Európában átlagosan kevesebb mint egy évig tartják a befektetők befektetési alapjaikat, pedig többségük ajánlott befektetési időtartama ennél jóval hosszabb. Az Efama friss jelentése szerint a tavalyi részvény- és kötvénypiaci jó teljesítmény nagyban hozzájárult ahhoz, hogy jelentős vagyonnövekedést könyvelhessen el az európai alapkezelői piac, amely így már közel 18 ezermilliárd eurónyi vagyon felett őrködik. Magyarország is kiemelkedett a kötvényalapok értékesítésében, de a számok csalókák.
Sürgősen meg kell állapodnia Nagy-Britanniának és az EU-nak a brit pénzügyi vállalatok EU-s piachoz való hozzáféréséről vagy nagyon nehéz helyzetbe kerül a szektor, melynek egyszerre kell a Brexittel és a koronavírussal is megküzdenie - figyelmeztet az AFME banki lobbicsoport a Reuters szerint.
Elkezdték befektetni a befektetők és vállalatok azokat a rekord összegű pénzeket, amiket eddig pénzpiaci alapokban és hasonlóan likvid eszközökben tartottak. A tőkepiaci szárnyalásból való kimaradástól való félelem jegyében négy hét alatt 105 milliárd dollárnyi tőkét vontak ki pénzpiaci alapokból az USA-ban – írja a Financial Times.
A pénteki EU-csúcsnak döntő lépést kell tennie a járvány okozta gazdasági válságot ellensúlyozandó uniós helyreállítási alappal kapcsolatos megállapodás felé - hangsúlyozta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az uniós tagállamok vezetőinek írt levelében kedden.
Úgy tűnik, a befektetési alapok is kezdik lerázni magukról a koronavírus okozta tőkekiáramlást, ami márciusban és áprilisban több mint 300 milliárdos mínuszt eredményezett. Az értékesítési adatok májusban ismét pluszba fordultak, visszatért tehát a magyar befektetők vásárlási kedve. A friss statisztikák szerint a kötvényalapok voltak a legkelendőbbek, de a vegyes és abszolút hozamú alapokba is sok pénz áramlott.
Hiába nem zárták le a svéd gazdaságot a koronavírus miatt, a bankok készülhetnek arra, hogy nagyon komoly hitelveszteségeket szenvednek el – figyelmeztet a svéd jegybank, a Riksbank a napokban kiadott stabilitási jelentésben.
A kormány legújabb gazdaságvédelmi intézkedéseinek keretein belül többek közt összességében legfeljebb 150 milliárd forint értékben vásárolna kötvényeket a Magyarországon működő bankoktól, a Bankszövetség viszont a Portfolio-nak elmondta: a kormány intézkedése segítséget jelenthet, de a magyar bankszektor tőkeellátottsága megfelelő.
A Fitch Ratings becslése szerint a központi bankok világszerte 90 milliárd dollárhoz való hozzáférést biztosítanak a befektetési alapok számára, hogy ezzel támogassák őket a koronavírus idején. Európában azonban nem nagyon állnak rendelekzésre ilyen lehetőségek.
15 év alatt, tehát amióta gyűjtjük a befektetési alapok havi adatait, nem láttunk olyan vagyonvisszaesést havi szinten, mint most márciusban. A befektetési alapok kezelt vagyona több mint 456 milliárd forinttal esett vissza, ezzel közel három év munkáját törölte ki a szektornak a koronavírus miatti befektetési veszteség és az azzal összefüggő jelentős tőkekivonás.
Rekord összegeket menekítettek kötvényekből készpénzbe a befektetők az elmúlt egy héten a koronavírus okozta piaci turbulencia miatt – írja a Bank of America adataira hivatkozva a Reuters.
A koronavírus terjedése okozta volatilis piaci időszakban rekord összegű pénzek távoztak a befektetési alapokból világszerte. A kötvényalapok, illetve azok az ETF-ek, amelyek kötvényekbe fektetnek, 109 milliárd dolláros tőkekivonást szenvedtek el a szerdával záruló egy hétben. Különösen sok pénzt vesztettek a bóvli kötvényekbe és vállalati kötvényekbe fektető alapok – írja a Financial Times.
