehetséges eszközzel és formában támogatni kell Ukrajnát, és még több szankciót kell kivetni Oroszországra - jelentette ki Sanna Marin finn kormányfő Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén kedden.
Az orosz-ukrán háborúnak köszönhetően energiaválság alakult ki a világban, a fogyasztók világszerte igyekeznek minél nagyobb mértékben a fölgáz alternatíváira támaszkodni, számos egyéb tényezővel karöltve ez egyfajta tökéletes vihart alakíthat ki az európai dízelpiacon. A sosem látott aszályhelyzet, a rekordalacsony tartalékok, a kínai dízelexport visszaesése, az amerikai finomítók karbantartásai és a rövidesen életbe lépő orosz importtilalom egyes elemzők szerint valószínűvé teszik a dízelpiac összeomlását. Adódik a kérdés, hogy ebben a szélsőséges helyzetben honnan jöhet a megoldás, ki pótolhatja érdemben az Oroszország felől kieső importot és mentheti meg az öreg kontinenst a dízelpiaci összeomlástól? Elemzésünkben többek között ennek a kérdésnek járunk utána.
A Kreml hétfőn kijelentette, hogy nem tudja megjósolni, hogy milyen következményekkel jár az orosz gáz Európába történő szállítására az ukrán Naftogaz által kezdeményezett új választottbírósági eljárás - írta meg a Reuters.
Az 5100 milliárd forintnyi programblokkolással és a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak megtiltandó EU-forrásokkal kapcsolatos kemény brüsszeli fenyegetések után mozgásba lendültek Budapesten a dolgok, hiszen több, mint száz javaslatot küldött ki a magyar kormány az Európai Bizottságnak és ezek után „hirtelen olvadás következhet be Budapest és Brüsszel között a korábban hűvös jogállami vitában” – írja vasárnap esti cikkében a német Der Spiegel. Ennek egyik jeleként az Európai Bizottságtól olyan választ kapott a lap, hogy bár "Nem állítjuk le az eljárást, de mi sem ragaszkodunk a kiindulási helyzetünkhöz”. Közben az Európai Parlament felől továbbra is adott a nyomás, hogy ne kössön rossz kompromisszumot Ursula von der Leyen Orbán Viktor kormányfővel, mert egy ilyen a bizottsági elnökasszony újraválasztásának is keresztbe tehet.
Joko Widodo indonéz elnök fontolgatja, hogy csatlakozik Indiához és Kínához, és orosz olajat vásárol, hogy ellensúlyozza az emelkedő energiaköltségek növekvő nyomását - írta meg a Reuters.