nyugdíj

Örülnek a biztosítók az új adókedvezménynek

A napokban kihirdetett adójogszabály szerint 2014. január 1-jétől - évi legfeljebb 130 ezer forint összegben - adókedvezményt vehetnek igénybe a nyugdíjbiztosítással rendelkezők. Az új szabályozással megvalósul a hosszú távú öngondoskodásra szolgáló termékek versenysemleges szabályozása - véli a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Hivatalosan is csődbe jutott Detroit

Egy szövetségi bíró kedden hivatalosan is csődbe jutott városnak nyilvánította Detroitot, amelyet így megillet a hitelezőkkel szembeni csődvédelem, ám egyúttal kemény megszorításokba kell kezdenie az összegyűlt tetemes adósságállomány törlesztése érdekében.

Újra lesz állami támogatás a nyugdíjbiztosításokra

Több fontos változást is hoz 2014 a biztosítások adószabályaiban. Az Szja újra tartalmaz kedvezményt (állami támogatást) a biztosításokra, de a korábbiakhoz képest egyrészt szűkebb termékkörre, csak a nyugdíjbiztosításokra, másrész a kedvezmény nem szabadon felhasználható forrás, a kedvezményt az adóhatóság - a magánszemélyek adójukról való rendelkezése alapján - a biztosítónak utalja át, amelyet a nyugdíjbiztosítási szerződésen írnak jóvá, azaz, ez az összeg növeli a magánszemély nyugdíj célú megtakarítását. A változások másik körébe azok a módosítások tartoznak, amelyek a tavaly újrakodifikált biztosítási szabályokat - az egy év alatt szerzett tapasztalatok alapján - pontosítják, javítják ki. József-Polonyi Gábor közgazdász, biztosítási adószakértő írása.

Kritizálják a rendszert, pedig 20 milliós havi nyugdíjat kaphatnak

Még az év elején tett egy amerikai cégvezetőkből álló lobbicsoport javaslatot a helyi társadalombiztosítási rendszer megreformálására, aminek része volt a nyugdíjkorhatár megemelése is. Egy most kiadott elemzés szerint azért is könnyű a cégvezetők dolga, mert jóval nagyobb nyugdíj-megtakarítással és ennek megfelelően nagyobb nyugdíjjal számolhatnak, mint egy átlagember. A nyugdíjvárományokat illetően óriási eltérések lehetnek, egy átlagember forintban átszámolva havonta 300 ezer forintos nyugdíjat kaphat, míg egy cégvezető minden további nélkül 20 millió forintot - írja a Huffington Post.

Nyugdíjvagyon: folytatódik a nyomozás hűtlen kezelés vádjában

A Kehi még tavasszal tett feljelentést a nyugdíjvagyon esetében különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt, a nyomozás el is indult, most viszont arról ír a Magyar Nemzet, hogy a nyomozás határidejét 4 hónappal meghosszabbították. Bizonyos ingatlanbefektetések kapcsán egyelőre még a tanúkihallgatás és az okirati bizonyítékok összegyűjtése folyik. Az ügy nehézségét jelenti, hogy az ingatlanokat kezelő alapkezelő már nem létezik és a megkérdőjelezhető ingatlan értékesítésekben offshore cégek is részt vállaltak.

Döntött a kormány, emelkednek a rokkantsági ellátások

Mint kiderült, a kormány döntése értelmében a nyugdíjhoz hasonlóan a rokkantsági és rehabilitációs ellátások is a várt inflációnak megfelelő mértékben, 2,4%-kal emelkednek jövő év elején. Az átlagos havi ellátotti össze ma 63 000 forint, ehhez viszonyítva az emelés 1500 forintos összeget jelent, bár az egyes háztartások esetében nagy különbségek lehetnek, a járandóság összegétől függően. Minden tekintetben a 2013-as év nevezhető kivételnek, ekkor a kormány a rezsicsökkentések hatására jóval több jövedelmet tudott a háztartásoknál hagyni, azonban a jövőben inkább az inflációnak megfelelő emelésre kell felkészülnie az ellátottaknak, vagyis a pénzük vásárlóértékének megőrzésére.

Szörnyű kilátások: számlára alig futja, nemhogy nyugdíjra

Minden évben elkészíti a Wells Fargo Amerikában a nyugdíjfelmérését, a napokban publikált anyagból az derül ki, hogy az amerikai középosztály is nagyon borúsan látja a jövőt. A válaszadók közel 60%-ának a számlák kifizetése is gondot jelent, ilyen formában pedig nincs lehetőség arra, hogy nyugdíjcélra takarékoskodjanak. A legtöbben úgy látják, hogy hagyományos értelemben nem is lehetnek nyugdíjasok, az életszínvonal fenntartása érdekében 65 év feletti is dolgozniuk kell. Szakértők szerint sosincs késő, érdemes minél hamarabb elkezdeni a takarékoskodást, a nagy baj az, hogy nagyon sok embernek nincs terve a nyugdíjra, így marad a nyugdíjkorhatár feletti munkavégzés utolsó menedéknek - írja a cnbc.com.

Elhibázott döntés volt a gazdagokat kipécézni

Az európai alapkezelési piac vagyon alapján új csúcsra tudott emelkedni 2012-ben, a statisztikák azonban arról tanúskodnak, hogy a vagyon többsége intézményi ügyfeleknél van, a lakossági befektetői bázis az utóbbi években drámai mértékben csökkent. Egy friss tanulmány szerint a legfőbb hiba az volt, hogy az alapkezelők a lakosság legvagyonosabb 10%-át célozták meg, miközben az átlagos befektetők kevésbé voltak fókuszban. A kitörési lehetőség adott, per pillanat csak minden 10. háztartásnak van Európában befektetési alapja, miközben Amerikában szinte minden második háztartásnak. A javaslatok szerint a szektornak meg kell újulnia, az átlagos befektetők felé érdemes nyitni: egyszerűbb kommunikációval, olcsóbb alapokkal, erősebb ügyfél edukációval és komplexebb vagyonkezelési megoldásokkal.

