Tovább mélyül Magyarország áramfogyasztásának a visszaesése: októberben 7,7 százalékkal volt alacsonyabb a teljes hazai bruttó villamosenergia-felhasználás, mint egy évvel korábban. Jelentősebb mértékű csökkenésre legutóbb 2020 júniusában volt példa, akkor a koronavírus-járvány első hulláma következtében 8,7 százalékkal zuhant a felhasználás éves összevetésben.
Várhatóan többeket érint az áramár változása, mint a gázáré, és összességében átlag 10-60 ezer forint közötti összeggel növekszik a rezsiszámla – derült ki a Magyar Bankholding megbízásából készített friss, reprezentatív kutatásból. Az energiaárak változásainak hatását vizsgáló felmérés alapján a válaszadók többsége a fogyasztás csökkentésével igyekszik spórolni, de sokan terveznek felújítást is – a magyarok közel egynegyede (24%) hitelt is felvenne lakásának energetikai korszerűsítéséhez.
Felgyorsult a magas földgázárakhoz való keresleti alkalmazkodás Magyarországon, hiszen szeptemberben a hazai földgázfelhasználás (4,4 TWh) az előző évihez képest 9%-kal csökkent, miután a fogyasztás napi átlaga a megelőző négyéves sávhoz viszonyítva jelentősen csökkent, és a csúcsnapi felhasználás (197 GWh) 2016 óta a legkisebb érték – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szeptemberi földgázpiaci jelentéséből.
November 15-ig kell nyilatkozniuk az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem magánszemély fogyasztóknak arról, hogy jogosultak-e igénybe venni az egyetemes szolgáltatást.
„A korábbi számítások helyesnek bizonyultak: a háztartások 72%-a maradt meg a rezsicsökkentett sávon belül” – közölte további részletek nélkül Facebook-oldalán Steiner Attila energiaügyi államtitkár azzal párhuzamosan, hogy az Energiahivatal októberi európai összehasonlításából kiderült: a magyar lakossági rezsicsökkentett áram- és gázár a legalacsonyabb az összes uniós tagállam között. Sőt, még abban az esetben is a legolcsóbbak között van a magyar lakossági „piaci ár”, ha az adott fogyasztó 20%-kal fölé lóg a meghatározott limitnek.
A legfrissebb Magyar Közlöny egyik kormányhatározata értelmében 181 milliárd forint kifizetését hagyta jóvá a kormány a rezsivédelmi alapból, amelynek legnagyobb része, 148,1 milliárd forint, a „Rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezésével összefüggő kiadások” célra mehet.
A lakossági rezsicsökkentett áram- és gázár megvédése érdekében arról döntött a kormány, hogy a jelenlegi szintekről nem emelkedhetnek tovább a rendszerhasználati díjak 2023-ban – jelentette be a mai Kormányinfón Gulyás Gergely. Alábbi cikkünkben röviden elmagyarázzuk a bejelentés lényegét és hátterét.
Amint arra a Portfolio ma reggeli cikke is felhívta a figyelmet: rengeteg kis- és középvállalkozásnak kell november 30-ig nyilatkozatot tennie a végső menedékes szolgáltatás keretében arról, hogy januártól mely kereskedőtől tervezi vásárolni a földgáz és az áramot, és éppen ezzel kapcsolatban kezdett tájékoztató leveleket kiküldeni az MVM Next, mint végső menedékes – derült ki a cég közleményéből.
Egy új kormányrendelet alapján akár 100 ezer mikrovállalkozásnak is nyilatkozatot kell tennie a következő hetekben az egyetemes szolgáltatójuk felé, hogy még valóban jogosultak-e a rezsicsökkentett gáz- és áramárra, ha pedig megjön ez a felszólítás, érdemes gyorsan reagálniuk. Sőt: nemcsak gyorsan, hanem őszintén is érdemes nyilatkozni, mert súlyosabb anyagi következményei lesznek annak, ha utólag kiderül a jogosulatlan gáz-, vagy áramfelhasználás. A mikrocégeken túl az összes kis- és középvállalkozásnak, illetve sok önkormányzati intézménynek is nyilatkoznia kell a következő három hétben a végső menedékes szolgáltatók felé, hogy mit terveznek január 1-től az energiafelhasználásuk terén. Frissítés! Szerdán reggel az MVM Next már ki is adott egy közleményt, amelyben jelezte, hogy november 30-ig fontos nyilatkozattételi feladata van azoknak a kkv-knak, amelyek a végső menedékes körben kapják most az áramot, vagy a gázt.
