Szigorúbb fiskális és monetáris politikára lenne szükség Magyarországon, hogy elkerülje a túlhevülés kockázatát - olvasható a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kedden megjelent elemzésében. A nemzetközi szervezet szerint az idén 3,9, jövőre pedig 3 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság elsősorban a belső keresletnek köszönhetően.
A mozgalmas napok után szinte teljesen üres lesz a heti makronaptár, éppen ezért magyar szempontból is egy nemzetközi eseményre érdemes leginkább figyelni: az OECD közzéteszi friss Economic Outlook kiadványát, melyben a magyar gazdasággal kapcsolatban is frissíti előrejelzését. Külföldön közben jönnek az előzetes bmi-adatok, melyekre szintén figyelhet a piac.
Tavaly jelentősen, 27 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi beruházások (FDI) a világon, miután a megelőző évben 16 százalék volt a visszaesés - áll az OECD jelentésében, amely szerint a tavaly Magyarországra érkezett FDI csaknem megduplázódott.
2018-ban átlagosan kevesebb adó és járulék terhelte a legfejlettebb gazdaságok lakóinak jövedelmét - derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet évente összeállított Taxing Wages idei összeállításából. A részletekből az is kiolvasható: az egyedülálló munkavállalók adóéke Magyarországon csökkent az egyik legnagyobb mértékben tavaly, nemzetközi összehasonlításban azonban még mindig magas az így számolt adóterhelés.
Romlanak az idei olasz gazdasági mutatók, nő a munkanélküliség, az államadósság és az államháztartási hiány a recesszió és az állami kiadások bővülése miatt - áll az OECD jelentésében.
Az Egyesült Államok a világ legnagyobb olajexportőrévé válhat 2024-től, megelőzve előbb Oroszországot, majd jó eséllyel Szaúd-Arábiát is - közölte a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) új jelentésében. A legutóbbi adatok ugyan a tengerentúli kutatás-termelési tevékenység gyengülését mutatják, azonban a szervezet szerint a következő öt évben a jelenleg is rekord szinten álló amerikai kitermelés több mint 30 százalékkal tovább emelkedhet.
A brit gazdaság máris jelentős növekedési veszteséget szenvedett az EU-tagság megszűnésének (Brexit) folyamatát övező bizonytalanságok miatt, és recesszióba kerülhet, ha Nagy-Britannia a kilépés feltételrendszeréről szóló megállapodás nélkül távozik az Európai Unióból - áll az OECD szerdán ismertetett jelentésében.
Rontotta az idei és a jövő évre vonatkozó világgazdasági előrejelzését a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), amely arra figyelmeztetett, hogy a kereskedelmi viták és a brit EU-tagság megszűnését (Brexit) övező bizonytalanságok csapást mérnek a globális kereskedelemre és a vállalatok tevékenységére.
A magyar gazdaság prosperál, és a következő években is erőteljes, bár valamelyest lassuló ütemű növekedés várható: a GDP a tavalyi 4,6 százalékos bővülést követően az idén 3,9 százalékkal, jövőre pedig 3,3 százalékkal bővülhet - állapította meg a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) csütörtökön kiadott országelemzése. Az OECD kockázatokat is azonosít: elkésettnek tartja a jegybank szigorító monetáris politikáját, túlfűtöttnek a munkaerőpiacot, regionálisan egyenetlennek a gazdasági növekedést. A szervezet többek között a közmunka programok leépítését, képzési programok indítását javasolja. A monetáris és fiskális politikában egyaránt szigorítást sürget, elkerülendő a gazdaság túlhevülését és véget vetve a gazdaságpolitika prociklikusságának.
Az OECD legfrissebb, nyugdíjrendszerekre vonatkozó tanulmánya szerint a magyar nyugdíjasok a nyugdíj előtti keresetük mintegy 60%-át kapják meg nyugdíjként, ami a vizsgált országok között nagyjából középmezőnyt jelent. A tanulmány kitér a pénzügyi ösztönzők szerepére is a nyugdíjcélú megtakarítások elősegítésében, és bár vannak olyan országok, ahol az alacsonyabb jövedelműek ebből jobban profitálnak, Magyarországról ez nem mondható el.
