Már csak pár hét maradt hátra az adóbevallás leadásáig, amelyben nyilatkozni lehet arról is, hogy élni szeretnénk-e a nyugdíjcélú megtakarítások 20%-os adóvisszatérítésével. Bár éves szinten mintegy egymillió ember igényelhetné az összesen akár 80 milliárd forintot elérő állami támogatást, sok nyugdíjra gyűjtő veszni hagyja az ingyenpénzt.
Nagyon szép hozamokkal zárták a tavalyi évet a hazai nyugdíjpénztárak, az idei első negyedév hozamai alapján úgy tűnik, hogy visszafogottabban, de folytatódik ez a trend. A legjobb teljesítményeket a kockázatvállalóbb portfóliókkal lehetett elérni, de megnéztük azt is, melyek jelenleg a legolcsóbb és legdrágább nyugdíjportfóliók a piacon.
Nem csupán a demográfiára és az államháztartásra gyakorol erősödő nyomást az öregedő népesség: az időskori szegénység egyéni szinten is egyre nehezebben kezelhető probléma – állapítja meg hat országra kiterjedő, friss felmérésében az Allianz. A kutatás egyik leginkább aggasztó megfigyelése, hogy a nők jelentős lemaradásban vannak a hosszú életre vonatkozó tájékozottságot illetően a férfiakhoz képest, miközben az időskori nélkülözés túlnyomórészt az idős nőkre jellemző magasabb szegénységi rátára vezethető vissza.
A lassuló gazdaság, a szűkülő állami juttatások és az évtizedek óta tartó egygyermekes politika miatt demográfiai válság alakult ki Kínában: a következő évtizedben 300 millió új nyugdíjas jelenik meg, miközben a nyugdíjalap 2035-re kifogyhat a pénzből – írja a BBC.
Negyven éves csúcsra nőtt az infláció Európában, az Egyesült Államokban, és a sok ismert következmény mellett ennek van egy épp kibontakozó hatása is: jelentősen rontja a hatalomban levő politikai erők újraválasztási esélyeit. Ha megnézzük a népszerűségi mutatókat az egyes országokban, erős összefüggést látunk azok és az infláció emelkedése közt. Nem meglepő, hiszen az összefüggést már a közgazdaság- és politikatudományi kutatások is igazolták. A politikusok számára nem is ez az igazán kellemetlen, hanem az, hogy a népszerűségük még az infláció csökkenése után sem áll azonnal helyre.
Az elmúlt három évben több mint ötezerrel csökkent a teljes munkaidőben foglalkoztatott pedagógusok száma a köznevelési intézményekben, miközben nőtt a részmunkaidős és megbízási szerződéses tanárok, valamint a nevelést segítő személyzet létszáma - írta a Népszava.
A nyugdíjszámítás során meghatározó jelentőségű valorizácós szorzószámok minden évben a kedvezmények nélkül számított országos nettó átlagbér előző évi nominális növekedését tükrözik, az erről szóló idei kormányrendelet tervezetét március 13-án küldték társadalmi egyeztetésre. Miután a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani az 1988 óta figyelembe vehető korábbi évek kereseteit, az utóbbi években egyre erősebben érvényesül az a jelenség, hogy a nyugdíjigénylés évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is. Ezt a méltánytalanságot sem az inflációs nyugdíjemelés, sem a 13. havi nyugdíj nem képes megnyugtatóan kezelni, megoldást csak a nyugdíjemelési eljárás olyan módosítása hozhatna, amelynek révén a nyugdíj megállapításának évétől függő valorizációs korrekció is megjelenne az emelés mértékét meghatározó tényezők között.
A svájci kormány a nyugdíjasoknak 2026-tól járó 13. havi kifizetés finanszírozása érdekében fontolgatja a bérekből levont kötelező járulékok és az áfa emelését, miután a polgárok megszavazták a szakszervezetek által támogatott javaslatot - írta meg a Bloomberg.
Soha nem látott mértékű költségvetési hiány halmozódott fel februárban: az 1758 milliárd forintos deficit rekordot jelent, ennél nagyobb tél végi lyukat nem láthattunk még a büdzsében. A ma megjelent részletes adatokból kiderül, hogy a havi gazdálkodásra nagy teherként nehezedett a 13. havi nyugdíj, illetve a lejáró lakossági állampapírkamatok kifizetése. Nem alakulnak ugyanakkor megnyugtatóan a bevételi számok sem.
Az első bankkártyák 35 évvel ezelőtt jelentek meg Magyarországon. Nagy utat tettünk meg azóta és bizonyára jó munkát végeztünk, ha már alaptörvényben kell megvédeni a készpénzhasználatot a digitális fizetéssel szemben. Anno az úttörő MKB által kibocsátott Visa bankkártyákhoz még dollárban származó jövedelmet kellett igazolni (ez 1988-ban volt, tehát nem lehettek számosan), és sok helyen a kereskedő lefénymásolta a kártyabirtokos személyi igazolványát. Ma pedig már annyira elterjedt a bankkártya használat, és annyira a mindennapjaink része lett, hogy a készpénzt kell védeni – egyes vélemények szerint.
Felszólította Oroszország Németországot arra, hogy ismerje el Leningrád (mai Szentpétervár) második világháború alatti ostromát az orosz / szovjet lakosság ellen elkövetett népirtásként – írja a TASzSz hírügynökség.