Egyre erőteljesebben látszik, hogy az Európai Unióban a magyar inflációval van a legsúlyosabb probléma. Bár a balti országok hivatalos inflációs mutatói még magasabbak a magyarnál, de már a nyári számokból is kiderült, hogy a jóval kevesebb torzító hatást tartalmazó maginflációs mutató idehaza a legcsúnyább. Ez a tendencia szeptemberre még erősebb lett, a magyar árindex már messze a legnagyobb az EU-ban.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon megjelenő podcastjének szerdai adása. A mai műsor első részében a világpiaci gázárak elmúlt hetekben látott beszakadásáról lesz szó, valamint arról, hogy mindez eredményezhet-e csökkenést itthon, a gázszámlák összegében. A témával kapcsolatban Weinhardt Attilát, a Portfolio Makro rovatának elemzőjét kérdeztük. Az adás második részében a Kínai Kommunista Párt 20. nemzeti kongresszusán történteket járjuk körbe, egyebek mellett azt, miért kellett kivezetni a kongresszusról Hszi-Csin Ping elnök elődjét, és hogy mik a legnagyobb kihívások, amik az újraválasztott elnök előtt állnak. Mindezekről Ács Bencét, a Portfolio Globál rovatának elemzőjét kérdeztük.
Október végéig nagyot esett a tőzsdei gázár 450 forint körülre köbméterenként, így sok olyan magyar gázfogyasztó lehet, aki elkezdett reménykedni, hogy januártól hátha 752 forintnál kevesebbet kell majd fizetnie az átlagfogyasztás fölé lógó gázmennyiségre. Nagyon rossz hírünk van a számukra, sőt az összes magyar lakossági gázfogyasztó számára: a Portfolio kalkulációi szerint a most látható határidős gázárak mellett elképesztően nagy veszteséggel néz szembe az állami gázszolgáltató 2023 végéig, ami jóval több, mint amit idénre és jövőre összesen betervezett eddig a kormány a rezsivédelmi alapba. Így valószínűleg felesleges abban reménykedni, hogy januártól majd lazít a kormány a rezsiszabályokon. Sőt, két további nagy költségvetési akna miatt is inkább azért kell szurkolni, hogy ne szigorodjanak tovább a rezsiszabályok jövőre, ahhoz pedig fontos alapfeltétel lenne a minél alacsonyabb gázár jövőre.
A hosszabb távú előrejelzéssel foglalkozó cégek szerint novemberben enyhe időjárás várható Európában, ami így kisebb nyomást fog helyezni a földgáztárolókra. Ez pedig kedvező hír a téli hónapokra történő felkészülés szempontjából is.
Diktálás vagy átalánydíj? Érdemes-e váltani a felhasználási profilok (vegyes, fűtés) között? Mi az a súlyozási kulcs? Mit jelent a fogyasztási jelleggörbe a gázszámlázásban? Mit kell tudni a nagycsaládosok számlázásáról? Mikor kapják számláikat a társasházak? Mikor érkeznek a számlák azoknak, akik augusztus óta nem kaptak? Ezek azok a kérdések, amelyek rengeteg lakossági fogyasztót foglalkoztatnak még mindig, az MVM most új formátumban segít nekik.
A KSH területi statisztikája alapján több mint 1400 településen magasabb az átlagos áramfogyasztás az országos átlagnál – derül ki az Átlátszó elemzéséből. Ez pedig azt jelenti, hogy akár 1,5 millió háztartást is érinthet a magasabb rezsiköltség.
Lassan eltelik a harmadik olyan hónap is, amikor a lakosság a megváltozott rezsicsökkentési rendszerben kapja kézhez a számláit. Sokan alkalmazkodtak már az új rendszerhez, de nagyon sokan vannak még, akik igyekeznek értelmezni az energiaszámlájukat, főleg a gázszámlájukat. Nekik továbbra is csak azt tudjuk mondani: jelleggörbe, jelleggörbe, jelleggörbe és jelleggörbe. És most az MVM is aktívan közbelépett.
Egy friss rendelet szerint 169 milliárd forintnyi kiadást hagyott jóvá a kormány a Rezsivédelmi Alapból, amely pénzből 157,5 milliárd forintot rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezéseként a Technológiai és Ipari Minisztérium kap meg. A Portfolio információi szerint ez a 157,5 milliárd forint konkrétan az MVM-hez kerül a napokban, hogy ezzel segítse a kormány a rezsicsökkentés jelenlegi szabályainak fenntartását a cégen keresztül.
Amint arra számítani lehetett, tovább fokozta a háztartási méretű napelemes rendszerek (HMKE-k) iránti keresletet az az október 13-i bejelentés, miszerint a kormány az új telepítési igények esetében felfüggeszti a hálózatra való betáplálás lehetőségét.
A rezsicsökkentés szabályainak szigorítása a háztartások 3,9%-ánál okozhatja a családi költségvetés bedőlését - mondta Felfalusi Péter a Portfolio konferenciáján. Az Intrum vezérigazgatója a Budapest Economic Forumon tartott előadásában a témában végzett kutatásukat ismertette.