Elnöki rendeletet írt alá Joe Biden amerikai vezető, melyben feljogosítja a pénzügyminisztériumot arra, hogy szankcionáljon olyan izraeli állampolgárokat, akik palesztinok kitelepítésében vesznek részt Ciszjordániában – számol be az Independent.
Az Egyesült Államok büntetőintézkedéseket vethet ki Magyarországra a Magnyickij-törvény alapján. A Szenátus külügyi bizottságában azt javasolják, hogy az ESTA vízummentességi programból zárják ki az országot, valamint magyar politikusokat helyezzenek szankciós listára. Ben Cardin, a testület elnöke, befolyásos demokrata szenátor szerint a kormány olyan lépéseket és kijelentéseket tett Joe Biden amerikai elnökkel, valamint David Pressman budapesti nagykövettel szemben, amelyek alapján megkérdőjelezhető, hogy Magyarország megbízható szövetséges. Korábban Pressman cáfolta a Portfolio-nak, hogy hasonló lépésekre készülnének. A Szenátus NATO-ügyi bizottsága is intelmet intézett a magyar kormányhoz.
Az amerikai CNN-nek írt egy esszét Valerij Zaluzsnij, az ukrán vezérkari főnök az ukrajnai háború várható eseményeiről. A vezető nem ejtett szót a személyét körüllengő pletykákról, viszont kifejtette, hogy mire kell az ukrán védelmi szempontok kialakításánál figyelni a jövőben.
Az EU szankciói miatt az Euroclear orosz eszközökből származó kamatbevételei 4,4 milliárd euróra nőttek, csakhogy az összeget nem valószínű, hogy Ukrajna támogatására fordítják - írta a Financial Times.
Az Egyesült Államok több mint tucatnyi kínai vállalatot, köztük az YMTC-t és a Megvii-t is felvette a Védelmi Minisztérium listájára, amely kiemeli kapcsolataikat a pekingi hadsereggel - írja a Reuters.
Svájc február 1-jétől betiltja az orosz gyémántok importját, összhangban az EU Moszkva bevételeit célzó szankcióival, kiterjesztve a pénzügyi és exportkorlátozásokat.
Oroszország példátlan szankciós nyomás alá került, amikor megindította 2022 februárjában az Ukrajna elleni inváziót: rövid időn belül eljutottunk oda, hogy az Oroszországi Föderáció toronymagasan a világ legerősebben szankcionált országává vált. A Nyugat fő célja ezzel az volt, hogy elérje, hogy az orosz hadigépezet működésképtelenné váljon, ne legyen képes az orosz hadiipar fejlett fegyverrendszereket gyártani, a meglévő eszközparkot karbantartani. Ma már kijelenthető: az orosz katonai gyártókapacitás nemhogy nem állt le a szankciós nyomás miatt, de jelentős fejlődésen ment keresztül, olyannyira, hogy ha Európa vezető hatalmai nem kapják össze magukat nagyon gyorsan, hosszabb távon maga mögött hagyja Moszkva a Nyugatot a fegyverkezési versenyben.
Az Európai Unió (EU) újabb fél évvel, 2024. július 31-ig meghosszabbította az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági korlátozó intézkedések hatályát, mivel - indoklása szerint - Oroszország folytatja azon tevékenységeit, melyek destabilizálják az ukrajnai helyzetet - közölte az uniós tanács közleményében hétfőn.
Egyszerre három ország is bejelentette, hogy kilép a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségéből (ECOWAS). Az Al Jazeera beszámolója szerint a lépés egyáltalán nem volt váratlan.
Az Európai Unió megfenyegeti Magyarországot, amennyiben a magyar kormány az uniós vezetők legközelebbi ülésén megvétózza az Ukrajnának szánt segélycsomagot - írja vasárnap késő este megjelent cikkében a Financial Times egy birtokába jutott tanácsi jelentésre hivatkozva. Lényegében az szerepel a dokumentumban, hogy az EU szabotálni fogja Magyarország gazdaságát, ha Budapest nem szavaz a többségnek megfelelően. Ezt a hazánknak járó uniós források visszatartásával érné el, ami az anyag szerint elbizonytalanítaná a magyar gazdaság iránt érdeklődő pénzügyi befektetőket és nemzetközi vállalatokat, és egy ilyen büntetés a magyar állampapírhozamok további emelkedését és a forint gyengülését okozná. Az ügy gyors értelmezése cikkünk végén már olvasható!
