Az EKB szorosan követi az Evergrande-dal kapcsolatos eseményeket, de az ingatlanfejlesztő esetleges csődjének csak korlátozott hatása lenne az eurózónára - mondta Christine Lagarde EKB elnök pénteken a CNBC-nek.
Kockázat nélkül nincs nyereség - tartja a mondás. De miféle kockázatról is van szó a pénzügyi világban? Ennek az alapvető kérdésnek megyünk most utána a bankok szemszögéből nézve. A pénzügyi világnak ők a főszereplői, és egyben ők jelentik a legnagyobb kockázati gócpontokat is. A pénzügyi kockázatok megértése a gazdasági alapműveltséghez elengedhetetlen, ezért egy külön cikksorozatot szentelünk neki. A most következő részben a téma alapjaitól indulunk el.
Már a harmadik kamatemelésen van túl idén nyáron a magyar jegybank, a monetáris szigorítás a befektetési alapok piacán egykor legnagyobb vagyonokat kezelő pénzpiaci alapokat is visszarepítheti a befektetők térképére. A rövid hozamok már elkezdtek reagálni az MNB lépésére, és a Portfolio által megkérdezett szakértők szerint, ha véget ér a tapering korszaka, a hosszabb kötvények hozamai is elérhetik végre a szuperállampapír kamatát.
A tavalyihoz képest mintha egy varázsütésre lett volna vége az idei nyárnak és kérdés nélkül köszöntött be az esős, szeles szeptember. A világ tőkepiacain viszont az időjárás változásával ellentétben továbbra is kitart a globális rali és a jellemzően uborkaszezonnak számító nyári időszakban is csak tovább emelkedett a fontosabb eszközök árfolyama. Általánosságban elmondható, hogy aki az év elején nyitott részvény, nyersanyag, vagy esetleg kriptovaluta pozíciót, az nagy valószínűséggel szép hozamot ért el a befektetésén. Ezzel szemben kevés olyan fontosabb tőzsdei instrumentum van, amelynek esett volna idén az árfolyama, közéjük tartozik az arany, és a hosszú amerikai állampapírok.
Minden figyelő tekintet a fogyasztási cikkek piacára ragadt, csak a pénznek nem szólt még senki, hogy neki is ott lenne a helye. A pénz viszont már évekkel ezelőtt úgy döntött, inkább máshol csinál inflációt: a befektetési eszközök piacán. Az infláció nem játék, de az inflációnál nagyobb veszélyt jelenthet a gazdaságra nézve egy esetleges elhibázott jegybanki reakció. Amikor monetáris politikáról beszélgetünk, azt szoktam mondani, nem az a fő kérdés, hogy emeli vagy csökkenti-e a kamatot a jegybank, hanem az, hogy helyes döntést hoz vagy pedig hülyeséget csinál. Én elsősorban amerikai tőzsdei vállalatokkal foglalkozom, ezért a Fedre fókuszálva próbáltam meg átgondolni, hogy 2020 és 2021 extrém gazdasági-társadalmi helyzeteire mi lenne a helyes jegybanki lépés, a jelekből olvasva szerintem mit fog lépni a Fed, és a tőzsdei befektetőkre nézve ennek milyen következményei lehetnek. A járvány és a válság rengeteg társadalmi és gazdaságpolitikai kérdést és feladatot is felvetett, de jelen írásban csak a jegybanki politikára fókuszálok.
Nem véletlenül hívják ezt az újságot Portfolio-nak: a modern portfólióelmélet ugyanis kétségtelenül az egyik leginkább meghatározó ötlet a befektetési pénzügyek világában. Kitalálója méltán Nobel-díjat is kapott azért a matematikai keretrendszerért, amit a diverzifikáció köré szőtt. De miről is szól pontosan a portfólióelmélet és mennyire lehet ezt a gyakorlati életben hasznosítani? Cikkünkben ennek eredünk utána.
Alaposan próbára tette a bankok kamatkockázat-kezelési tevékenységét a vírusjárvány nyomán a hazai és nemzetközi piacokon tapasztalt volatilitás. A CRD V uniós tőkekövetelmény-előírásainak átvezetése a hazai hitelintézeti törvényben ugyanakkor ez évtől a korábbinál szigorúbb előírásokat vezetett be a bankokat érintő kamatsokkok negatív hatásainak megelőzése, illetve mérséklése érdekében.
Lassan napról napra állít be új rekordot a bitcoin árfolyama, az elemzők pedig egymást licitálják túl a jövőbeni kilátásokat illetően, azt bizonygatva, hogy a mostani ralli nem hasonlítható a kisbefektetők 2017-es rohamához, ami után kipukkadt a lufi. Juhász Gergelyt, a kriptodevizákba fektető Cointresor Zrt. igazgatósági elnökét kérdeztük, milyen árfolyamra számít pár éven belül, mennyire vehetik át a kriptodevizák az arany szerepét és mi volt az utóbbi idők legjelentősebb fejlesztése, ami újra rajzolhatja a digitális pénzek piacát.