A következő két évben fokozatosan lassulhat az erőteljes gazdasági növekedés, ugyanakkor a béremelkedés és a foglalkoztatottság továbbra is támogathatja a növekedést - derül ki az OECD szerdán megjelent kiadványából Magyarországgal kapcsolatban. A nemzetközi szervezet arra figyelmeztet, hogy fennáll a gazdaság túlhevülésének veszélye, ami miatt szigorúbb gazdaságpolitikára lenne szükség.
Mintegy 2,4 millióan halhatnak meg a több antibiotikumnak is ellenálló, úgynevezett szuperbaktériumok okozta fertőzésekben Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában 2050-ig - derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán közzétett jelentéséből.
Egyre nagyobbnak tűnik az esély az olajár további jelentős emelkedésére. Míg nemrég még sokan riogatásnak tartották a 100 dolláros és ezt meghaladó előrejelzéseket, már egyre több olyan prognózis lát napvilágot, amely reális lehetőségnek tartja ezt, és a következő hónapokban az olaj lendületes drágulásával számol. Ez pedig az autósoknak is rossz hír, mivel az üzemanyagárak szinte azonnali emelkedését idézné elő. A fő okot az Egyesült Államok iráni olajexportra vonatkozó szankciói jelentik, amelyek novembertől érezhetően csökkentenék a globális olajpiaci kínálatot.
Az OECD minimálisan rontotta a globális gazdaság növekedésével kapcsolatos korábbi előrejelzését a kereskedelmi konfliktusok számának a növekedése, és a feltörekvő piacok bizonytalansága miatt. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) csütörtökön közölt legújabb előrejelzésében az idei évre és jövőre egyaránt 3,7 százalékos globális gazdasági bővüléssel számol.
A legutolsó helyen van Magyarország azon a listán, amelyet a szerint állított fel egy kutatócsoport, hogy milyen az adott országban nyugdíjasként élni. A maximum 100 pontból hazánk mindössze 23-at szerzett, míg a legjobb eredményt elérő Norvégia 65-öt.
Gyorsult a növekedés a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20-csoportban a második negyedévben. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) hétfőn közzétett jelentése szerint április-júniusban az előző negyedévhez képest 1,0 százalékkal bővült a bruttó hazai termék (GDP) a világgazdasági szintű GDP-érték több mint 80 százalékát előállító csoportban. Az első negyedévben még 0,9 százalékos növekedést mértek.
Nemrég jelent meg az OECD háztartások vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségeit felmérő tanulmánya, amelyből kiderül, hogy nettó átlagvagyon alapján a magyar háztartások bizony a sor végén kullognak. Érdekes adat az is, hogy teljesen mindegy, hogy a gazdagabb vagy szegényebb végében helyezkedik el a vagyoni létrának a magyar, vagyoneszközei nagy részét ingatlanban tartja. A tanulmány rámutat arra is, hogy az OECD országokban mért vagyoni egyenlőtlenségek átlagban kétszer akkorák, mint a jövedelmiek, a háztartások több mint felének van valamilyen formában adóssága, ez utóbbi pedig főként azokat a háztartásokat érinti, ahol a családfő 35-44 év közötti.
A következő évtizedekben elsősorban a nagy feltörekvő országok lassulása miatt csökken majd a világgazdaság növekedési trendje, miközben a fókusz egyre inkább Ázsia, azon belül is Kína és India felé tolódik majd - állapítják meg 2060-ig szóló kitekintésükben az OECD szakemberei. A gondokon persze lehetne segíteni különböző reformokkal, melyek hatását szintén modellezték. A magyarok számára jó hír, hogy várhatóan fokozatosan zárkózunk majd fel a fejlett gazdaságokhoz a következő negyven évben, ennek üteme azonban elmarad majd a kormány ambiciózus várakozásaitól.
Magyarország várhatóan az ősszel ratifikálja az OECD multilaterális adóegyezményét (MLI), amely számos nemzetközi adózási kiskaput zár be - tájékoztatta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
