A 2025. január 1. és december 31. között megállapítandó nyugdíjak összegének számítása során új valorizációs szorzókat kell alkalmazni, amelyekről 2025. márciusában (legkésőbb április elején) jelenik majd meg kormányrendelet - írja friss hírlevelében a Nyugdíjguru News alapítója.
Farkas András, aki rendszeresen publikál a Portfolio On The Other Hand című rovatában, arra mutatott rá, hogy a 2025-ben alkalmazandó valorizációs szorzók a KSH legutóbbi, 2024. november 22-én kiadott kereseti gyorstájékoztatója alapján
várhatóan 13,7%-kal lesznek magasabbak, mint a 2024-ben alkalmazott valorizációs szorzók voltak.
A nyugdíjszakértő legutóbb márciusban a Portfolio-n megjelent elemzésében írt arról, hogy miként működik a nyugdíjak valorizációja és hogy a jelenlegi magyar rendszer miért igazságtalan.
Két személynek nagyon hasonló életpályával (azonos hosszúságú szolgálati idővel, azonos összegben figyelembe vehető átlagkeresettel) közel azonos értékű nyugdíjat kellene megállapítani, Magyarországon azonban mellbevágó mértékben különböző nyugdíjakat kaphatnak az érintettek attól függően, hogy melyikük melyik évben ment nyugdíjba - írta korábbi cikkében Farkas András, aki szerint a 2010-es évek derekától minél későbbi évben igényli valaki a nyugdíját, annál nagyobb összegű nyugdíjat kaphat.
De mégis mi az a valorizációs szorzó? Farkas András ezt is elmagyarázta korábbi cikkében. Az öregségi nyugdíj összege két tényezőtől függ:
- az elismert szolgálati idő teljes években meghatározott tartamától függő, nyugdíjskála szerinti nyugdíjszorzó százalékos mértékétől, és
- a számított havi nettó életpálya átlagkereset-összegétől, amelyet az 1988. január 1-jétől a nyugdíjmegállapítás kezdő napjáig elért, nyugdíjjárulék alapját képező keresetekből számítanak ki.
A nyugdíj összege tehát egyrészt a szolgálati idő hosszától, másrészt a nettó életpálya átlagkereset-összegétől függ. A nettó életpálya átlagkereset-összegét pedig jelentősen befolyásolja a nyugdíjigénylés éve a nyugdíjmegállapítás során kulcsszerepet játszó valorizációs szorzók hatása miatt. A valorizáció lényege, hogy az életpálya során az 1988 óta figyelembe vehető korábbi években szerzett, nettósított éves kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval meg kell szorozni, így kell azokat a nyugdíjba vonulás évét megelőző év átlagkereseti szintjéhez igazítani. A valorizációs szorzók az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését tükrözik. A valorizácós szorzószámok minden évben a nettó nemzetgazdasági átlagbér előző évi nominális növekedését tükrözik.
Emlékezetes, a valorizációs szorzószámok megjelenése minden idei nyugdíjba vonuló számára nagy jelentőségű esemény. Ezek jellemzően minden év márciusában, áprilisában látnak napvilágot, de az idei béradatok alakulása alapján jól lehet előre vetíteni a mértékét.
Mi lesz még 2025-ben a nyugdíjasoknak?
Farkas András a Portfolio-n megjelent cikkében is részletesen foglalkozott azzal, hogy jövőre mire számíthatnak a nyugdíjasok.
Most megjelent hírlevelében arra is felhívja a figyelmet, hogy a nyugdíjkorhatár nem változik, 2025-ben is marad 65 év. Így jövőre az 1960. január 1. és december 31. között született személyek töltik be a nyugdíjkorhatárukat.
Emellett a nők kedvezményes nyugdíja feltételei sem változnak 2025-ben.
2025. január 1-jétől a nyugdíjakat (és két tucatnyi egyéb ellátást) 3,2%-os mértékben emelik, mert a jövő évi költségvetési törvényben jelenleg 3,2%-os inflációs előrejelzés szerepel. A 3,2%-os emelés cca. 200 milliárd forintba kerülhet a költségvetésnek, vagyis ennyivel több pénzből gazdálkodhatnak jövőre a nyugdíjasok - számolta ki a szakember. Az államnak persze közel sem kerül ennyibe a nyugdíjemelés, hiszen annak jelentős részét a nyugdíjasok kénytelenek azonnal fogyasztásra (élelmiszer, energia, gyógyszer) költeni, ennek következtében viszont az emelés több mint egyharmada vissza is áramlik adóbevételként (áfa, kiskereskedelmi különadó, jövedéki adó, és így tovább) az államkasszába.
Ha jövőre a 2025. január-augusztus hónapokban mért tényleges inflációs adatokból becsülhető éves infláció mértéke (akár az általános, akár a nyugdíjas fogyasztói kosár szerint) meghaladná a 2025. januári emelés mértékét, akkor 2025. novemberében kiegészítő nyugdíjemelésre vagy egyösszegű kompenzációra kerülhet sor - emlékeztet a Nyugdíjguru, aki arra is kitér, hogy
a 2025. február havi nyugdíjjal együtt utalják a 2025. februári nyugdíj (vagy egyéb jogosító ellátás) 100%-ával megegyező összegű plusz juttatást 13. havi nyugdíjként vagy 13. havi ellátásként.
Ennek költségvetési vonzata - csak a nyugdíjak tekintetében - az idei 449 milliárd forint után jövőre 487 milliárd forint lesz.
2025. január 1-jétől a 13. havi nyugdíj szabályozása annyiban változik, hogy az érintettnek a megelőző év legalább egy napján és a tárgyév februárjában is nyugdíjasnak kell lennie (korábban a megelőző év egy napja mellett a tárgyév januárjában kellett nyugdíjasnak lennie). 2025-től már csak a tárgyév februárjában elhunyt nyugdíjasok hozzátartozói vagy örökösei kérhetik a 13. havi nyugdíj kifizetését, ha az az elhalálozás időpontjáig még nem történt meg.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
