Az elmúlt napokban a 12 000 forintos zóna körül elfogyott a lendület az OTP március óta tartó emelkedésében. A technikai kép mellett azonban van fundamentális oka is a mostani esésnek, a profitrealizálási kör kezdetét követően pedig egyből fontos szintek közelébe esett a jegyzés, így megnéztük, hogy melyek lehetnek azok a legfontosabb technikai szintek, melyekre érdemes figyelnie a befektetőknek.
Több mint 50 milliárd forintos csalás rázta meg tavaly nyáron a Molt Horvátországban, az ottani leányvállalat élére átmenetileg Ratatics Pétert nevezték ki, akinek a feladata az INA működésének a stabilizálása volt. Kilenc hónapos mandátuma lejárt, most pedig visszatért a magyar operációba, a fogyasztói szolgáltatások szegmens vezetése lesz a feladata. A vezetővel többek között arról beszélgettünk, hogy mennyire rázta meg a Mol menedzsmentjét a horvátországi csalás nagyságrendje, mit tettek annak érdekében, hogy hasonló bűncselekmények ne fordulhassanak elő a vállalatnál, de arról is, hogy hogyan élte meg, hogy már nem ő Mol Magyarország ügyvezető igazgatója. Ratatics Péter az interjúban beszélt a régiós kúthálózat fejlesztéséről, az üzemanyagár-korlátozások, a kiskereskedelmi adó és a működési költségek emelkedésének negatív hatásairól, és arról is, hogy hogyan fejlesztenék a Fresh Corner márkát, amivel akár versenytársa lehet a Mol a Starbucksnak is.
Az igazgatóság jóváhagyását követően saját beruházásban és kivitelezésben épít Nógrád megyében új naperőművet az Alteo - olvasható a BÉT oldalán. A 17 millió eurót meghaladó, évente több mint 10 ezer háztartás villamosenergia-igényét fedezni képes fejlesztéssel a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vállalat saját naperőművi portfóliója a kétszeresére nő.
Tegnap volt az utolsó nap, mikor az előző év eredmény után járó osztalékért lehetett Nyomda-részvényt vásárolni, ma pedig osztalékszelvény nélkül forog a papír.
A nemzetközi hangulatnak megfelelően eséssel zárt a magyar tőzsde, de az európai piacokhoz képest, ahol 1 százalékos mínuszok alakultak ki, felülteljesítő volt a piac.
A töretlenül laza monetáris politikának és a rég nem látott béremelési hullámnak köszönhetően egyre több elemző bizakodik a japán tőzsdei vállalatok kilátásaival kapcsolatban - már csak az a kérdés, hogy a legfrissebb pozitív fejleményekre támaszkodva érdemes lehet-e most beszállni a japán tőzsdébe, vagy a mögöttünk álló bő hat hónap raliját látva már lekéshettük ezt a vonatot? Elemzésünkben arra a kérdésre keressük a választ, hogy van-e még keresnivalója az egyszeri befektetőnek ezen a piacon - tesszük mindezt úgy, hogy közelebbről megvizsgáljuk az általunk legígéretesebbnek ítélt három japán óriásvállalatot, amelyek részvényeivel az amerikai tőzsdéken is lehet kereskedni.
A tegnapi kereskedési szünnap után eséssel nyitottak szerdán az amerikai tőzsdék. Ma este a Fed legutóbbi ülésének jegyzőkönyve lehet izgalmas, hiszen utóbbiból akár a jövőbeli kamatpolitikát illetően is friss információt kaphatnak a befektetők.
A Mol a BÉT oldalán arról tájékoztatta a befektetőket, hogy a vállalat Igazgatósági tagja és Csoportszintű Stratégiai Operáció és Üzletfejlesztés ügyvezető igazgatója, Bacsa György Mol-részvényeket adott el a Budapesti Értéktőzsdén június 30-án.
Az S&P 500 index közel 16 százalékkal emelkedett az idei első félévben. Ezzel a meneteléssel immár 72 százalékát dolgozta le a tavalyi esésének. Tekintettel az elementáris technológiai erőre is, ez már medvepiaci rallynak túl erős. Az átlagos részvény azonban jóval gyengébben teljesít az S&P 500 és pláne a Nasdaq-100 indexhez képest, ami azt mutatja, hogy ez még nem egy új bikapiac születése. Lehet, hogy egy duplatető kialakulását látjuk éppen?
A görög kormány magánosítja az athéni nemzetközi repülőtér egy részét, 30 százalékát bevezeti az athéni tőzsdére a jövő év elején - erről Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök beszélt a Bloomberg TV-nek szerdán.
A nemzetközi hangulatnak megfelelően a magyar tőzsdén is kedvezőtlen hangulatban telik a kereskedés, a blue chipek közül egyedüliként a Mol részvényei vannak minimális pluszban, legnagyobb mértékben az OTP papírjai estek a nap eddigi részében, közel 1,5 százalékot.
Jesper Koll piaci stratéga szerint a vezető japán részvényindex, a Nikkei 225 a következő 12 hónapban új történlmi csúcsra juthat és elérheti a 40 000 pontot, a szakember szerint ugyanis a fundamentumok "a megfelelő irányba mutatnak". Koll optimizmusa Japánban az üzleti bizalom erős fellendüléséből és a támogató költségvetési politikából ered elsősorban.
A Hidroelectrica romániai energiaipari vállalat részvényenként 104 lejre (22,87 dollár) árazta be tőzsdei bevezetését, ami 46,8 milliárd lejes (10,29 milliárd dolláros) piaci kapitalizációt jelent a cég számára, számol be róla a Reuters. Vélhetően ez lehet az idei év egyik legnagyobb európai tőzsdei bevezetése, a vízerőművek üzemeltetésével foglalkozó vállalat július 12-én lép be a bukaresti tőzsdére.
Támogatja a Credit Suisse korábbi részvényeseit képviselő svájci Ethos Foundation az UBS ellen indított pert, amely jobb árat harcolna ki a bajba jutott bank felvásárlásáért.