Megszorítás elé néznek a nyugdíjasok a spanyoloknál

A spanyol kormánynak az utóbbi időszakban számos szektort meg kellett támogatnia, így például a bankrendszert és az energiaszektort, ennek megfelelően a költségvetés lehetőségei korlátozottak. Az egyik fő kockázatot a nyugdíjrendszer jelenti, a munkaügyi miniszter szerint 2016 végéig 36,5 milliárd eurós hiány halmozódik fel a rendszerben. A helyzet kezelése érdekében a nyugdíjszabályokat is módosítanák, szorosabb kapcsolatot akarnak létrehozni a társadalombiztosítási bevételek és kiadások között - írja a Bloomberg.

Egyre gyorsabban öregszik a társadalmunk

Az év első hónapjában nyugdíjat és egyéb járandóságot 2,9 millió fő kapott Magyarországon, az ellátottak a népesség 29%-át tették ki. Igaz számuk az egy évvel korábbi helyzethez képest 1,7%-kal csökkent, azonban a folyósított összeg együttesen 6,1%-kal nőtt - derül ki a KSH által közzétett tanulmányból. A januári emelést követően az átlagnyugdíj 100 533 forint volt, éves szinten az emelkedés 8%-os volt, a legnagyobb összeget a budapestiek kapják, ezzel szemben Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Bács-Kiskun megyékben az átlagos összeg nem érte el a 90 ezer forintot. A statisztikákból kiderült, hogy az EU-átlagához képest GDP arányosan kevesebbet költünk nyugdíjakra, azonban komoly problémát jelent, hogy a magyar társadalom nagyon gyorsan öregszik.

Egyre többen kérhetik a nyugdíjukat postai úton

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságon folyamatosan dolgozzák fel a nyugdíjasok kérelmeit a postai kifizetésre történő átállásra, frissebb adatok még nincsenek, de a júniusi és júliusi számok szerint megállt a banki átutalások arányának évek óta tartó növekedése - írta a Népszava.

Államosítást emlegetnek a lengyel nyugdíjügyben is

Kilépett a jobbközép liberális Polgári Platform (PO) lengyel kormánypártból Jaroslaw Gowin volt igazságügyi miniszter, amiért a kormány múlt heti döntésének értelmében a lengyel állam magához vonja a magánnyugdíjpénztárak állampapír-portfólióját.

Miniszteri biztos felel a foglalkoztatói nyugdíjért

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Szalai Pétert nevezte ki a foglalkoztatói nyugdíjért felelős miniszteri biztossá - az erről szóló utasítás a pénteki Hivatalos Értesítőben jelent meg.

Különös dolog derült ki a magyar nyugdíjakról

Magyarország utolsó helyen áll az időskorúak foglalkoztatásában, de gyenge is a kapacitás az aktivitás növeléséhez - derül ki egy uniós anyagból, amit az Active Ageing jegyében állítottak össze. Az anyagból más érdekes dolog is kiderül. Különös módon ugyanis valamiben egészen jól állunk: az időskorúak medián átlagos jövedelme 100 százaléka a fiatalabbak átlagos jövedelmének, s ezzel első helyen állunk az Európai Unióban az időskorúak relatív jövedelmét tekintve, Luxemburggal osztozva a dobogón.

Óriási változások a rokkantnyugdíjazásban

Évek óta jelentősen csökken a nyugdíjkorhatár alatti rokkantnyugdíjasok száma Magyarországon, de még mindig vannak olyan megyék, ahol tíz munkaképes korú emberre 1 korhatár alatti rokkantnyugdíjas jut. Sőt, egyes helyeken a rokkantnyugdíjas nők száma a másfélszeresére emelkedett.

Ragadós lehet a magyar példa

A lengyel kormánynak egy hónapja van dönteni a nyugdíjreformról, a tegnap nyilvánosságra kerülő javaslatcsomag szerint 3 opció közül választhatnak a politikusok. Elemzők szerint a tőkefedezeti pillér háttérbe szorítása a részvénypiac számára kedvezőtlen, a drasztikusan lecsökkenő államadósság miatt a kötvénypiacon olyan drámai hatással nem kell számolni. Az elemzők is megosztottak abban, hogy melyik opció lehet a végső befutó, míg a Nomura egy vegyes megoldást tart kivitelezhetőnek, addig az Erste Group szerint a kormány a legnagyobb károkkal járó, akár a teljes nyugdíjalap szektor eltűnését jelentő opciót fogja választani. Érdekesség, hogy az opciók között sok hasonlóságot lehet találni a magyar esettel, például nagy az esély arra, hogy megnyissák a visszalépés lehetőségét.

Kizárt, hogy államosítsák a nyugdíjvagyont a lengyeleknél

Már a lengyel miniszterelnök asztalán van a nyugdíjreformról szóló jelentés, jövő héten a várakozások szerint ezt nyilvánosságra is hozzák. A kormányfő egy helyi tévének nyilatkozott, mint elmondta, nincs a nyugdíjalapok ellen, viszont a konstrukció nem tökéletes és változtatásokra van szükség. Utalt arra, hogy az önkéntességet bevezetnénk, vagyis a tagok maguk dönthetnék el, hogy miként takarékoskodnak öregkorukra. Donald Tusk viszont azt is elmondta, hogy kizárt a nyugdíjalapok államosítása - írja a Reuters.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Újult erővel támad a fertőzés, ami Magyarországon is halálozással járt - Már a hazai járványhatóság is figyelmeztet
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.