oroszország

Alakul az új katonai gigaszövetség: egymás karjaiba lökheti Putyint és Hszit Amerika bombázós, hadihajós izmozása

Alakul az új katonai gigaszövetség: egymás karjaiba lökheti Putyint és Hszit Amerika bombázós, hadihajós izmozása

Már szinte mindennapos, hogy amerikai hadihajókat, repülőgépeket látunk Kína vagy Oroszország számára érzékeny területeken, mint a Tajvani-szoros, a Dél-kínai-tenger vagy a Fekete-tenger, melyre válaszul Peking és Moszkva rendre dühös hangnemű nyilatkozatokkal válaszol. Amerika azzal védekezik, hogy ezek a manőverek a nemzetközi hajózási, repülési szabályok betartásával történnek, ettől függetlenül Kína és Oroszország úgy látja, Washington sem éppen hagyná szó nélkül, ha a rivális nagyhatalmak hadihajói megjelennének a Mexikói-öbölben. Az amerikai erőfitogtatás nem biztos, hogy a várt hatást éri el: Kína és Oroszország viszonya egyre szorosabb; olyannyira, hogy nem kizárt, hogy pár éven belül egy új védelmi szövetség is létrejön a két ország közt.

Bővíti oroszországi gyárát a Sanatmetal

Bővíti oroszországi gyárát a Sanatmetal

Fontos cél, hogy az évtized végére a magyar cégek külföldi beruházásokból legalább annyi forrás kerüljön vissza a magyar gazdaságba, mint amennyi profitot a külföldi vállalatok Magyarországról kiutalnak - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Oroszországban.

Igazi tankszörnyet telepítettek az oroszok a Krímbe

Igazi tankszörnyet telepítettek az oroszok a Krímbe

Bizarr kinézetű, improvizált külső páncélzattal felszerelt T-80-as harckocsit videóztak le a Krímben. A szakértők csak találgatni tudnak, hogy mi lehet a harcjármű felszerelésének a célja, de azt valószínűsítik, hogy drónok és Javelin-rakéták elleni védekezésre készült.

Folyamatosan nő a feszültség, egyre keményebbek egymással a nagyhatalmak - De mit akarnak a világ valódi urai?

Folyamatosan nő a feszültség, egyre keményebbek egymással a nagyhatalmak - De mit akarnak a világ valódi urai?

2014 alighanem egyfajta törésvonalat jelent a nemzetközi diplomáciában. Miközben a Vasfüggöny leomlása után békülékeny, együttműködésre nyitott stílus jellemezte a világ nagyhatalmainak kommunikációját, a Krím annexiója után meredeken romlani kezdett a viszony Amerika és Oroszország közt. Aztán 2017-ben jött Donald Trump elnök és tett arról is, hogy a Kína és Amerika közti óvatos rivalizációt is kifejezetten konfrontatív, barátságtalan kommunikáció váltsa fel. A nagyhatalmak ma már szinte havonta dobálják egymásra a gazdasági szankciókat, kisebb kiberháborút folytatnak egymás ellen az interneten, illetve nyíltan beszélnek az egymással kapcsolatos bizalmatlanságról, egy-egy extrémebb esetben pedig a nyílt háború lehetősége is felmerül, mint elkerülendő kimenetel. Az igazság az, hogy a világ három katonai és politikai nagyhatalma - az Egyesült Államok, Kína és Oroszország -, mindig is egymással sok szempontból ütköző érdekek mentén működött, elsősorban az változott most meg, hogy ezt most már nyíltan felvállalják, ahelyett, hogy az együttműködés és együttélés lehetőségét keresnék egymással. De mit is akarnak ezek a nagyhatalmak egymástól? Nézzük.

Gyenge októbert zárt a világ acélipara

Gyenge októbert zárt a világ acélipara

Erőteljesen csökkent a világ acéltermelése októberben az egy évvel korábbihoz képest a nemzetközi acélipari szövetség, a The World Steel Association (WSA) szerint. A szervezet honlapján szereplő adatok szerint a világ acéltermelése 145,7 millió tonna volt, 10,6 százalékkal kisebb a tavaly októberinél. Az idén az első tíz hónapban 1 milliárd 607 millió tonna volt a világ acéltermelése, 5,9 százalékkal nagyobb a tavaly azonos időszakinál.

