Az EU OECD-szintű szabályozást szeretne a digitális vállalatok adózásáról, ezért újra a tárgyalóasztalhoz szeretné ültetni az Egyesült Államokat. Ha ez nem sikerül, az EU saját hatáskörben hoz döntést.
Sok dolog jött most össze a tőzsdéken, ami miatt érett már az esés az elmúlt hetek gyakorlatilag nagyobb korrekció nélküli és egyre meredekebb emelkedése után. Összegyűjtöttük a mostani esés mögötti okokat.
Nyolc százalékkal eshet vissza 2020-ban a magyar GDP, ha pedig lesz második hulláma a koronavírus-járványnak, akkor ennél is mélyebb lehet a recesszió – olvasható az OECD szerdán megjelent előrejelzésében. A szervezet közgazdászai szerint nem csak a gazdaság visszaesése lesz jóval nagyobb a kormány által vártnál, de ezzel párhuzamosan a költségvetési hiány is hatalmas lehet. A prognózis nagyon meglepő, hiszen jóval mélyebb válságot jósol Magyarországnak, mint a többi előrejelző.
Az Egyesült Államok vizsgálja annak lehetőségét, hogy kereskedelmi korlátozásokat vezessen be azokkal az országokkal szemben, melyek digitális adó kivetését tervezik az amerikai technológiai óriásokra szabva – írja a CNBC. Az intézkedés a teljes Európai Uniót érintheti, ráadásul Magyarországon is tervben van hasonló adó kivetése.
Az OECD tagállamok együttes gazdasági visszaesése 1,8 százalék volt az idei első negyedévben az előző negyedévhez képes, ami a legnagyobb csökkenés a 2009. évi 2,3 százalékos zsugorodás óta. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet országai a koronavírus-válság hatásai miatt kerültek nehéz helyzetbe.
Az OECD legfrissebb gyűjtése szerint Magyarország még mindig a sereghajtó országok között van a tesztelések számát illetően, és ebben csak kis javulás látható múlt hét óta. Az operatív törzs korábbi megnyilvánulásaiból látható volt, hogy a tömeges teszteléseknek itthon nem tulajdonítottak jelentőséget, a kormány szakmai tanácsadói és Palkovics László szavaiból viszont az következik, hogy a tesztekkel kapcsolatban paradigmaváltás várható.
A 2008-ban kezdődött gazdasági válság óta a legnagyobb kockázatot jelenti a világgazdaság számára a jelenlegi koronavírus-járvány – derül ki az OECD friss előrejelzéséből. A szervezet szakemberei szerint fennáll a veszélye, hogy egyre több helyen sérül majd a szabad mozgás, ami a termelés lassulásához és a fogyasztói bizalom visszaeséséhez vezethet.
Nyugdíjasként egyáltalán nincs okunk panaszkodni a magyar nyugdíjrendszerre: a magyar nyugdíjasok rendelkezésre álló jövedelme az egyik legmagasabb az OECD-országok között, nincs tervben, hogy emelnék a nyugdíjkorhatárt, aki pedig dolgozni akar, tárt karokkal fogadják a munkaerő-piacon – ez derül ki az OECD friss, nyugdíjhelyzetet vizsgáló elemzéséből. Az államnak viszont van miért aggódnia: felgyorsult a társadalom öregedése, 2060-ra mintegy 60 idős ember fog jutni 100 munkaképes korúra Magyarországon, a termékenységi ráta pedig 40 év alatt sem éri el azt a szintet, ami elég lenne ahhoz, hogy a természetes népességfogyást ellensúlyozza.
A világgazdaság 2019-ben 2,91%-kal nőhet csak, ami a válság óta a legalacsonyabb és várhatóan 3% körül is marad az elkövetkező két évben - írja az OECD Economic Outlook jelentése. Az elmúlt 15 évben csupán a 2008-2009-es válság időszakban volt ilyen alacsony a világgazdaság növekedése. A lassulás egyik fő forrásának a kereskedelmi konfliktusokat jelöli meg a szervezet, ami hátráltatja a befektetéseket. A kormányoknak újra kell gondolniuk a gazdaságpolitikáikat és az infrastruktúrába kell fektetniük, hogy megelőzzék a hosszú távú stagnálást - teszik hozzá.
Az idei 4,8 százalékos növekedésről a következő két évben érezhetően lassul a magyar gazdaság – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) csütörtökön megjelent friss előrejelzéséből. A közgazdászok javaslatokat is megfogalmaztak, melyek megvalósításával javítani lehetne a hosszútávú növekedési képességünket.
A techóriásokat és más nemzetközi cégeket célozná meg az OECD legújabb, minimum társasági adókulcsra vonatkozó javaslata. A nemzetközi szervezet javaslata szerint még akkor is fizetnék az új adót a cégek, ha közben sikeresen és törvényesen elrejtik profitjukat az adóparadicsomokban.
Más európai országban is egyre súlyosabb gond a megfelelő és megfizethető lakáskörülmények kialakítása. Dániában gondoltak egy nagyot – és a jelek szerint elég komolyan gondolják.
2006 óta közel 800 ezer magyar hagyta el az országot, ez a folyamat továbbra sem tetőzött, még 2017-ben is minimális növekedés volt tapasztalható – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán megjelent anyagából. Az utóbbi két évben minden más statisztika azt mutatta, hogy megállt és stagnálni kezdett az elvándorlás, sőt a Brexit miatt az Egyesült Királyságban csökkent is a magyarok száma.
Az OECD csütörtökön kiadta újabb féléves jelentését, az Interim Economic Outlook September 2019-et. A nemzetközi szervezet várakozásai szerint a világgazdaság tovább lassul, a kínai-amerikai kereskedelmi háború és a Brexit továbbra is a legfontosabb globális kockázat. Kínát jobban érinti a vámháború, mint Amerikát és a rendezetlen, megállapodás nélküli Brexit hatására Nagy-Britannia recesszióba süllyedhet.
Elsősorban az élelmiszerárak növekedésére gyorsult a fogyasztói árak emelkedésének üteme a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamaiban júliusban.
A politikusok és a szakértőik nem értik igazán, hogy az emberek mennyire élnek jól, mert az átlagokat tükröző gazdasági indikátorok túl sok kívánnivalót hagynak maguk után - erre jutott világhírű közgazdászok egy csoportja, akik most változtatni szeretnének a helyzeten. A céljuk az, hogy olyan újfajta adatsorokat és eszközöket állítsanak elő, amelyek tényleg lehetővé teszik az emberi jólét vizsgálatát.
A vállalkozások adminisztrációs terheinek további csökkentésére, az alacsony jövedelműek adóékének csökkentésére lenne szüksége Magyarországnak többek között - állapítja meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Going for Growth jelentése. A nemzetközi szervezet szerint szükség lehet komolyabb nyugdíjreformra is, hogy fenntartható maradjon a nyugdíjrendszer.
A világgazdaság ma sokkal rosszabb helyzetben lenne, ha az elmúlt tíz évben a jegybankok nem élénkítették volna, viszont mára elfogyott a monetáris politika eszköztára - figyelmeztetett Angel Gurria, az OECD főtitkára pénteken.