Több mint egy tucat, összesen 1,3 millió tonna, 10 millió hordónyi orosz Sokol nyersolajjal megrakott tartályhajó rekedt Dél-Korea partjainál, mivel a nemzetközi szankciók miatt India nem tudja átvenni őket Oroszországtól. A különböző fizetési korlátozások miatt kezd ellehetetlenülni a két ország közötti tengeri olajkereskedelem – jelentette a Reuters.
A közel két éve tartó ukrajnai háború már a kezdetek óta nemcsak a két ország közötti konfliktusról szól, hanem arról is, hogy melyik fél milyen szervezeteket, hatalmakat tud maga mellé állítani. Ukrajna mögé 2022 februárját követően szinte azonnal felsorakozott a Nyugat, de Kijev az orosz diplomáciai érdekszférában is támogatást szeretne elérni. A legfontosabb szereplő ebben Kína lehet, azonban egyre inkább illúziónak tűnik, hogy Kijev képes lehet eredmények elérni a keleti nagyhatalomnál. Pedig várhatóan Peking nem lesz megkerülhető szereplő a továbbiakban sem.
David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete a Financial Timesnak adott interjújában a diplomáciában szinte példátlanul kritikusan, számos bírálatot megfogalmazva nyilatkozott a magyar kormányról. Többek között azzal vádolta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, hogy „képzeletbeli külpolitikát” folytat, amely a Kreml érdekeit szolgálja és aláássa a NATO-szövetség egységét. Pressman bírálta Orbán nemzetközi ügyekhez való hozzáállását, és úgy jellemezte, hogy az „elképzelt megszállókon” és egy „fantáziált hungarofóbián” alapul, amely szerinte Orbán belpolitikai programját szolgálja, de végső soron csak kitaláció.
Hosszas véleménycikkben értekezik Kirill Sztrelnyikov, az orosz RIA Novosztyi állami hírportál újságírója arról, hogy szerinte mi lesz az orosz-amerikai kapcsolatokkal, ha ismét Donald Trump lesz az elnök. A cikkben kifejti: bár sokan azt várják, hogy Trump megengedőbb lesz az oroszokkal, mint Biden, szerinte ez abszolút nem fog megvalósulni; ahogy az első Trump-kormány ideje alatt, úgy egy esetleges, második ciklus alatt sem fog érdemi javulás történni a Washington-Moszkva tengelyen.
A Portfolio is elkísérte egy napjára David Pressman amerikai nagykövetet Hajdú-Bihar megyébe, ahol többek között Debrecen polgármesterével, helyi civilekkel egyeztetett, valamint meglátogatta az Igazgyöngy Alapítvány hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásával foglalkozó tanodáját is Toldon. A diplomata a magyarországi kínai beruházások kapcsán a transzparencia fontosságáról beszélt, valamint a nyírmártonfalvai lombkoronasétány esetében a korrupció elleni küzdelem jelentőségéről beszélt. A nagykövet a Porfolio-nak elmondta, hogy ugyan erősek az amerikai magyar gazdasági kapcsolatok, de egyre több aggályt fogalmaznak a vállalkozások. Közölte, hogy egyelőre nincs napirenden, hogy új adóügyi megállapodást kössenek a magyar kormánnyal, valamint ismét aggodalmát fejezte ki a szuverenitásvédelmi törvénnyel kapcsolatban. Ugyanakkor cáfolta a korábbi sajtóértesüléseket, hogy Washington szankciókat vetne ki Magyarországra.
Teljes tiltás jöhet az orosz eredetű alumíniumtermékekre a soron következő 13. uniós szankciós körben, amelyet még a háború kitörésének második évfordulója előtt terveznek elfogadni – tudta meg a Politico három brüsszeli forrástól.
Ausztrália szankciókkal sújtott egy orosz hackert, mert köze volt az ország története egyik legjelentősebb kibertámadásához, amely a Medibank biztosítót vette célba - közölte kedden az ország belügyminisztere. Claire O'Neil tudatta, hogy Alekszandr Jermakov ellen célzott pénzügyi büntetőintézkedéseket és beutazási tilalmat vezettek be.
Bankszámlát nyitott egy meg nem nevezett, nem szankcionált orosz banknál, hogy megkönnyítse a rubelben történő tranzakciókat - hozta nyilvánosságra az információt Oroszország egyik vezető bankja, a Sovcombank. Az orosz bankok jelentős részét szankció sújtja.
Egy orosz törvényjavaslat vagyonelkobzást javasol a hadseregről szóló hamis információk terjesztéséért. A legújabb moszkvai fejlemény szerint az orosz törvényhozók olyan jogszabálytervezetet dolgoztak ki, amelynek célja, hogy szigorítsák az orosz hadseregről szóló szándékosan hamis információk terjesztésével vádolt személyek büntetését.