A kormány egy új javaslata részletesen foglalkozik az ingatlanépítési illetékmentességgel, a szociális ellátások, valamint a fogyatékos személyek jogi státuszával kapcsolatos kérdésekkel – derül ki a jogi és gazdasági versenyképességi törvénytervezetből, melyet most bocsátott társadalmi egyeztetésre az Igazságügyi Minisztérium.
A magyar nyugdíjrendszer fontos változások előtt áll, miután a kormány az 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendeletet módosítja. A tervezett módosítások nagy hatással lehetnek a nyugdíjasok jövedelmére és a társadalombiztosítási rendszer működésére is – derül ki a társadalmi egyeztetésre bocsátott rendeletből, mely az új, 2024-es valorizációs számokat tartalmazza.
Kiadta napi ukrajnai háborús hírszerzési jelentését a brit védelmi minisztérium. Ezúttal az orosz egészségügyi rendszert megterhelő háborús sérültekről írtak.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak tavaly bő 21 százalékos nettó átlaghozamot értek el, lényegesen túlszárnyalva az év végén mért inflációs mutatót. A pénztári megtakarítás igazán hosszú távon gyümölcsöző termék, amit a 15 éves 7 százalékos hozam is jól mutat, ami kimagasló, 2 százalékot meghaladó reálhozamot eredményezett a pénztári tagoknak - derül ki az MNB közleményéből. A téma kapcsán épp a napokban megjelent elemzésünk itt olvasható.
Bár a tavalyi évben kiemelkedő, a legtöbb esetben 20% feletti hozamokat láthattunk az önkéntes pénztáraknál, a nyugdíjra gyűjtőknek sokkal fontosabbak a hosszú távon elért teljesítmények. Gyűjtésünk alapján az elmúlt 10 év legjobb átlaghozamai 7% felett alakultak az önkéntes pénztáraknál, a legjobb portfólió pedig közel 11%-ot ért el. Mutatjuk, mely pénztárak mely portfóliói hozták a legtöbbet a tagjaiknak.
Az Európai Unió pénzügyminiszterei hétfőn prioritásokat határoztak meg a tőkepiaci unió létrehozására a következő öt évben, hogy Európába vonzzák a tőkét, és finanszírozni tudják a "zöld" és digitális gazdaságra való költséges átállást – írja a Reuters.
Milyen helyzetben vannak a nők a magyar nyugdíjrendszerben? A válaszhoz egyrészt elemezni szükséges a demográfiai folyamatokat, másrészt az egyenjogúság egyik fő pillérének, az egyenlő munkáért egyenlő bér általános elvének érvényesülését (a kereseti rés alakulását), és ennek törvényszerű következményeit a nyugdíjak összegének (a nyugdíjrés mértékének) alakulására. Emellett a várható teljes nyugdíjas női élettartamra jellemző pénzáramlást is meg kell vizsgálni. Kétrészes cikksorozatom első részében a demográfia folyamatok és a kereseti rés kérdését jártam körül, ebben a cikkben pedig a nyugdíjrés és a várható teljes nyugdíjas női élettartamra jellemző pénzáramlás kérdését elemzem. Összességében kijelenthető: nem bizonyítható, hogy a nők helyzete rosszabb lenne a magyar nyugdíjrendszerben, mint a férfiaké, sőt.
Évről évre veszti el a harcot a nyugdíjpénztári rendszer a fiatalokért folytatott küzdelemben, az MNB adatai szerint a 16-44 év közöttiek pénztártagokon belüli aránya minden évben egyre csökken. Friss körképünkben annak jártunk utána, hogyan alakul a korcsoportonkénti vagyon és taglétszám a magyar nyugdíjpénztáraknál. Kiderült, melyik pénztárnál van a legtöbb megtakarítása a fiataloknak és az is, hogy az egyik önkéntes kasszánál a tagok átlagvagyona meghaladja a 2 millió forintot.
Milyen helyzetben vannak a nők a magyar nyugdíjrendszerben? A válaszhoz egyrészt elemezni szükséges a demográfiai folyamatokat, másrészt az egyenjogúság egyik fő pillérének, az egyenlő munkáért egyenlő bér általános elvének érvényesülését (a kereseti rés alakulását), és ennek törvényszerű következményeit a nyugdíjak összegének (a nyugdíjrés mértékének) alakulására. Emellett a várható teljes nyugdíjas női élettartamra jellemző pénzáramlást is meg kell vizsgálni. Kétrészes cikksorozatom első részében a fenti szempontok közül a demográfiai folyamatok és a kereseti rés kérdését járom körül.
Termeléscsökkenés, létszámleépítés, vállalati bezárások A Volkswagen nemrégiben bejelentette, hogy az alacsony...
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Az Eurozóna inflációja lassú növekedésbe fordult át az elmúlt időszak egyértelmű csökkenő tendenciáját követően....
Kezdetben a közösségi média csupán izgalmas újdonságnak tűnt, amiről senki sem gondolta volna, hogy néhány év... 
A közelmúltban hatályba lépett és több lépcsőben alkalmazandóvá váló MI Rendelet mellett az Európai Bizottság...
Hogyan ment pénz egy olyan autóba, ami nem is volt Jani bácsié? The post Az autó, ami nem is volt - ÍNSZE S2E6 first...
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
