A jó piaci hangulatnak köszönhetően a magyar forintos, lakossági befektetési alapok hozama is szárnyal: a vizsgált alapok között nem ritkák a 10 vagy éppen 20%-ot meghaladó idei hozamok sem, ezek kivétel nélkül nyersanyagpiaci és részvényalapok. A legnagyobb vagyont kezelő sorozatok hozamai emelkednek, de messze nem ezek hozzák a legtöbb pénzt most a konyhára.
Ahogy az várható volt, az amerikai eszközvásárlási program idei leállításával kapcsolatos szerda esti Fed-jelzés csak néhány órára volt képes elrontani a részvénypiaci hangulatot Amerikában, minden ilyen esést megvesznek régóta. Már a csütörtöki kereskedésben látszott a vételi erő, ami az európai piacokon is mérsékelt pluszokhoz vezetett a pénteki zárásra, aztán a pénteki amerikai részvénypiaci nyitáshoz közeledve meglódultak az indexek, és végül mindhárom vezető index 0,7-1,1% közötti pluszban zárt. Az egyik Fed döntéshozó máris kezdi meggondolni magát az eszközvásárlások idei leállításával kapcsolatban, mert a járvány ismét egyre erősebb, ami a gazdaságban is károkhoz vezethet.
Amíg az amerikai részvényindexek új és új csúcsokra jutottak az elmúlt hetekben is, a tavaszra jellemző lelkesedés szinte teljesen elpárolgott az európai piacok többségéről. Hiába volt a DAX egyike a vezető indexeknek, majdnem pontosan ugyanott tart, mint április közepén. A relatív erő eltűnése sosem jó jel, de mindez még nem jelenti azt, hogy keresztet kell vetni az öreg kontinens papírjaira. Technikai elemzésünkben megnéztük, hogy melyek azok a fontos szintek négy vezető mutató esetén, amelyek átlépése a mostani üresjárat után új lendületet adhat Európának.
Mini korrekció zajlott le a hét elején az amerikai tőzsdéken, ami a kisbefektetők érdeklődését is felkeltették, a lakossági befektetők rögtön vételi lehetőséget láttak a csökkenő árakban.
Csütörtökön az ázsiai tőzsdéken kifejezetten jó hangulat uralkodott és az európai tőzsdéken is folytatódik az emelkedés, a befektetők a vállalati gyorsjelentésekre és az EKB kamatdöntő ülésére figyelnek, az eurózóna jegybankja nem változtatott az irányadó kamaton és továbbra fenntartja a laza monetáris politikát. A tengerentúli tőzsdéket szerény erősödés jellemezte annak ellenére, hogy a hangulatot némileg rontotta, hogy a munkaerőpiacról a vártnál gyengébb adatok érkeztek.
Nagy mínuszok voltak ma az európai tőzsdéken és az erősen negatív hangulat átterjedt Amerikára is, amelynek legfőbb oka a koronavírus-járvány erősödésével várhatóan járó újabb korlátozások réme. Ez az eddig egyébként is jól teljesítő részvénypiacokon biztonsági eladásokat is generál, másrészt az olajpiacot is magával rántotta. utóbbiban szerepe van a hétvégi OPEC-megállapodásnak is, ami a kínálati oldalt támasztotta meg. A vezető olajfajták 6-7%-os szakadást mutattak, a menedékkeresés jegyében pedig az amerikai 10 éves kötvényhozam öthavi mélypontra, 1,2% alá bukott. A bitcoin már hetek óta gyengélkedik és a negatív részvénypiaci hangulat alól a jelek szerint nem tudja kivonni magát, így a kritikus 30 ezer dolláros szint közelébe bukott, a még nagyobb esés lehetősége pedig az altcoinok piacát még tovább húzta a mélybe.
Az elmúlt hat és fél hónap bizonyos szempontból az utóbbi hatvan év egyik legerősebb tőzsdei időszakának mondható. Ha azt vizsgáljuk, hogy hányszor nézett be az S&P 500 index az 50 napos mozgóátlag alá, utoljára 1995-ben láttunk ilyen erős első félévet.