Szerda éjjel jelentette be a Fed, hogy az amerikai pénzügyi piacok további stabilizálása érdekében a pénzpiaci alapoknak is segítséget nyújt – számol be a hírről a Bloomberg és a MarketWatch.
Érdekes és dinamikus párbeszéd alakult ki a Portfolio IWS konferenciájának első, makrogazdasági témákat felölelő panelbeszélgetésében. A beszélgetést nem meglepő módon a koronavírus és annak gazdasági hatásai vitték el. A Virovácz Péterből, Zsiday Viktorból, Tardos Gergelyből és Regős Gáborból álló szakértő gárda kitért többek között arra, hogy fél szívvel fél karantén nem elég, világméretű karantént kellene bevezetni. Ahhoz, hogy nem menjenek csődbe a cégek, óriási fiskális stimulusra van szükség, de elhangzott az is, hogy legyen már recesszió végre.
A finanszírozási struktúra változása, illetve a tavaly év végén megemelkedett költségvetési kiadások miatt januárban 1000 milliárd forint fölé ugrott a jegybanki O/N betét állománya. Ez a korábbi hónapokhoz képest jelentős likviditásbővülést jelentett, érdemben meghaladva a Monetáris Tanács negyedéves, legalább 300-500 milliárd forintos célértékét is. A jelenségre az MNB a swapállomány óvatos csökkentésével reagált. A jelenlegi likviditásbőség ugyanakkor csalóka, előretekintve már rövid távon is jelentősen változhat a bankok likviditási környezete. Január-februárban csak az állami devizakötvénylejáratok, illetve -visszavásárlások több mint 850 milliárd forintot tesznek ki, amelyek forintból történő refinanszírozása áttételesen ugyan, de tartósan szűkíti a bankrendszer likviditását. A likviditás alakulására egyéb tételek bővítőleg is hathatnak (kiemelten a költségvetési kiadások és az EU-források beáramlása), de összességében mindez mégis azt jelenti, hogy a jelenlegi bőséges bankrendszeri likviditás akkor is érdemben csökken, ha az MNB swapállománya nem mérséklődik, amit a várható likviditási kondíciók előrejelzéseinél fontos figyelembe venni. Az alábbiakban Virág Barnabás és Kolozsi Pál Péter, az MNB munkatársainak cikkét közöljük.
Likviditást pumpált a pénzpiacokra nyíltpiaci műveletek révén a kínai jegybank, hogy megakadályozza a likviditáshiány kialakulását, amely további nyomást gyakorolna a növekedés lassulásával küzdő gazdaságra.
Egy EU-s szabályozás és a rekordalacsony hozamkörnyezet lényegében lehetetlenné tette a pénzpiaci alapoknak, hogy érdemi hozamot termeljenek, így a portfóliók nagy része egyszerűen átalakult rövid kötvényalappá tavaly. A lépés a legtöbb alapnak nem sokat segített: a nulla körüli hozamok és a lakossági állampapírok miatt a kötvényalapok és a pénzpiaci alapok már együttesen kevesebb pénzt kezelnek, mint korábban a kettő külön-külön. Csak 2019-ben mintegy 250 milliárd forint hagyta ott ezt a két eszközosztályt, a csökkenő tendencia pedig aligha fordul a laza monetáris politika világában. Bár még mindig lehet a lakossági állampapírokat túlszárnyaló hozamot elérni kötvényalapokkal, a jól teljesítő portfóliók lényegesen kockázatosabbak egy állampapírnál. Volt ugyanis nyolc olyan kötvényalap, amely 7% fölötti hozamot hozott.
Hiába kerültek idén sosem látott magasságokba az amerikai részvényindexek, a befektetők rekord összegű tőkekivonással reagáltak a piaci bizonytalanságokra – írja a Financial Times.
Gyenge évet vár 2020-ra Bill Gross, a Pimco alapítója, a részvény- illetve kötvénypiacokon. Elmondása szerint a monetáris és fiskális élénkítő csomagok hatásai addigra alábbhagynak és újra nehéz lesz nyereséget realizálni – írja a Financial Times.
A Deutsche Bank vezető közgazdásza, Torsten Slok összeállított egy listát arról, hogy melyek a legnagyobb kockázatok, amelyek jövőre a pénzpiacokra leselkednek. Az ügyfeleknek kiküldött lista élén a vagyoni egyenlőtlenségek és a kereskedelmi háború állnak.
