Szomorú rangsorban lett az első Magyarország egész Európában
A minap az OECD osztott meg egy szomorú ábrát az európai országok daganatos megbetegedéseivel összefüggő halálozási rátáról, melyben Magyarország a legrosszabb, első helyen végzett.
A minap az OECD osztott meg egy szomorú ábrát az európai országok daganatos megbetegedéseivel összefüggő halálozási rátáról, melyben Magyarország a legrosszabb, első helyen végzett.
A globális minimumadó még nagyobb bevételt hoz az állami költségvetéseknek, mint azt korábban becsülte az OECD. Friss számításaik szerint közel 70 milliárd dollárral több adót szerezhetnek így a legnagyobb nemzetközi vállalatoktól. Magyarország sokáig fúrta a javaslatot, míg tavaly év végén bizonyos mentességekért cserébe csatlakozott a rendszerhez, és visszavonta uniós vétóját. A januárban hirtelen módosított magyar költségvetésben is látszik egy jelentős bevételugrás a társasági adónál.
Az OECD előzetes, 2021-re vonatkozó adatai szerint a legtöbb vizsgált országban, így Magyarországon is nőtt a nyugdíjvagyon tavaly, de még így is csak a sor vége felé kullogtunk. Az inflációval kiigazított nyugdíjhozamok itthon voltak a legrosszabbak Törökország és Csehország után, ebben szerepet játszhat az egyre emelkedő infláció mellett az is, hogy a hazai nyugdíjmegtakarítások nagyobb része kötvényekbe van fektetve.
A gazdasági növekedés folyamatosan lassul az OECD friss előrejelzése szerint, miközben az infláció erodálja a keresetek vásárlóerejét. Jövőre és azt követően is visszafogott lesz a globális GDP növekedése a szervezet előrejelzése alapján, ám ennél is súlyosabb lesz a helyzet, ha energiahiány lép fel. Ma már a '70-es évekhez hasonló energiaválságot élünk, mindeközben a háború következményei veszélyeztetik a globális élelmezésbiztonságot is.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országokban a fogyasztói árnövekedés éves szinten átlagosan 10,5 százalékra gyorsult szeptemberben az egy hónappal korábbi 10,3 százalék után.
Azt már régóta tudjuk – és sokat is írtunk róla –, hogy a lakáspiacot és a lakásárakat alapjaiban befolyásolja az átfogó makrogazdasági környezet, a gazdasági növekedés iránya és mértéke. Kevés szó esik azonban arról, hogy a korreláció kölcsönös és a lakáspiaci folyamatok, azon belül is kiemelkedően a lakásárak, jelentősen befolyásolják a gazdaság működését. Hogy pontosan milyen csatornákon keresztül is történik mindez, arra az OECD ingatlanadózási tanulmánya ad választ.
A középosztálybeli emberek jövedelmük egyre nagyobb részét költik lakhatásra, ez a növekedés pedig olyan területekről von el pénzeket, mint az étkezés, a ruházkodás vagy a kikapcsolódás és szabadidő - derül ki az OECD legfrissebb ingatlanadózási jelentéséből. Ugyan ez az állítás nem tűnik túl elképzelhetetlennek a hazai tapasztalatok alapján (látva az elmúlt évek brutális lakásáremelkedését), azonban fontos tudni, hogy ennek nem feltétlenül kellene így lennie, illetve a változásnak sem kellene ilyen drasztikusnak lennie. Nem meglepő módon a legtöbb fejlett ország együtt küzd ezzel a problémával, ahogy a lakásárak látszólag töretlenül emelkednek tovább.
A 2021-es 7 százalék feletti növekedési ütem az idén 4 százalékra lassulhat a magyar gazdaságban, 2023-ban pedig még innen is lassíthat 2,5 százalékra – olvasható a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán megjelent friss előrejelzésében. A nemzetközi szervezet szerint az infláció csak lassan csökkenhet az idei csúcs után, nagyon kell figyelni a béremelkedések ütemére, hogy a várakozások horgonyzottak maradjanak.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országokban átlagosan 7,7 százalék volt az éves szintű fogyasztói áremelkedés februárban a januári 7,2 százalék után.
A magyar gazdaság az energiafüggősége miatt az egyik legnagyobb vesztese lenne, ha Európában energiaellátási zavarok keletkeznének - írja friss előrejelzésében az OECD. Amennyiben az energiaimportunk 20%-a eltűnne, az a GDP-növekedést közel 2 százalékponttal csökkentené.