A Budapest Institute of Banking (BiB) a világ legnagyobb, pénzügyi technológiákkal foglalkozó eseménye keretében mutatta be a piacon egyedülálló „Payments in digital finance” (PiDF) elnevezésű angol nyelvű online programját, mely brit-magyar együttműködésben valósult meg. A program tartalmában és megjelenésében is világszinten kiemelkedő innovációnak számít az oktatási piacon, az előadókat tekintve pedig a fizetési szolgáltatások piacának legnevesebb nemzetközi képviselői lettek felvonultatva - olvasható a jegybank közleményében.
Egészen hihetetlen hónapokat tudhatnak maguk mögött a fenntarthatósági célokat szem előtt tartó ESG-alapok: az idei első kilenc hónapban a bennük kezelt vagyon 64%-kal ugrott meg, a növekedés minden régióra és minden eszköztípusra kiterjedt. Ez az a befektetés, amelynek keresletét a koronavírus nem vetette vissza, sőt: idén sokkal több pénz áramlott ESG-alapokba, mint tavaly, és ez a jövőben is folytatódhat.
Megjelent az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (Esma) oldalán a magyar nyelvre is lefordított, a befektetési alapok sikerdíjszámítására vonatkozó új ajánlás. A fontosabb változásokról már tavasszal is beszámoltunk, a most elkészült fordításnak azért van jelentősége, mivel ennek nyomán az MNB is hamarosan elkészíti a magyar befektetési alapokra vonatkozó hazai ajánlást.
2021-ben valószínűleg megüti a 40 ezer pontot a Dow Jones – véli Patrick Spencer, a Baird befektetési bank részvénykereskedési ágának vezérhelyettese.
Friss adatok szerint rekord alacsony szintre csökkent a befektetési alapokban heverő készpénz aránya, miután a portfóliómenedzserek a második és harmadik negyedévben részvényekbe fektették a likviditást szolgáló tartalékokat. Mindez felveti a kérdést, hogyan tudnának egy hirtelen jövő visszaváltási hullámra reagálni az alapok - írja a Financial Times.
Likviditást pumpált a pénzpiacokra nyíltpiaci műveletek révén kedden a kínai jegybank, hogy megakadályozza a likviditáshiány kialakulását.
Jelentős ütést szenvedett el a magyar pénztári szektor tavasszal, a koronavírus mélyen belenyúlt a nyugdíjra gyűjtők zsebébe is. Az elmúlt fél évben a tőkepiacokon látott felívelés a nyugdíjpénztári kasszáknak is jót tett, de még így is van mit ledolgozni. Mostani cikkünkben összeszedtük, hogy a nagyobb pénztárak milyen teljesítményt tudnak felmutatni idén. Mint kiderült: egyetlen olyan portfólió van a listán, amely 15% feletti hozamnál jár, a többségük azonban eddig még nem tudta visszahozni az idei évi veszteségeket.
Látványosan erőre kaptak az ingatlanalapok, a friss statisztikák szerint egyre több pénz ömlik a lakosság egykori kedvencébe. Mindezt csak fokozza, hogy idén eddig az ingatlanalapok kategóriája hozta a legtöbb, 4% feletti hozamot, míg például a legkeresettebbnek számító részvényalapok még mindig mínuszban vannak idén szektorszinten.
Egyre több nagy alapkezelő dönt úgy, hogy bezárja amerikai pénzpiaci alapját, legalábbis azokat, amelyek rövid távon fektetnek vállalati kötvényekbe. Az utóbbi hónapokban nagy volt a befektetői tőkekiáramlás ezekből az alapokból – írja a Financial Times.
Európában átlagosan kevesebb mint egy évig tartják a befektetők befektetési alapjaikat, pedig többségük ajánlott befektetési időtartama ennél jóval hosszabb. Az Efama friss jelentése szerint a tavalyi részvény- és kötvénypiaci jó teljesítmény nagyban hozzájárult ahhoz, hogy jelentős vagyonnövekedést könyvelhessen el az európai alapkezelői piac, amely így már közel 18 ezermilliárd eurónyi vagyon felett őrködik. Magyarország is kiemelkedett a kötvényalapok értékesítésében, de a számok csalókák.
A holland felügyelet szerint veszélyt jelentenek a közlekedésbiztonságra.
Elég komoly mennyiségről van szó, nagy átrendeződések zajlanak a háttérben.
Joe Biden visszalépését követően.
Miután többségi tulajdont szerez benne.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