Szinte korrekció nélküli emelkedést láthattunk az elmúlt hetekben a világ tőzsdéin, a gazdaságok újranyitásának, a vakcinálás felfutásának örültek világszerte a befektetők. A koronavírus-járvány további terjedése, a vezető technológiai cégek elleni támadások, az amerikai állampapírhozamok csökkenése és a részvénypiaci túlvettség együttesen azonban újabb korrekciót indíthat el. Ma ebből egy kiadósabb profitrealizálás látszik.
Folytatódott a tavalyi menetelés a magyar részvényalapoknál, az idei első félévben a legjobban teljesítő alapok 13-23% közötti hozamot értek el, egy év alatt pedig nem ritkák a 30-40% közötti teljesítmények. Alig volt olyan forintos alap a listán, amely ne pluszban zárta volna az első félévet, a jó teljesítmény a legnagyobb alapok vagyonát is jócskán megdobta.
Összességében jól teljesítettek idén eddig az abszolút hozamú alapok, a legjobb teljesítmények közé 8% alatti féléves hozammal nem is lehetett bekerülni. A legnagyobb abszolút hozamú alap továbbra is az OTP Supra, de kezelt vagyona 200 milliárd forint környékére apadt és egyelőre a hozama is a legrosszabbak között van.
Miközben az S&P 500 a lehetséges monetáris szigorítás és az új delta Covid-19 variáns ellenére rekordmagasságokat ér el, David Roche veterán befektető szerint a befektetőknek óvakodniuk kell a lufi kipukkadásától.
Bár április végén már gyülekeztek a viharfelhők az amerikai és a globális részvényindexek felett, végül a sokak által várt 10-15 százalékos esések elmaradtak. Sőt, a hónap végére a vezető globális részvényindexek szinte mindegyike pluszban zárt. Az esés nem a részvénypiacon jött, hanem ahogy február és április között is, a vezető indexeken kívüli túlfűtött instrumentumokban, ezúttal a kriptodevizák szegmensében. De miért? Erről szól a mostani írás.
Érdemes volt idén eddig nagyobb kockázatot vállalni, aki részvény, nyersanyag vagy abszolút hozamú alapba fektetett, akár 10% feletti hozamnak is örülhet. A legnagyobb lakossági, forintos alapok hozama egyelőre nem ilyen meggyőző, és az OTP Supra is tovább gyengélkedik.
Jelentős eltéréseket lehet megfigyelni a főbb távol-keleti részvényindexek viselkedésében, mind a koronavírus mélypont utáni felpattanás és trend, mind az utóbbi néhány hét tekintetében. Ennek azért is óriási jelentősége lehet, mert egy-egy nagyobb elmozdulás az európai és amerikai kereskedés előtt megváltoztathatja a hangulatot, illetve ez a tág régió a világgazdaság fő motorja, mind az elképesztő ipari teljesítmény, mind a koronavírus ellenére jó növekedési adatok miatt. A relatív erő a technikai elemzés egyik fontos eszköze, de más szemszögből is megnézzük a főbb ázsiai indexeket.
Csütörtökön 1 százalékot meghaladó esést szenvedtek el a vezető amerikai részvényindexek azt követően, hogy a Bloomberg arról adott hírt, hogy Joe Biden 39,6 százalékra, tehát közel duplájára emelné a vagyonos amerikaiak tőkenyereség-adóját. Pénteken azonban ezt felpattanás követte, az irányadó amerikai indexek 1 százalék körüli pluszokkal zártak.
A Bloomberg News értesülései szerint Joe Biden amerikai elnök 39,6%-os tőkenyereség-adót jelenthet be, ami a mostani dupláját jelentené.
Kína, ukrajnai háború, közel-keleti krízis - Ezen kérdésekben lehet változás
Cikkünk folyamatosan frissül.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