A világgazdasági növekedés a korábban vártnál több mint 1 százalékponttal alacsonyabb lehet az idén az oroszok Ukrajnában indított háborúja miatt - áll az OECD friss előrejelzésében. A nemzetközi szervezet (nagy bizonytalanságot hangsúlyozó) prognózisa szerint az inflációt 2,5 százalékponttal dobja meg az orosz agresszió hatása.
Lassult a 19 legjelentősebb gazdaságú országot és az Európai Uniót tömörítő G20-csoport gazdasági növekedése a tavalyi utolsó negyedévben az előző negyedévvel összevetve.
Románia megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) - jelentette be pénteken Nicolae Ciuca miniszterelnök Bukarestben, miután Mathias Cormann OECD-főtitkárral folytatott megbeszélést.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban a fogyasztói árak az októberben mért átlagos 5,2 százalék után novemberben 5,8 százalékkal emelkedtek éves alapon, ami több mint 25 éve - 1996 májusa óta - a legmagasabb növekedési ütem. 2020 novemberében az infláció mindössze 1,2 százalék volt - közölte a szervezet.
Az Európai Bizottság olyan irányelvre tett javaslatot, amely minimális tényleges adókulcsot ír elő a nagy multinacionális csoportok globális tevékenységei számára - közölte a brüsszeli testület szerdán.
Az OECD országokban a 65 év felettiek a teljes lakosság átlagjövedelmének 88%-ából élnek, azonban a nyugdíjba vonulást követően az életkor előrehaladtával az átlagjövedelem csökkenni kezd. Az OECD tanulmányából az is kiderül, hogy a nyugdíjasok jövedelmének nagy részét az állami transzferek és a vállalati nyugdíjprogramokból származó jövedelmek teszik ki, utóbbi gyakorlatilag teljesen hiányzik Magyarországon. Itthon az idősebbek az állami nyugdíj mellett nagy mértékben a munkából tudják kiegészíteni megélhetésüket, az olyan egyéb megtakarítások, mint nyugdíjpénztárak, elenyésző arányt képviselnek nálunk más országokhoz képest. Az adatokból azonban kiderül az is, hogy időskori szegénység szempontjából Magyarország nincs olyan rossz helyzetben, de az utóbbi évtizedekben megnőtt a magyar nyugdíjasok közötti jövedelmi egyenlőtlenség.
Lassult az OECD tagállamainak együttes gazdasági növekedése az idei harmadik negyedévben az előző negyedévvel összevetve. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) honlapján szereplő adatok szerint a GDP-növekedés 1,1 százalék volt a szeptember végével záródott három hónapban, kisebb a három hónappal korábbi 1,7 százalék bővülésnél. A növekedés lassulását az okozta, hogy számos OECD országban a koronavírus-járvány újabb hulláma miatt ismét korlátozó intézkedéseket kellett bevezetni, ami fékezte a gazdaság bővülését.
Az augusztusi 6 százalékról 5,8 százalékra csökkent szeptemberben a munkanélküliségi ráta a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 37 tagállamában. Az OECD honlapjára kedden felkerült adatok szerint a szeptemberi mutató 0,5 százalékponttal még mindig felülmúlja a pandémia előtti utolsó hónapban, 2020 februárban mért szintet.
A nagy multinacionális cégekre kötelező 15%-os globális minimáladó teljes összegét csak egy 10 éves átmeneti időszak után kell majd befizetniük azoknak a Magyarországon is jelenlévő nagyvállalatoknak, amelyek „tényleges gazdasági tevékenységet” folytatnak. Az EU-Monitor írása arról, mit tartalmaz és hogyan jött létre a történelmi globális adóreformról szóló megállapodás.
Magyarország is csatlakozik a globális társasági minimumadóról szóló nemzetközi megállapodáshoz - jelezte pénteken újságíróknak nyilatkozva Varga Mihály. A pénzügyminiszter később egy rövid videóban is összefoglalta, hogy milyen módosítások történtek az eredeti megállapodáshoz képest, amelyek Magyarország számára kedvezőek.
Európai adatokat továbbítottak Kínába.
Esnek a részvénypiacok, gyengül a dollár, új csúcson az arany.
A legnagyobb kárvallott a Deloitte.
Fókuszban a biogáz-előállítás.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
Ezt elemeztük a Checklist keddi adásában.