Putyin figyelmeztette az EU-t Fehéroroszország kapcsán

Putyin figyelmeztette az EU-t Fehéroroszország kapcsán

Kontraproduktívak a Fehéroroszország elleni újabb szankciókra vonatkozó európai uniós tervek - figyelmeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével tartott telefonbeszélgetésén a Kreml szerdai tájékoztatása szerint.

100 napja tart a rémuralom a földi pokolban

100 napja tart a rémuralom a földi pokolban

100 napja győztek a tálibok Afganisztánban, a várható szigorú saría-törvénykezés elől pedig ezrek menekültek a kabuli reptéren, katonai repülőgépeken és a még nyitva lévő határátkelőkön keresztül az országból. A hatalomátvétel után 100 nappal összegyűjtöttük a tálib rémuralom főbb történéseit és következményeit.

Továbbra is feszült a helyzet a lengyel-fehérorosz határon

Továbbra is feszült a helyzet a lengyel-fehérorosz határon

Továbbra is nyugtalannak minősítik a lengyel hatóságok a fehérorosz határon fennálló helyzetet, illetékesek közlése szerint keddre virradó éjjel egy újabb, mintegy ötvenfős migránscsoport erőszakos határsértési kísérletét hiúsították meg.

Ukrajna tagadja, hogy fegyveres konfliktust akar a Donyec-medencében

Ukrajna tagadja, hogy fegyveres konfliktust akar a Donyec-medencében

Ukrajna nem tervez támadó hadműveletet a Donyec-medencében, hanem az Oroszország által megkezdett fegyveres konfliktus diplomáciai rendezésének módját keresi - szögezte le Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter hétfőn a Twitteren, Moszkva álláspontjára válaszul.

Kongatják a vészharangot: Ukrajna elleni támadásra készülhet Putyin, 2022 elején megindulhat az invázió

Kongatják a vészharangot: Ukrajna elleni támadásra készülhet Putyin, 2022 elején megindulhat az invázió

Komoly nemzetközi visszhangot váltott ki a hétvégén a Military Times egy cikke, melyben ukrán hírszerzési források arról beszélnek, hogy 92 ezer orosz katona vonult fel az ukrán határon, akik arra készülnek, hogy január végén, február elején támadást indítanak Ukrajna ellen. Az ukránok még egy térképet is készítettek arról, hogy nézne ki az invázió. Hasonló aggályokat az Egyesült Államok vezetése is megfogalmazott, akik összes EU-s szövetségüket figyelmeztették a támadás lehetőségégre és elküldték nekik az állítólagos inváziós terveket. Vlagyimir Putyin és a Kreml továbbra is tagadja, hogy invázióra készülne és inkább a Nyugatot vádolta destabilizációs tevékenységgel, miközben a múlt héten arról beszélt, hogy a NATO és a nyugati országok nem veszik elég komolyan Oroszország vörös vonalait.

Putyin felvette a harmadik oltását

Putyin felvette a harmadik oltását

Újraoltatta magát Szputnyik Light vakcinával a Covid-19 ellen Vlagyimir Putyin orosz elnök. A harmadik oltás felvételét maga Putyin jelentette be, amikor vasárnap fogadta Gyenyisz Logunovot, az első orosz vakcinát kifejlesztő Gamaleja Járványügyi és Mikrobiológiai Központ igazgatóhelyettesét. Éppen Logunov mondott pénteken fontos fejleményeket a Szputnyik eddigi magyar és argentin felhasználási eredményeiről, miszerint senki sem halt bele közvetlenül az oltás beadásába. Erről külön cikkben írtunk.  

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Új ajándék érkezik az Orbán-kormánytól - Mennyi pénzt kapnak a családok?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.