Bár hétfőn zárva tartottak az amerikai tőzsdék a Memorial Day miatt, ma folytatódik a kereskedés a tengerentúlon, az S&P 500 pedig ostrom alá veheti a lélektanilag, de főleg technikailag is fontos 3 000 pontos szintet. A 200 napos mozgóátlag egy amolyan vízválasztónak tekinthető technikai szempontból, hiszen az elemzők ezt használják a hosszútávú trend beazonosítására.
A koronavírus válság nagyon megviselte a vállati szektort elsősorban a gazdaság lezárásán keresztül, viszont a technológiai óriáscégek esetében ennek pont az ellenkezője történt. A FAAMG cégek a válság alatt csak még nagyobbra nőttek, a befektetők közül pedig senki nem akar kimaradni a raliból, mindenki a tech papírokat veszi. Az ennyire egyoldalúvá vált piacon a múltban általában jött egy visszahúzás, miután a cégek nem tudták megfelelő fundamentumokkal alátámasztani az magas értékeltséget, viszont a mostani esetben nem ezt látjuk. A mostani helyzet alapján az látszik, hogy bármi is történik, a technológai cégek csak nyerni tudnak.
A vállalat, amelyik túlélte az 1930-as évek nagy gazdasági válságát, a második világháborút, több olajársokkot és a 2008-as pénzügyi válságot is, most történetének legnehezebb időszakát éli. A Hertz, a világ egyik legnagyobb és legrégebbi autókölcsönző cége hatalmas adósságállománnyal és hajszálvékony marzsokkal érkezett meg a mostani válságba, most pedig csődvédelembe menekült, miután nem tudta kifizetni hitelezőit. Bár a General Motors példájából kiindulva meg van az esély arra, hogy a vállalat az adósságának az átstrukturálása és a működésének az újragondolása után megerősödve kerüljön ki a mostani krízisből, ez korántsem egyértelmű. Kicsit távolabbról nézve az autókölcsönzők szenvedése másokat is magával ránthat, az autógyártók is megszenvedhetik a flottavásárlók működési zavarait. Sok vállalat menekült csődvédelembe a mostani válságban, de nem volt még példa arra, hogy egy iparág annyira fontos szereplője kerülne nehéz helyzetbe, mint most a Hertz.
A Renault-nak le kell állítania minden Franciaországon kívüli kapacitásbővítését, azért cserébe, hogy állami segítséget kapjon, nyilatkozta ma a francia környezetvédelmi miniszter, Elisabeth Borne.
Május közepén a Deutsche Bank elkészítette legfrissebb piaci hangulat felmérését, amelyben összesen 450 piaci szakember vett részt a világ minden tájáról, a kutatás részben a részvénypiacokkal kapcsolatos várakozásokról, valamint a kötvénypiaci változásokról, és az amerikai elnökválasztásról szólt.
A globális koronavírus-járvány miatt idén februárban évtizedek óta nem látott tőzsdei zuhanás következett, amiből rég nem látott felpattanással tértek magukhoz a tőzsdék. A piaci turbulenciák alaposan megmozgatták a hazai befektetési szolgáltatók ügyfeleit is, ebből pedig a szolgáltatók is profitáltak, a szektor bevétele és profitja is új csúcsra emelkedett az idei első negyedévben.
Európában estek az irányadó részvényindexek, a magyar tőzsde pedig mérsékelt eséssel zárta a csütörtöki kereskedést. A tengerentúli tőzsdék is méréskelt mínuszban járnak csütörtök este részben a vegyes amerikai makroadatok hatására, részben azért, mert egyre fokozódik az amerikai-kínai szembenállás, ami közvetlenül a nagy cégeken is csattan. Miután szerdán az amerikai Szenátus megszavazott egy olyan törvénytervezetet, amely az amerikai könyvelési sztenderdek betartása nélkül ellehetetleníti például a Baidu kínai keresőóriás amerikai tőzsdei jelenlétét, csütörtökön már arról értesült a Reuters, hogy távozását fontolgatja a Nasdaq-ről a cég egy Kínához közelebbi tőzsdére. Mindez jó példa arra, hogy mennyire mélyreható és sok fronton zajló háború van az Egyesült Államok és Kína között.
Bár ma általánosságban elmondható, hogy kedvezőtlen a piac hangulat, azért ma is akadnak optimisták a piaci kommentárok között, a Standard Chartered szakemberei szerint a volatilitás csökkenésével együtt a részvények árfolyama tovább emelkedhet, várakozásuk szerint az S&P 500 hamarosan átlépheti a 3 000 pontos lélektani határt.
A 2000-es években szinte folyamatosan egy bank (általában a Royal Bank of Canada vagy a Toronto Dominion) volt Kanada legértékesebb tőzsdei vállalata. Mindössze hétszer fordult elő, hogy valamely új üdvöske beelőzött és az első helyre került. És ekkor szinte hetek alatt lesújtott rájuk a kanadai átok, ennek a hét cégnek ugyanis csak pünkösdi királyság jutott és az első helyezést mindig összeomló árfolyam követte. Egy cég sem épült fel ebből az átokból azóta sem. Idén májusban a Shopify a 21. században nyolcadik nem-bankként bejelentkezett az első helyre. Vajon őt is utoléri-e majd a kanadai átok, vagy elsőként hosszú távra megmarad az aranyérmes pozícióban? Az alábbiakban Jónap Richárd, az Accorde Alapkezelő portfóliómenedzserének írását közöljük.
A Coca-Cola vezérigazgatója szerint a koronavírus miatti lezárások csak most kezdik igazán éreztetni a hatásukat. James Quincey arról is beszélt, hogy valószínüleg a korlátozások feloldása után a fogyasztói szokások is megváltoznak majd.
Azt gondolhatnánk, hogy az olyan nagybefektetők, mint a hedge fundok mind jelentős összegekkel szálltak be már a kezdetektől fogva a koronavírus ellen harcot hirdető, szájmaszkokat és kézfertőtlenítőket gyártó cégekbe, de úgy tűnik, egyáltalán nem ez a helyzet. A Reuters gyűjtése szerint a hedge fundok az első negyedévben nem ezeket a cégeket keresték. Aki pedig mégis beszállt a nagyobb cégekbe, inkább vesztett a befektetésen.
Két közleményt tett közzé nemrég a Mol, az egyikből kiderült, hogy a vállalat egyik vezetője ma Mol-részvényeket értékesített, a másikból pedig az, hogy a Mol részvényeket adott át a Munkavállalói Résztulajdonosi Program Szervezet részére.